Tudta-e?
Testük méretéhez képest a bogarak a legerősebb állatok bolygónkon. Egy orrszarvúbogár például saját tömegének 850-szeresét képes elvinni a hátán.

35. szám - 2008. április 21.

Null és nulla

A nulla fogalmát régen a cifra szóval jelölték, amelynek egyébként ’számjegy’ volt az elsődleges értelme.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

2

Az utóbbi időben ismét terítékre került a nulla és a null kérdése. A sportújságírók a null szót részesítik előnyben, mivel a Magyar Rádió hagyományainak inkább ez felel meg. Ezzel szemben a Magyar Televízió a hatvanas évek végétől kezdődően a nulla használatára tért át a sportközvetítésekben. Mindenesetre a nulla hagyományosabb, mint a null, ez és származékai használatosak a matematikában vagy telefonszámok kimondásakor. A nulla számnév nemcsak az egynél eggyel kisebb számot jelöli, hanem ezt a számjegyet is, ezenkívül az éjfél utáni első órára vonatkozik (ha ennek a perceit emlegetik, például nulla óra tíz perc), továbbá valaminek a teljes hiányára, azaz a semmire, így sporteredményben gól vagy pontszám hiányát fejezi ki. Főnévként is előfordul a nulla, a bizalmas szóhasználatban teljesen értéktelen emberre utal, vagyis a senki szinonimája lett. A nullás melléknév nullával jelölt vagy nullával minősített dologra vonatkozik. A fodrászatban használják a nullás gépet. Ez nem más, mint olyan hajnyíró gép, amellyel a hajat a tövénél lehet levágni. Malomipari fogalom a nullás liszt, a legfehérebb, a legjobb minőségű lisztet képviseli.

Mind a nulla, mind a null szerepel összetételekben is. A nullfok különösen fagypontot jelöl, általában pedig a nulla fok szókapcsolatnak felel meg. A nullkörző és a nullszéria csak ebben az alakban él. A nullkörző a műszaki nyelv szava, olyan körzőnek a megnevezésére használják, amely igen kicsi (fél millimétertől öt milliméterig terjedő átmérőjű) körök rajzolására is alkalmas. A nullszéria új gyártmánynak azokra a kísérleti példányaira vonatkozik, amelyeket a prototípus alapján a sorozatgyártást megelőzően készítenek. A nullpont a tudományos, illetve műszaki szóhasználatban nulla kezdőpontot jelöl. A nullapont egyrészt építészeti vonatkozású szó (magasság mérésében választott alappont), másrészt villamossági (elektrotechnikai rendszernek az a földelt pontja, amely a földhöz képest nulla potenciálon van).

A nulla fogalmát régen a cifra szóval jelölték, amelynek egyébként ’számjegy’ volt az elsődleges értelme. Ebben az utóbbi jelentésben több európai nyelv használja, így például a szerb is. A cifrát a zéró követte, amely a hinduból került az európai nyelvekbe, a magyarba német közvetítéssel jutott. Sokáig a zéró forma volt az általános jelölője a matematikai értelemben vett semminek, mindaddig, amíg zérus alakúra nem latinosították. A huszadik században a zéró, illetve a zérus háttérbe szorult a nulla szóval szemben, amelyet közvetlenül a latinból vettek át őseink több mint háromszáz évvel ezelőtt. Onadi János Aritmetika című műve (amely 1693-ban jelent meg) már alkalmazza. Mind a zérusnak, mind a nullának kialakult ’jelentéktelen, értéktelen, számításba sem jövő vagy hitvány ember’ jelentése, ezzel szemben a null nem fejez ki ilyesmit. A null német mintát követ. Mint láttuk, a sportnyelvben és bizonyos összetételekben jelentkezett. A két világháború közötti nyelvművelő irodalom helytelenítette, de később sem nézték jó szemmel a jelenlétét. A huszadik század hatvanas éveiben mozgalom indult a nulla visszaállításáért a null szóval szemben, különösen a Magyar Televízió járt elöl jó példával. A Nyelvművelő Kézikönyv is kimondja, hogy „a kívánatos fejlődés az volna, ha a nulla kiszorítaná a németes null változatot”. Mindenestre fölöslegesnek látszik, hogy ugyanannak a szónak latinos és németes alakját párhuzamosan használjuk, másrészt viszont a sportnyelvtől nem várhatunk el olyan fokú választékosságot, mint a köznyelvtől.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor