- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Az első hálószövő pókok 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön.
255. szám - 2025. december
-íroz képzős igékEgy alkalommal szemtanúja voltam annak, hogy két vidéki ember megérkezett a fővárosba, és parkolóhelyet keresett a gépkocsijának.
|
1
|
|
Valószínűleg kevés üzemanyagot fogyaszt a járművük, hogy megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy nagyobb távolságra is autóval járjanak – gondoltam magamban, miközben ők azon tanakodtak, hol hagyják gépkocsijukat, amíg elintézik ügyes-bajos dolgaikat. Sajnos, egyetlen szabad parkolóhelyet sem találtak a közelben. "Hát most hova a csodába parkírozzak?” – fakadt ki a fiatalabbik. „Tudod mit – derült fel az idősebbnek és tapasztaltabbnak látszó férfi arca –, reszkírozzuk meg ott a sarok mellett, úgysem sokáig időzünk.” „Nem bánom, ha téged nem zseníroz, hogy tilosban hagyjuk az autót" – válaszolta az első (aki a sofőr szerepét töltötte be), és fordított egyet a kormánykeréken. Ezek az atyafiak nemcsak közlekedési szabálysértést követtek el, hanem nyelvit is. A parkíroz, reszkíroz, zseníroz és a hozzájuk hasonló idegen szavak jó részét fölöslegesen használjuk. A parkíroz ige helyett jobb a parkol (vagy éppenséggel a parkosít), a reszkíroz helyett a kockáztat, megkockáztat, a zseníroz helyett pedig a feszélyez, zavar, zavarba ejt. Miért problematikus az efféle szavak használata? Azért, mert gyakran jó magyar szót szorítanak ki helyéből. Az -íroz képzővel alkotott szavak rendszerint a német nyelv közvetítésével kerültek a magyarba (ott -ieren végződésűek). A legtöbbjük egyébként francia eredetű (közéjük tartozik a lanszíroz, a pliszíroz, a paszíroz, a frizíroz, a szervíroz, a forszíroz, a zseníroz, a trancsíroz, a planíroz, a reszkíroz stb.), de van köztük: latin (tempíroz, kopíroz, szceníroz), angol (parkíroz, treníroz), olasz (szortíroz) eredetű is. A 'garázda módon viselkedik, duhajkodik' jelentésű randalíroz a német randalieren szóra vezethető vissza. Ezeknek a szavaknak a fennmaradását nálunk (a vajdasági magyar regionális nyelvhasználatban) az is elősegíti, hogy a szerb nyelv is hasonló formában él velük: parkirati, reskirati, ženirati, lansirati, plisirati, pasirati, frizirati, servirati, forsirati, planirati, tempirati, kopirati, trenirati, sortirati stb. Az -íroz végű szavak közt olyanok is vannak, amelyek már polgárjogot szereztek nyelvünkben. Például: radíroz (törlőgumival eltüntetni igyekszik), gardíroz (gardedámként kísér), karikíroz (utánoz, kifiguráz valakit), masíroz (vagyis menetel, népiesen), lavíroz (szél ellenében vitorlázik, ügyeskedve igyekszik a kellemetlenségeket elkerülni), finanszíroz (anyagi eszközökkel lát el), szceníroz (jelenetet beállít, díszletez). Mindenesetre ezeknek sem szükségszerű a használatuk, de nem számítanak kirívónak. Egy részük azonban szükségtelennek bizonyul, más, megfelelő szóval helyettesíthető: paszíroz (élelmiszert áttör), frizíroz (frizurát készít valakinek), brillíroz (remekel, tündököl, kitűnik a teljesítményével), forszíroz (erőltet, szorgalmaz, sürget), szortíroz (szétválogat, osztályoz), treníroz (edz, gyakoroltat, edzést tart, állatot idomít, tréningezik), trancsíroz (húst vagy leölt állatot darabol) stb. Egyes szavaknak a használata csupán bizonyos jelentésükben problematikus. Például, ha a planíroz szót 'tervez' jelentésben használjuk, akkor kerülendő, ha viszont egyengetésre, a talaj elsimítására utalunk vele, akkor kifogástalan a használata, a kopíroz ige `másol` értelemben jól megállja a helyét, nem ajánlatos viszont `utánoz` jelentésben élnünk vele, `maszkot készít valakinek` jelentésben elfogadható a maszkíroz, viszont 'valaminek álcáz' értelemben fölösleges. | |
Kapcsolódó cikkek
- Élőújság és élőrádió
- Mássalhangzóknak kettőzés nélküli írása
- A tárgyra való utalás
- Idegen eredetű tájszavak
- Köznevesült keresztnevek
- A nyelv és a kultúra elsajátítása
- Gyermeketimológia
- A Bács- előtagú helységnevek
- A Devecser földrajzi név
- A hód helynevekben
- A Bodrog földrajzi név
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- A gyorsolvasás jelentősége
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Olvasóink ajánlata
