Élőújság és élőrádió

Az élőrádió ötletes szó, minden bizonnyal az élőújság mintájára született meg. Az élőújság tudvalévőén valamely lap szerkesztőinek, újságíróinak, munkatársainak terepi szereplése, az olvasókkal való találkozása. Nálunk közkeletű ez a szó, a magyar nyelvterület más részeire nem jellemző a használata. Íme néhány példa: Élőújságot tartott a faluban a Magyar Szó mezőgazdasági melléklete, a Magvető. – A 75 éves Magyar Szó ma esti élőújságát nagy érdeklődéssel fogadták a tordaiak. – Május 8-án nagy sikerű élőújságot tartott a Hét Nap Tóbán. – Szombaton este a szenttamási Népkönyvtárban a Magyar Szó élőújságot tartott. – A Magyar Szó napilap munkatársai élőújságot tartanak Törökkanizsán. – Csókán kezdődött meg a Magyar Szó tavaszi élőújság-sorozata szerda este. – A Magyar Szó napilap Magvető című mezőgazdasági melléklete élőújságot tartott Kupuszinán. – Pénteken délután alkalmi kiállítás és élőújság lesz a Művészetek Háza színháztermében a jubileum alkalmából. – 60 éves az Életjel Irodalmi Élőújság.

Az élőrádió szó hapax legomenonnak, vagyis egyszeri jelenségnek bizonyult. Előfordul viszont az élő rádió szókapcsolat, olyan rádióállomásra, rádióadóra vonatkozik, amely nem előre elkészített műsorokat sugároz, hanem élőben, közvetlenül szól a hallgatókhoz. A rádiózás hőskorában mindegyik rádió élőnek számított, csak később tették lehetővé a műszaki eszközök, hogy rögzített zeneszámokat, riportokat, beszélgetéseket rádióban közvetítsenek. Az élő rádió sikere már több mint 100 éve töretlen, az embereknek még mindig nagy százaléka rádiózik: a reggeli készülődésnél, munkába menet, az autóban, munka közben vagy úton hazafelé. Élőnek nem is annyira a rádiót mondják, hanem az adást vagy a műsorszámot: A Táska Rádió műsorvezetője, Magyar Anna felnőtt korú lett. Ezért élő rádió adásban leptük meg egy tortával. – Vajda Péter élő rádió interjúban mutatta be a Pedró Pékség új kenyerét. – A zene szerelmese elindította a szalagot, előszeretettel az élő rádió közvetítéseket vette fel…

Mind az élőrádió, mind az élőújság szó az élő melléknévnek sajátos jelentésárnyalatát juttatja kifejezésre, nem a szokásos jelentések (1. életben levő, eleven, 2. ki nem veszett, most is meglevő, 3. valóságos) testesülnek meg bennük. Ilyen még az élőbeszéd, az élőnyelv, az élőszó, az élőkép, az élőmunka, az élőfej, az élővíz stb. Az élőbeszéd a beszélt nyelvre vonatkozik, az élőnyelv szintén (azzal, hogy a mindennapi életnek általában kevésbé választékos nyelvhasználatát jelöli). Az élőszó a hallható, szóbeli közlést nevezi meg a leírt közléssel szemben. Az élőkép színpadon szokott megjelenni, több, mozdulatlanul és némán álló szereplőből állítják be, hogy jelképesen ábrázoljanak valamit. Az élőmunka közgazdasági fogalom, a dolgozóknak új értéket létrehozó tevékenységére vonatkozik. Könyvekben, folyóiratokban fordul elő az élőfej, egy-egy oldal felső részén levő címként, címszóként, feliratként szolgálja az olvasó tájékoztatását. Az élővíz olyan folyóra vagy állóvízre utal, amelybe állandóan friss víz ömlik, illetve amelyben magasabb rendű élőlények élnek.