- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.
242. szám - 2024. november
A szociális háló eszköze - a szokások ápolásaA Márton nap eljövetele, és a hozzá fűződő szokások és rituálék hozták felszínre azt a tényt, hogy a szociális védőháló egyik fontos eszköze lehet a szokások betartása és ápolása.
|
1
|
Erre a legjobb alkalom a családi és közösségi, vallási- és a népi hagyományok és szokások megtartása, és a továbbadása az utánunk következő generációkra. A legtöbb családban, de egyes közösségekben is, mint amilyenek egyes helyi Művelődési központok, de egész települések is, különböző rendezvények szervezésével, ünnepváró eseményekkel tartják össze a közösséget, alkalmat adva a találkozásra, beszélgetésre, együttlétre, erősítve a közösség tagjai közötti kapcsolatokat. Mivel minden a családban kezdődik, a családi rituálék és ünnepek megélése, alapozzák meg a későbbi egyéni hozzáállást és részvételt, egyfajta beszövődést azok lelkébe és viselkedési szokásaiba, akik ezt megélték. A legtöbb családban jelen vannak bizonyos hagyományok, szokások, rituálék, amelyek erősítik az összetartozást, és egyben segítik a család tagjait a nehéz helyzetekkel való megküzdésben. Kutatási eredmények igazolják továbbá, hogy a kellően rugalmas, érzelemmel telített rituálék pozitív hatással lehetnek a lelkiállapotra, a személyiségfejlődésre és a társas kapcsolatok alakulására is. A rituálék, a családban elsősorban, egyfajta szimbolikus kommunikációs formának tekinthetők a szakirodalom szerint, melyek során a viselkedésünkkel, jelenlétünkkel vagy hiányunkkal üzeneteket közvetítünk a családunk, de a közösségünk számára is. Rapaport szerint, hat alapvető jellemzője van a rituáléknak. Az, hogy ismétlődő jellegűek (a cselekvés, forma és a tartalom is), utána, fontos, hogy cselekvési jellege is van, nem csak beszédből vagy gondolatból áll. E kettőn kívül még egyfajta sajátos viselkedést is jelentenek, amivel elválasztódnak a hétköznapi élettől (cselekvések, jelképek), az események sora szabályozott, és bizonyos gondolatokat, érzelmeket elevenítenek fel, ami egyfajta figyelmi fókuszt hoz létre, és végezetül, hogy kollektív jellegük van, és a közösség minden tagjának ugyanazt a jelentést hordozza. Közös tevékenységekről van szó, amivel a család, a közösség minden tagja fontos értékeket nyilvánít ki, ezeket együtt megélhetik, mondhatjuk azt is, hogy gyakorolhatják ezeket az értékeket, amivel megerősítik az egységét, kifejezhetik a közös érzéseket és gondolatokat. A rítusok, úgy a család, mind a közösség számára meghatározó szerepűek a mindennapokban, az ünnepekben és az átmeneti állapotokban is. Véleményem szerint, vannak a családra vonatkozó tudományos megállapítások, amelyeket nyugodt lélekkel átvetíthetjük a közösségre is. Például a családi rituálékkal kapcsolatosan (Shuck és Bucy, 1997), a rituáléknak három fő funkciója van. Az első a stabilizáló funkció, amely biztosítja a család/a közösség működésének folytonosságát, és különböző változások alkalmával, biztosítják a működés folyamatosságát, a családi egység megőrzését. Igaz, ezeknek időnként meg kell újulniuk a közösség tagjainak életkorától és életciklusoktól függően. A második funkciója a szocializációs funkció, amikor a rituálék keretet adnak úgy a gyerekeknek, mind a felnőtt tagoknak is. A gyerekeknek az értelmi és érzelmi fejlődéshez, a társas viselkedésformák kialakulásához. A felnőtteknek pedig életkortól függően, az elfogadás, közösséghez tartozás, a támogatást, stb. Az identitás megteremtése a rituálék harmadik funkciója, amely egyaránt vonatkozik az egyéni, mind a családi és közösségi identitásra is. Egy, Magyarországon, 2005-ben megjelentett munkában (Kissné), a kutatás azt mutatta, hogy „a családtagok alacsonyabb stressz-szintről számoltak be azokban a családokban, ahol több és érzelmileg intenzívebb rítusok kialakítására került sor.” Valószínűleg ilyen hatásról számolnánk be a kisebb közösségek tagjainak életéből is. A rituálék és a szokások ápolásának, működésének legfontosabb mechanizmusa az érzelmi telítődöttség, és az, hogy nem csak a mostban, a jelenben, hanem a műútban, de a jövőben is jelentősek a tagok számára, átívelnek generációról generációra, ezzel a folyamatosságot és az összetartozást jelenítve meg. A kicsik és nagyok életében is, a rendszeresen, azonos időben, azonos módon zajló, tevékenységek és események, amelyek pozitív érzéseket keltenek a résztvevőkben, erősítik a kiszámíthatóságot, a biztonságot és a stabilitást mindenki számára, és ezek az értékek mindannyiuk számára fontosak. A modern gyorsan változó világban, amely gyakran váratlan események elé állítja tagjait, nagyon is fontos, és érdemes is ápolni és teret adni a családi és közösségi hagyományoknak, ünnepeknek, a hozzájuk tartozó tevékenységeknek, viselkedés- és kommunikációs formáknak, amelyekről általában, pozitív emlékei vannak az egyéneknek, amelyek jó érzéseket keltenek, amelyek erősítik a családunk, a közösségünk iránti elköteleződésünket és az összetartozásunkat is. Ünnepeljük meg ünnepeinket, elevenítsük fel népi- és vallási szokásainkat, a családban és szélesebb körben is, így erősítve, fonogatva, a közösségi háló szálait, a saját és közösségünk tagjai számára. Források: |
Kapcsolódó cikkek
- „Lemenni gyerekbe”
- A szociális háló eszköze - az ölelés
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A boldogság titka
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- Ha gond van a figyelemmel
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- Olvasóink ajánlata