A szaknyelv jellege

A kutatók, a szakemberek szakmai és nyelvi követelményekkel egyaránt szembesülnek. Jobbára szorosan specializálódott témakörökben igyekeznek felmutatni új eredményeket, melyeket elsősorban angol nyelven és rangos külföldi szakfolyóiratokban próbálnak leközölni, illetve konferenciákon élőszóban előadni. Az ilyen nemzetközi szakmai és nyelvi megmérettetésnek kell megfelelniük. Az ő esetükben talán nem is kellene szigorúan számon kérni a magyar szaknyelv tökéletes ismeretét. A szakírók, a tankönyvírók, a szaktanárok, a tudomány népszerűsítésével foglalkozó értelmiségiek a tudományok, a szak-, ill. a foglalkozási ágak, a hitélet, a politika, a jog stb. általános és speciális ismeretanyagait a magyar anyanyelvű tömegek felé terjesztik. Az ő esetükben elengedhetetlen a magyar szaknyelv tökéletes ismerete. Napjainkban már sok száz szakterületről beszélhetünk. Ezért a szaknyelv rendkívül szerteágazó. Ennek ellenére a szakterületek képviselői részéről elengedhetetlen a szakismereti irodalom követése, a folyamatos modernizálási, nyelvújítási törekvések ismerete, a nyelvi tisztaság viszonylagos megőrzése.

A szaknyelv jellegét vizsgálva a következő témakörök jöhetnek számításba: a szaknyelv fogalma, a szaknyelvkutatás területei és eredményei, a szaknyelv funkcionális stilisztikai megközelítése, a köznyelv és a szaknyelv kontrasztív vizsgálata a lexika, a mondat és a szöveg szintjén, terminológiai jellegű vizsgálatok, az írott és a szóbeli szakmai tárgyú kommunikáció normái, műfajai, a szakmai tárgyú kommunikáció extralingvisztikai komponensei stb.



Szaknyelv a gyakorlatban

A szaknyelv helyes alkalmazásának egyik fontos kritériuma, hogy az igazságot, a kérdéses tárgykörrel kapcsolatban a megfelelő információt közölje. Pl. idézet a sajtóból: Műbolygót küldtek a világűrbe, mely a Föld körül kering majd. Valójában műholdról van szó, a műbolygó a Nap körül keringene. Az újságban egy képaláírás: Virágzik már az aranyeső. A képen viszont aranyvessző van.

A szavatosság kritériuma a rövid, egyszerű, könnyen megérthető kifejezésmód. Egyes fogalmak szaknyelvi megjelenítése túlságosan bonyolult, ami a gyakorlatban nemigen terjed el. Az egyorsós kézi fémfurdancs helyett mifelénk is amerikánert mondanak.

A szövegértést, a megfelelő, azaz helyes fogalomalkotást segíti, ha a definíciók, a szakmai jellegű meghatározások tagoltak, rövidebb mondatokra vannak bontva. Pl. „A kertépítés a kertészeti termelésnek az-az ága, amely egészségügyi és díszítő célra, emberek ott-tartózkodására, vagy gyönyörködtetésére rendelt ültetvények előállításával foglalkozik, beleértve az elsősorban növényanyagból álló létesítményeknek, azok jól fejlődésének és legjobb felhasználhatóságának érdekében szükséges egyéb (élettani anyagú, műszaki és építési jellegű) berendezések is.” Ezt a mondatot több kisebb mondatra lehetne bontani, és akkor talán a nyelvhelyességi, helyesírási, szövegértési gondoktól is megszabadulnánk. A tudományos szakkönyvekben sajnos bevett gyakorlat, hogy a definíciók esetében egyetlen mondatba igyekeznek mindet belefoglalni.

Az idegen nyelvű terminus technicusok magyar nyelvű használatát régóta tanulmányozzák a nyelvészek. A latin-görög, a német, újabban az angol eredetű szavak közvetlenül, vagy minálunk a szerb nyelv közvetítésével (is) bekerülnek a nyelvünkbe.

Nyelvünk tisztaságát védjük, amikor az idegen eredetű szavakat azonos jelentésű magyar kifejezésekkel helyettesítjük. Pl. a számítógépek témakörében: memory helyett memória, tár. Közgazdasági témakörben: consumer helyett fogyasztó. „Da li ste konzumirali alkohol?” (Fogyasztott-e alkoholt?) – kérdezheti tőlünk szerbül a rendőr. A konzumál – fogyaszt a magyar nyelvben is már igencsak elterjedt szóhasználat. Az idegen eredetű szakkifejezések fordításakor, magyarosításakor nem kell mindenáron a szavakat tükörfordításban alkalmazni, inkább a fogalom értelmét kell visszaadnunk (ami gyakran a mondatszerkezettől, a szövegkörnyezettől is függ): industrial goods – termelőeszközök.



A magyarosság, a magyar nyelvhez leginkább illeszkedő forma megtalálása az idegen eredetű szavak esetében nem könnyű feladat. A terv, elgondolás szavak nyilvánvalóan nem helyettesíthetik a projektum jelentéstartalmát. Viszont ennek a szónak a latinos formája az angol nyelv térhódítása következtében mindinkább projekt, prodzsekt alakot vesz fel. Rádioaktivitást modnunk, de radioaktivitást kell írnunk, mert az eredeti szótő a radiáció. A lézert régebben lasszernek, lázernek is mondták.

Idegen eredetű betűszó (akronima) esetében szerencsésebb a magyar kiejtéssel próbálkozni, mint pl. SMS (esemes), PR (péer), WC (vécé), TV (tévé) – így ezek könnyen beépülnek a szókincsünkbe.

Néha nekünk is jól jön a szerb nyelvben gyakorlattá vált, Vuk Karadžićtól származtatott helyesírási útmutatás: Piši kako govoriš! – Úgy írd, ahogy mondod! Eredeti kiejtéssel, de nem az angol szerint, hanem magyarosan írva: software – szoftver, hardware – hardver. Az átvett idegen szavak a magyar nyelvtan szabályai szerint funkcionálnak, tehát a ragozhatóság, a kiejthetőség fontos kritériumok.

A biológia és ágazatai, rokontudományai keretében a latin nyelv használata ma is alapvető. Ez a tudomány nyelve, és egyúttal híd, kapocs a nemzeti nyelveken meghonosodott szakkifejezések beazonosítása terén is. Így pl. az angol-latin, magyar-latin, szerb-latin szakszótárak segíthetnek a magyar-szerb, magyar-angol terminológiai dilemmák megoldásában.

Célszerű, ha a szakkifejezéseket nemcsak a tudományos, hanem a szakmai, vagy ismeretterjesztő jellegű értekezésekben is megadjuk magyarul és latinul is:

Zöld varangy, Bufo viridis
Vízi sikló, Natrix natrix
Fürge gyík, Lacerta agilis
Mocsári teknős, Emys orbicularis
Hörcsög, Cricetus cricetus
Ürge, Citellus citellus
Vízitök, Nuphar luteum
Békatutaj, Hydrocharis morsus-ranae
Keresztes békalencse, Lemna trisulca
Vízi rucaöröm, Salvinia natans
Újabban egyes tudományágakban (pl. közgazdaságtan, informatika stb.) az angol nyelv veszi át azt a szerepet, amit korábban a latin nyelv játszott.

Több nyelv használata, vagyis a nyelvi diverzitás a tudományos érintkezésben, a szakmai gyakorlatban előnyös. A diverzitás ellen hat az, hogy az új információs csatornák (pl. az Internet) csak angolul használhatók. Értekezésekben, tankönyvekben a fontos terminusokat a magyar szakszó után zárójelben angolul, németül, szerbül stb. is feltüntethetjük az egyértelműség és a többnyelvű kultúra erősítése érdekében. Az iskolában, az egyetemen a szaktárgyak keretében oktatják egyidejűleg a szaknyelvet is. A szakmai fogalmakat első előfordulásukkor definiálni kell, és meg kell magyarázni a helyes szóhasználatot is. A tananyagok szíve a fogalmakat és szakkifejezéseket magyarázó glosszárium.