- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A Földön található sós víz mennyisége a 38-szorosa az édesvízének.
241. szám - 2024. október
Tatárok helységneveinkbenA magyar történeti helységnévanyagban szép számmal találhatók olyan nevek, amelyek népnévből jöttek létre. Száznál is nagyobb például azoknak a neveknek a száma, amelyekben a besenyő, illetve a tót elem előfordul (azzal, hogy a tót olykor nem szlovákra vonatkozott, hanem szlovénre vagy szlavóniaira).
|
3
|
A besenyő, illetve a tót elemű neveket gyakoriság szerint követi az orosz 74 előfordulással, majd a német 66-tal, az olasz 43-mal, a magyar és a cseh egyenként 36-tal, a székely 34-gyel, a szász 33-mal, a bolgár 29-cel, a kun 24-gyel, a horvát 23-mal, a kazár 21-gyel, a jász 16-tal, a lengyel 14-gyel, és így tovább. Akad továbbá néhány avar, bercel, böszörmény, görög, káliz, kavar, koroncó, korontál, kölpény, marót, nándor, oszlár, szabir, szerecsen, talmács, türk, úz, varang, várkony, varsány, zsidó, különféle változatban. Az etnikumjelölés rendszerint azoknak a helységeknek az esetében volt indokolt, amelyeknek lakói környezetüktől eltérő nemzetiségűek vagy nyelvűek voltak. A sokféle népnév közül némelyik kevésbé ismert. A bercel például egy Kaukázus vidéki népnek, illetve volgai bolgár törzsnek a neve volt, a böszörmény mohamedán vallású népek gyűjtőneveként szerepel, a káliz az Aral-tó vidéki khorezmiek magyar neve (ezek iráni nyelven beszéltek), a kavar név arra a három kazár törzsre vonatkozik,amely annak idején fellázadt és a magyarokhoz csatlakozott, a koroncó a kálizok mongol neve, egyúttal a székelyek egyik ágát is jelöli, a korontálok voltaképpen karintiai szlovének voltak, a kölpények pedig a besenyők egyik törzséről kapták a nevüket; a morvák magyar neve marót volt, a dunai bolgároké nándor, az irániakhoz tartozó alánoké oszlár, a honfoglalás előtt a magyaroktól elszakadt néprészé szabir; a szerecsen eredetileg nem négerre vonatkozott, hanem általában mohamedán vallásúra, a talmács a besenyők egyik törzsének a neve volt, az úz a fekete kunoké, a varang az észak-európai varégoké, a várkony az avaroké, a varsány pedig az alánoké (ez jóval gyakrabban fordul elő helynevekben, mint a hasonló jelentésű oszlár). A számos ismert és kevésbé ismert népnévből alakult helységnév közt néhány olyanra is felfigyelhetünk, amely tatárokkal hozható összefüggésbe: Tatárszállása (a jász-kun vidéken), Tatárfalva (a volt Hunyad vármegyében, ma Romániában), Tatárlaka (a volt Kis-Küküllő megyében, szintén Romániában), Tartaria (a volt Alsó-Fehér megyében), Tatarya (a jász-kun vidéken). Tatárszentmiklós (ugyanott), Tatárszentgyörgy (Pest megyében). Említésre méltó továbbá az a Tatár nevű Krassó megyei falu, melyről a XIV. századbeli források szólnak. Ennek emlékét őrzi a Tatarska sreča nevű dűlő Berzászkától északra, a lokvai úttól nyugatra; a dűlő északi részén egy szabályozott bara húzódik, melynek Canal Tatara a neve. A XV. században említik a Temes megyei Tatárfalvát (Nagy-Köveres és Újlak tájékán). Ezenkívül Liget határában van a Kimpu Tataruluj nevű rész. A Veszprém megyei Sarvaly nevű falu területén három Tatárverés földrajzi név is tanúskodik egy középkori falu létéről. Mindenesetre ezek a nevek nem kerültek bele a Kristó Gyula szerkesztette Adattárba (Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez). Azt, hogy a középkori Magyarországon tatárok is éltek, többek között László királynak egy, Mátyás királynak pedig két oklevele is tanúsítja. Ezek a tatárok nyilván kunokkal együtt költöztek be. Ifj. Szinnyei József szerint egymásnak valószínűleg közeli nyelv- és törzsrokonai voltak. A szóban forgó helységnevek többsége minden bizonnyal rájuk vonatkozik, habár azt a körülményt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a XVI. században a török hódítókkal sok tatár lovas katona is érkezett. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- A gyorsolvasás jelentősége
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Olvasóink ajánlata