Tudta-e?
A farkasról a legtöbb embernek egy vérengző fenevad jut eszébe, aki nemcsak a mesében falja fel a nagymamát, hanem a való életben is az emberekre támad. A szakértők szerint azonban a farkas ha teheti, messze elkerüli az embert.

70. szám - 2008. december 22.

HíRES MAGYAROK

Bíró László

Újságíró, festőművész, autodidakta gépészfeltaláló, a golyóstoll feltalálója. Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal.
MUHI Béla | a szerző cikkei

3
Budapest, 1899. szeptember 29. - Buenos Aires 1985. november 24.

Bíró László József 1899. szept. 29-én született Budapesten. Kezdetben orvosi pályára készült, de félbeszakította egyetemi tanulmányait. Rendkívül színes egyéniségét és sokoldaluságát bizonyítja, hogy különböző pályákon próbálta ki tehetségét. Volt grafológus, autóversenyző, vámügyintéző, de foglakozott a szobrászattal, valamint találmányokkal is.

Mint újságíró 1932-1934 között a kortárs magyar művészet folyóiratának a Hongrie-Magyarország-Hungary címűnek lett a főszerkesztője, de munkatársa volt az Előre című hetilapnak is. Legfőbb találmánya éppen újságírói pályájához kapcsolódik.

1975-ben megjelent "Csendes forradalom" című önéletrajzi regényében többek között így vallott: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron."

1938-ban megcsináltatta első golyóstoll modelljét, amelyet 1938. ápr.25-én jelentett be a Magyar Királyi Szabadalmi Bizottságánál, "Töltőtoll" néven. 1938. nov. 23-án egy újabb szabadalmat jelentett be "Pépes halmazállapotú tinta és a hozzátartozó töltőtoll címmel." Munkájában segítőtársai is akadtak. Igy fivére György és barátja Gellért Imre, akik a megfelelő sűrűségű festékkel végzett kísérletekben működtek közre. Fő támogatója volt anyagilag is Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében. 1938-ban már szerződést kötött Bíró László Józseffel.

A tökéletesítési kísérletek folytatása már külföldön történt meg, mivel Bíró László 1939-ben Párizsba ment, majd utána Argentinába emigrált. 1940-től Bíró László önnállóan kísérletezett tovább, és golyóstoll szabadalmát 1943.jún.10-én Argentinában kapta meg. Ezt "Eterpennek" nevezték el. A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötödött össze, angol nyelvterületen biro-pen, franciául biron-nak keresztelve el.

Bíró Lászlónak másjellegű újításai is voltak. Többek között kidolgozott egy automatikus sebességváltót, amit a General Motors megvásárolt tőle, de csupán azért, hogy mint konkurenciát kiiktassa. Az 1930-as években olyan mosógépet népszerűsített, amelynek működtetéséhez a konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát.

Bíró László József Argentinában vált igazán elismertté. Tiszteletére születésének napját szeptember 29-ét tették meg az argentin feltalálók napjává. Ott is hunyt el Buenos Airesben 1985. november 4-én.

Találmányai:

Golyóstoll


Az első általa összeszerelt példányokkal nem lehetett tökéletesen írni. Betűk írására alkalmatlanok voltak, s a rosszul beágyazott golyók sűrűn elakadtak. Ez idő alatt a németek már 1939-ben átvették megoldását, és "Exakt" néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt.

Argentínában történt letelepedése után - megfelelő módosítással - a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott. Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat, melynek legfőbb jellemzője az volt, hogy a benne lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Buenos Aires-ben, Argentínában, melyeket "Eterpen"-nek neveztek, az azokat gyártó cég neve alapján. Később a liszensz jogokat az angol kormány vette meg, amely a Brit Királyi Légierő számára keresett egy olyan, újfajta tollat, melyet a nagy magasságban közlekedő vadászgépek személyzete is tudott használni a nagy nyomáson anélkül, hogy a tinta kifolyt volna belőle. A golyóstollnak a légierőnél történő sikeres bevezetése után került a golyóstoll, vagy ahogyan Angliában hívták, a "Biro-pen" a reflektorfénybe, s került a nyilvánosság elé.



Automata sebességváltó autókhoz


Bíró egyszer vásárolt egy vörös Bugatti-t, melyben a tengelykapcsolós mechanizmusú sebességváltóval való kapcsolást túl nehézkesnek találta. Ekkor kezdett el elmélkedni a sebességváltás egy automatikus megoldásán. Egy évnyi kísérletezés után megépítette és szabadalmaztatta automata sebességváltóművét.

Bíró Lászlónak más jellegű újításai is voltak, mintegy 100 találmányára kapott szabadalmat.
Ismert találmányai még a termikus berendezés, fertőtlenítő golyócska, klinikai termográf, sérthetetlen zár, palackcímke nyomtató, függönytartó, eljárás fenolgyanták előállítására, ampullanyitó, eljárás acélrudak ellenállásának növelésére, dezodor, nyomdai tükör, berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból, fehérje, együtemű belső égésű motor, gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor