- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...nincs tudományos alapja annak a feltételezésnek, hogy a haj és a köröm tovább növekszik a halál után. Valójában a bőr szárad ki és húzódik össze a halál beállta után, ezért válik jobban láthatóvá a belőle kiemelkedő szőr és köröm.
241. szám - 2024. október
A gyógyítás története – 19. részA felvilágosodás kori orvostudományA barokk korban az orvostudomány különböző utakra lépett, egyrészt a gyógyászat fejlődésének következményeként, másrészt a természettudományok új vívmányainak, valamint a technikai újítások alkalmazásának köszönhetően.
|
2
|
Ezt a fejlődést törte meg a harmincéves háború, ami 1618 és 1648 között folyt le, és Európában az egyik leghosszabb, legpusztítóbb háborúk sorozatának számít mind a mai napig, amelyben becslések szerint 8–11 millió közé tehető az áldozatok száma. Ez az embertelen összetűzés főleg Közép-Európára terjedt ki, de következményei hatással bírtak az egész kontinensre. Az európai értelmiség körében újfajta elgondolások csíráztak ki e háború után. Ez lett a felvilágosodás, mely 18. században fokozatosan vált összeurópai szellemi mozgalommá, ami kiterjedt a társadalmi élet számos területére, így a gyógyítás világára is. A felvilágosodást a szekularizáció mozgalma, az egyházi világképtől való elszakadás, valamint a természettudományok előretörése és az ember értelmi képességeinek kiaknázása jellemezte. A felvilágosodás százada az orvostudomány alakulását állami üggyé változtatta, főleg a felvilágosodott abszolutista uralkodók körében. A 17. század végén és a 18. században, az önkényesen uralkodó európai koronás fők rájöttek arra, csak akkor tudnak világuralomra törni, ha alattvalóikat nem gyötrik betegségek, ha a katonáik valamint a munkásaik makkegészségesek. Így vált fontossá számukra a közegészségügy. A felvilágosodás humánus álarca mögött már a tőkés rend profitéhes és hatékonyságra törő gondolata virágzott. Az orvostudomány előrelendülését a klinikai empíria jelentette, így az orvostanhallgatókat a betegek ágya mellett képezték ki, hogy gyakorolva tanuljanak. Ez a fajta tapasztalati szemlélet az araboknál már a középkorban jelen volt! A felvilágosult abszolutizmus korában jelentős hangsúlyt kapott a közegészségügy, az orvostudomány, a gyógyszerészet. Az egészségügy az állam kiszolgálójává vált, hiszen az itt dolgozók a közjót felügyelték, szinte rendőri minőségben. A modern kórházak megszületésével, a betegségek kialakulását megelőző orvosi intézkedések bevezetésével együtt az állami orvoslás felgyorsította a gyógyászat, az orvostudomány átalakulását. A 18. századot a felvilágosodás századaként jellemzik, ahol a figyelem a gondolkodás autonómiájára, az emberi értelem egyházi korlátoktól való függetlenségére irányult. Ekkor vetették el a tudományok korábbi, dogmatikus elképzeléseit. Akkortól az értelem számított végső tekintélynek a tudásképzés folyamatában, ahol a ratio vagyis az ész döntött a felismert tények igazságáról és a tudományos cselekvések, kísérletek indokoltságáról. Francis Bacon (1561–1626) még a barokk kor elején fogalmazta meg a tudományos ismeretképzés alapelveit. Ezeket a felvilágosodás korában is követték. Következésképpen a felvilágosodás gondolkodóinak irányadó tudományos módszerei a következőkön alapultak: az empirizmus, a racionalizmus, valamint a rendszerezett tapasztalatszerzés, pontosan szabályozott megfigyelésekkel, tervszerű kísérletezésekkel párosítva. Ezeken az alapokon elindulva értek el a kísérleti természettudományok, mint az élettan, a fizika, a vegytan addig még soha nem látott eredményeket. Az új és megbízható ismeretek gyarapították a természettel, az emberi élettel, továbbá a betegségekkel kapcsolatos tudást. Az rendszerbe gyűjtött tapasztalatok pedig ösztönözték a zárt, logikusan felépült elméletek, természeti törvényszerűségek kialakulását a tudományok, így az orvoslás terén is. A megfigyeléseken, a kísérletezéseken, a közös gondolkodáson, új módszerek kiötlésén túl a felvilágosodás évszázada egyre közelebb került a valósággal való megbirkózás tényével. E korszak gondolkodói egy egyre jobban felismerhető világban érezhették otthon magukat, és megengedhették maguknak azt a derűs jövőképet, hogy az emberiség a sok tudás felhalmozásának köszönhetően egy közeli aranykorba lép majd. E hangsúlyos optimizmus a 18. században indokoltnak tűnt, és megadta a felvilágosodás kori tudósoknak, gondolkodóknak, orvosoknak a magabiztos, széleskörű és toleráns cselekvés szabadságát. Még egy érdekes jelenség kísérte a felvilágosodás kori gyógyászatot. A klinikai orvostudomány nagy európai iskolái mellett a 18. század a sebészet emancipációjának útja is volt egyben. Ma már csodálkozva nézzük, hogy ezt az orvosi diszciplínát akkor még nem rendelték az akadémiai orvostudományhoz, hanem csak másodlagos gyógyászati területként szemlélték és gyakorolták. Az akadémiai orvostudomány képviselőit akkoriban már ellenőrizték és felügyelték, ami a sebészetre még nem vonatkozott. A felvilágosodás századában ez azonban lassanként változott, és a sebészet is egyre elismertebbé vált. A 18. században egyre több és leellenőrzött tanulmány jelent meg az emberi test működésével kapcsolatban. Ezeknek az új ismereteknek köszönhetően az orvosok egyre hatékonyabban tudták gyógyítani a betegeiket. E kor végének legjelentősebb újításai közé tartozott a sztetoszkóp megalkotása. Ezt 1816-ban René Laennec francia orvos találta fel, ami a szív- és tüdőbetegségek pontos diagnosztikáját tette lehetővé. Ugyanebben az időben kezdődött a gyermekszülés folyamatainak feltárása. A tudósok és orvosok azonban nem csak az élettani folyamatokat vizsgálták. Az orvosok figyelme ekkor kezdett a psziché felé fordulni. Elmegyógyintézetek nyíltak, ahol sajnos gyakran igen kegyetlen módszerekkel próbálták a betegeket észhez téríteni (jeges fürdők, sokkterápia, eszméletvesztésig tartó forgatás stb.). A modern orvostudomány irányába mutató első lépést 1796-ban tették meg, amikor Edward Jenner alkalmazta a fekete himlő elleni védőoltást. A 19. században már robbanásszerűen fejlődött az orvoslás. Erre az urbanizáció, továbbá a gyarmatosítás újabb hulláma kényszerítette rá az állami szerveket, hiszen egyre nagyobb tömegek éltek kis helyen, és a járványveszélyek csökkentése érdekében ügyelni kellett a közegészségügyre. A felvilágosodás idején élő tudósok felismerték, hogy a betegségek nem a rossz levegővel, hanem például cseppfertőzéssel terjednek. Így a megelőző orvoslás már nem csak az egyének egészségére, testére korlátozódott, hanem a szennyvíz elvezetésére, a szemét összegyűjtésére, a betegek elkülönítésére stb. A felvilágosodás kori tudósok, újításokat alkalmazó orvosok felsorolása igen hosszú lenne. Ami azonban összegzésként megállapítható, az az, hogy az élettani folyamatok (pl. légzés, emésztés, a test elektromossága) érthetővé váltak és a szerzett tudást pedig a gyakorlatban alkalmazták. Bővültek a betegségek diagnosztizálásának módjai, eszközei. Az egyetemi oktatásnak, a különféle állami egészségügyi rendelkezéseknek köszönhetően egyre inkább egységesült az orvostudomány. Persze nem szabad kihagyni azt sem, hogy 18. században az akadémiai, állami orvoslás mellett továbbra is létezett népi gyógyászat, különféle alternatív gyógymódok, de a sarlatánok, a bájolók, szemfényvesztők mindennapi ténykedéseiről sem szabad elfeledkeznünk. A tőkés társadalom kialakulásának pillanata az álgyógyszerekkel, álpraktikákkal való átverések korszaka is volt. Ez lett a felvilágosodás századának sötét oldala. Viszont a már említett újítások, egybegyűjtött ismeretek hihetetlen mennyisége végül az egészségügy forradalmához vezetett a következő század folyamán. |
Kapcsolódó cikkek
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Az érelmeszesedésről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A háború előbb kezdődött
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- A szűrővizsgálatok fontossága
- A teurgia
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- A sport hatása egészségünkre
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- A parfümök története
- Mire utal a pulzusszám?
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- Szikkim amerikai királynéja
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- Brit geopolitikai érdekességek
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Gyermekkori elhízás
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- A rettegett lázgörcs
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A fogfájásról
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A daganatokról
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- A diabétesz szövődményei
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Lézersebészet
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A történelem vége...
- A künde
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- Mátyás király vendége voltam
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Társfüggőség
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Álljanak fel!
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Mária országa
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- A mindennapi testnevelés
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A gerincsérülések veszélyei
- A Spanyol Birodalom születése
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- Nyaki verőérszűkületek
- A Hadik család futaki uradalma
- Az ételallergia
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- Legyek és betegségek
- A Batthyány család története - 2. rész
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A Batthyány család története - 1. rész
- A csontok betegségei
- A báni palota építése
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata