A felelősségtudat, a felelősségvállalás hiánya gyerek és felnőttkorban

Nagyon is felháborító az a vélemény, hogy a normák, törvények és a szabályok nem vonatkoznak mindenkire. Vannak, akik kivételezettek, felmenthetőek a felelősség alól, míg másokat sokkal kisebb vétség miatt, vagy azért mert fel merik emelni a hangjukat, hosszú hónapokig börtönbe, vagy háziőrizetbe zárják. Pedig a normáknak, a törvényeknek és a szabályoknak, nagyon fontos feladatuk van a közösségek, az emberiség működésében. Azért, mert a normák, künösen a társadalmi normák, amelyek „olyan magatartási szabályok, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában meg is valósítják. A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, azok egyidősek az emberi társadalommal.„ írja róla a Wikipédia.

Fontos, hogy az együttélés során alakultak ki, sokszor íratlan szabályok, a helyes és helyénvaló viselkedés meghatározására adott helyzetekben, közösségekben. A társadalmi normák lehetnek erkölcsi-, szokás-, illem-, vallási és szakmai etikai szabályok. Az utóbbi időben azonban a legnagyobb gondot az okozza, hogy a törvények be nem tartása is a mindennapok része lett, pont azok részéről, akiknek elöl kellene járniuk a saját maguk által meghozott törvények alkalmazásában és betartásában, és akiktől a jólétünk, a mindennapi életünk, a jövőnk függ. Ez a kettős mérce, és a normák és törvények be nem tartása, valamint a felelősségválallás hiánya az, ami kiváltotta az ország egész területén a fiatalok és a polgárok nagy részének felháborodását, haragját, és lázadást.

Ha az iskolai közösséget vesszük górcső alá, azt tapasztalhatjuk, hogy nem egy olyan tanuló van, akik úgymond problematikusak az osztáyközösségben, az iskolában, pont a normaszegő viselkedésük miatt, mert az iskolai életnek is megvannak a maga szabályai, amit a Házirend, szabályzatok, az Oktatási törvények határoznak meg, azért, hogy az iskola mindenki számára biztonságos, és a tanulást, az ismeretszerzést, és fejlődést biztosító hely kell, hogy legyen, ahol mindenki jól érzi magát, és megtalálja a helyét úgy a diákok, mind a pedagógusok és az iskolai személyzet is. Amikor elkezdjük közösen kivesézni az adott gyerek problémáját, nem egyszer kiderül, hogy a gyerek mögött mindent elnéző, a szabályszegő viselkedést igazoló, a hibát, a viselkedés okát másban kereső, vagy éppen a gyermekét elhanyagoló szülő áll. Ilyen esetekben megállapítható, hogy a gyerekekben, de néha a szülőkben is nem fejlődőtt ki a felelősségtudat és a felelősségválallás se.

Ha a társadalmunk most aktuális problémáját elemezzük, megállapíthatjuk hogy a probléma egyik eleme a felelősségtudat hiánya sokakban. A felelősségtudat pedig egy belső erkölcsi tulajdonság. Az a tudat, hogy saját tetteink következményeiért felelősséget kell vállalnunk. A felelősség pedig maga az elvárt cselekedet vagy kötelezettség, amiért viseljük a felelősséget. Az adott esetben az olyan szerződések aláírása, olyan viselkedés amivel anyagilag megkárosították az egész országot, ezzel minden adófizető polgárt is, aminek emberi életeket követelő, és a természetet a közeli és szélesebb környezetet és egészséget károsító következményei lettek, vagy lesznek, és mindezt a saját meggazdagodásuk miatt. A felelősségtudat egy olyan mentalitás, amely arra késztet, hogy tudatosan vállaljuk a felelősséget a tetteinkért, míg a felelősség az, amit konkrétan meg kell tennünk. A most regnáló politikai vezetésnél hiányzik az, hogy  tudatosan vállalják a cselekedetük következményit, hogy felelősnek érezzék magukat a történtekért, a tetteikért, és hogy ne hárítsák másokra a döntéseik következményeit. Valójában, a felelősségtudat a megbízhatóság alapja, úgy a magánéletben, a munkahelyen, de a köz- és politikai életben is. A helyzet az, hogy minden után a polgárok egy nagy része elveszítette a bizalmát az államvezetésben. A felelősségtudat valójában egyfajta hajtóerő a felelősségvállaláshoz, és az aki rendelkezik felelősségtudattal, az készen áll és hajlandó a rábízott felelősséget ellátni, és vállalni a következményeket.

A felelősségvállalás pedig feltételezi a tevékenységekkel, eseményekkel kapcsolatos felelős attitűdöt. A felelősségvállalás és az, hogy felelősséget vállaljon valaki, azt is jelentheti, hogy felelősnek érezzük magunkat valamiért, és teszünk azért, hogy megoldódjon ez a probléma, akár mi idéztük elő, akár mások. Ez a felelősségteljes viselkedés. Ahhoz, hogy képes legyen valaki a felelősségvállalásra és a felelősségteljes viselkedésre, belső értékrendnek kell rendben lennie, mert ekkor képes az egyén döntéseket hozni és aktívan cselekedni önmaga és az egész közössége érdekében. Ha ez a belső értékrend nincs kialakulva, akkor az adott egyén folyamatosan másokat vagy a körülményeket okolja a nehézségek, a problémák miatt, vagy manipulatív módon mindig, külső ellenséget keres, akit/amit okolhat (nyugati nagyhatalmak, belső ellenségek, vajdasági szeparatizmus, stb.), de a tagadás is jelen van sokszor mint elhárító mechanizmus, ahelyett hogy a fellépett probléma hatékony megoldására összpontosítana, még akkor is, ha az a saját kárára történik. Ez a felelősségteljes viselkedés.

Források:

1. A felelősségvállalás, http://leleknavigator.hu/backup/lelki-bongeszo/szemelyiseg/81-felelossegvallalas
2. Társadalmi norma, Wikipédia
3. A felelősségtudat, AI alapú áttekintés