- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.
242. szám - 2024. november
Vallási forradalmak (IV.)A papok, a titkok tudói
|
2
|
Egyiptomban az istenvilág és az embervilág közötti közvetítés szerepe a Kr. e-i harmadik évezred második felében az istenkirályoktól fokozatosan átkerül a papok kezébe. A főpapra úgy kezdtek el tekinteni, mint aki helyettesíti a királyt kultikus tevékenysége végzésében. A Kr. e-i második évezredben, a középbirodalom és az újbirodalom idején a fáraó elsődlegesen már világi uralkodónak, az állam fejének számít, többé nem az a kulcsszereplő, akin az istenekkel fenntartott viszony áll vagy bukik. E küldetés terhe és a vele járó tekintélyi szerep az Ámon papságra és a többi papi rendre ruházódik át. Az ellentétes oldalnak ugyanaz a ráépülése, ami a mezopotámiai papkirályt istenkirályként a bölcsesség szóbeli közvetítőjévé, törvényhozóvá tette, az egyiptomi papokat az isteni titok ismerőjévé avatta, azaz egyfajta pót-istenkirályi szerepbe emelte. A kimondott isteni szónak, ami a lény lényegi magvát fejezi ki, teremtőerőt tulajdonítottak az egyiptomi papi fölfogásban. Ha az isten néven nevezi a szívében (a tudatközpontjában) megszületett gondolati alakot, akkor az a valóságba lép. Ptahot, Memphisz Istenét, az újbirodalom idején erre a gondolatra épülve tekintették a kezdetpont ősistenének, aki szavával az összes többi istent életre hívta. Ugyanezt a gondolatot visszhangozzák Ré napisten teremtőerői is, amelyek a szia (megismerés, mindentudás) és a hu (teremtő szó, akarat). A papok hite szerint valósággá lesz, életre kel az, aminek a lényegét a gondolkodó lény fölismeri a szívében, tudata középpontjában, ott tehát, ahol a gondolat születik – nem az eszével tehát. Az istenekkel való kapcsolattarás szerepének a papokra való átruházódásával az egyiptomi papok isteni titkok ismerőivé, a tudás őrzőivé váltak, aki titokismerőként, a teremtői szavak, a titkos nevek kimondóiként még az isteneket is befolyásolni képes varázserővel bírtak, ám ettől is sokkal többek voltak ők a társadalom szemében, az egyiptomiak számára a legértékesebb tudással és legnagyobb hatalommal szintén ők rendelkeztek, a túlvilágba való átvezetés tudománya és a halál utáni élet is az ő féltve őrzött tudásbirtokuk volt. A kezdetponton, a teremtő szón át-látva ugyanis a pap, és senki más, az öröklét isteni világába is betekintést nyerhetett. Ezt a rettenetes hatalmat és páratlan tudást csakis hosszú évek tanulásával és beavatások sorozatával lehetett megszerezni, ahol az állandó ismételgetéssel való tanulás az általános tudnivalókba vezetett be, a beavatások pedig az isteni titkok egyedül személyesen, legbelül megélhető mélységeibe. A kapcsolattartói szerepkör rájuk való átruházódásával a papi réteg egy titokőrző zárt kaszttá változott. A nyitott mezopotámiai templomokkal szemben, amelyek mint politikai, gazdasági és kultikus centrumok a társadalom emberektől nyüzsgő központi életterét jelentették, az egyiptomi templomok magas falakkal őrzött, zárt kultikus központok voltak, ahol a papok fő feladata az isten földi megjelenésének, az istenszobornak az ellátása volt és természetesen a titkok megismerése. Ezt fejezte ki az egyiptomi templom építészeti filozófiája is. Ezek a turisták által ma is látogatott monumentális építmények, amelyek kivétel nélkül az újbirodalom idejéből maradtak ránk, kőformában megörökítve a teremtés szigetét jelenítették meg. Központi helyük, a szentély az istenszoborral és az oltárral – a legmélyebb titok helye – szintén egy sötét, fénytelen, zárt helyiség volt. A közvetítői szerep áthelyeződése a szentségi szerep tekintetében másodlagos fontosságúvá váló szereplők kapcsolattartási módszerét is átalakítja. A babilóniai papok, a mágusok, az imától az elmélkedés felé fordulnak, a fő kutatási területük ezután az lesz, ami eredetileg az egyiptomi társaiké volt: az égből leereszkedő világrend megismerése. Az égi rendet a csillagokban és a bolygók járásában fedezik föl, és annak a leereszkedésére úgy tekintenek, hogy az, ami fönt, a csillagok között történik, annak lent, a földön is be kell következnie. A káldeus csillagvizsgálók erre a hitre alapozva fejlesztették ki az asztrológia, a jövőbe látás tudományát. Egyiptomban a kapcsolattartási szerepek cseréje az uralkodói képet alakítja át, az eredetileg az égi rendet megtestesítő passzív szereplő, a társadalmat az egyetlen nagy közösségi célnak, a piramisépítésnek alárendelő istenkirály mindinkább a mezopotámiai papkirályokra hasonlít. Ennek a jegyében az isteni akarat, az isteni hatalom közvetítőjeként kezd a fáraó magára tekintetni és rá a nép. E szerepét leginkább a katonai erővel, a hódításokkal lehetett alátámasztani. Ennek a jegyében lassan abbamaradnak az egész társadalmat megmozgató piramisépítkezések, s helyükbe a hódítások lépnek. A fáraó az égi rend, a maat megszemélyesítőjéből katonai vezetővé, piramisépítőből templomépítővé válik. Az újbirodalomban, a romjaikban ma is fenséges monumentális templomok létrehozásának az idején és a nagy hódítások korában teljesedik be a kapcsolattartási szerepeknek ez az átrendeződése. Ehnaton elbukott vallási reformja Ekkorra az Ámon-papság már a fáraóval fölérő hatalommal rendelkezett. Ez váltotta ki Ehnaton vallási reformját, a papok isteneit lekicsinylő fáraó ugyanis a régi királyi szerep visszaszerzéséről álmodozott. Ehnaton vallási reformjáról úgy szokás beszélni, mint az egyistenhit bevezetésének első kísérletéről, tehát mint egy korát meghaladó, előremutató vallási célkitűzésről. Ez az Egyiptomra rengeteg szenvedést hozó kísérlet azonban a múltba visszatérni kívánó restaurálási szándékként is értelmezhető, amely arra törekedett az erőszaktól sem visszariadva, hogy a papok hatalmát visszaszorítva visszaadja a fáraónak az istenkirályi közvetítői szerepet, amit egy évezreddel előtte élvezett. Emiatt volt szüksége e vallási mozgalomnak egy a napkorongban megtestesülő absztrakt, elvont, a többi isten hatalmát elhomályosító istenségre, akivel egyedül a fáraó, az istenkirály tarthatta a közvetlen kapcsolatot. (A nap kultusza mindig is a fáraó személyéhez kapcsolódott.) A múltba visszavágyódva paradox módon azonban olyan vallási törekvéseknek is teret adott ez a hamvába hullt kísérlet, amik csaknem ezer évvel később válhattak uralkodó jeggyé a prófétai hitrendszerekben. Ekkor lesz meghatározó vallási törekvéssé a henoteizmus átlényegülése monoteizmussá, ami kezdetben még nem a többi isten létének a tagadását jelentette, csupán azt, hogy az állam istene, azaz a mi népünk istene hatalmasabb a többi nép és állam istenénél. Nem valószínű, hogy Ehnaton egy olyan zseni lett volna, aki ezer évvel meghaladta volna a korát, sokkal valószínűbb, hogy a fáraók régi hatalmának a visszaállításáról álmodozó restaurátor volt, aki paradox módon visszatérési igyekezetében olyan vallási eszméket fogalmazott meg, s tett magáévá legszűkebb környezetével együtt – naphimnuszából erre következtethetünk –, amik ezer évvel később válhattak csak uralkodó nézetekké. A papok közvetítői hatalmát az istenek felé, ami a nép fölötti hatalmat is biztosította számára, Ehnaton csak úgy semlegesíthette, hogy magát teszi meg a legfontosabb istennek kinevezett Aton egyetlen közvetítőjévé, azaz istenkirályként papkirályi szerepkör ellátójává nevezi ki magát. Ezzel kísérlete előképévé, egyúttal antikrisztusi mintájává vált annak a műnek, amit ezerháromszáz évvel később Jézus teljesített be, aki Messiás-Királyként messiás-főpapi szerepet vállalt, kereszthalálával helyettesítő áldozatot hajtott végre ahhoz, hogy megalapíthassa Isten Királyságát, ami nem e világból való. (Ehnaton kísérlete azért volt antikrisztusi minta, mert a világban kívánta megvalósítani az ideális, isteni államot, társadalmat, amely kizárólag csak a világ végén valósulhat meg. Ez pedig szó szerint azt jelenti, hogy magában a világban sohasem létezhet ideális társadalom, csak a feléje való törekvés.) A kereszten az elítélésének okát jelző feliraton azt írta, a zsidók királya, ami végtére is, szellemi-vallási szempontból igaz volt, itt azonban mégsem egy Messiás-Király ült a trónján, hanem éppen a messiás-főpapi áldozat, a megváltás műve zajlott keresztre szegezetten pontosan abban az időpontban, amikor az egyiptomi szabadulásra emlékezve a zsidók feláldozták a húsvéti bárányt. És abban az üdvtörténeti kulcspillanatban, amikor a Messiás-Főpapként életét adó Messiás-Király istenhalála bekövetkezett, akkor e visszafordító üdvtörténeti pillanatban a megváltás átvezető középpontjává, kapujává vált az Isten Királyságába való belépésnek. Ehnaton kísérlete azért volt eleve kudarcra ítélve, mert a világban akarta megalkotni a maga vezetése alatt ezt az isteni királyságot. Ezt az ideális országot még az új fővárosában, Amarnában sem sikerült megalkotni, nemhogy Egyiptom-szerte, amelyen nem utolsósorban a hatalmukat féltő, lázadásra bujtogató papok miatt nagy fölfordulás lett úrrá. Halála után vallási reformkísérlete is a sírba hullt, amelynek az ideális földi állam létrehozását vágyó alapvető tévedése ellenére is voltak ámulatba ejtő eredményei. Ilyen például Ehnaton fáraó Atonnak írt gyönyörűséges himnusza és ide sorolható az amarnai művészeti alkotások törekvése az emberben látott isteni ábrázolására. Ennek a törekvésnek a ránk maradt mintapéldája az egyetemes művészettörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása, Nofertiti mellszobra.
Nefertiti mellszobra |
Kapcsolódó cikkek
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (III.)
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- Szikkim amerikai királynéja
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Jöjj és láss!
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Hitünk!
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- a Szentség utáni vágy
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- Egyház és média
- Hidat építeni Krisztussal
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Az Újszövetség hajnalán
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- A félelem oldala az első világháborúban
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Kármel
- Az új tudomány
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- A vallás és a vallástudomány
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata