Háborúk

Azt eszelték ki, hogy a boszniai Szarajevóban tett látogatása alkalmával meggyilkolják Ferenc Ferdinándot, Ausztria trónörökösét.

E lokálisnak tűnõ döntés közvetett hatásai meglepõen figyelemreméltók voltak:

1914.

Június 28-án meggyilkolják a trónörököst és feleségét.
Július 23-án Ausztria-Magyarország ultimátumot intéz Szerbiához.
Július 26-án Ausztria mozgósít az orosz front felé.
Július 28-án Ausztria-Magyarország hadat üzen Szerbiának.
Augusztus 1.-én Németország hadat üzen Oroszországnak. Franciaország mozgósít.Olaszország bejelenti semlegességét.
Augusztus 2.-án Németország elfoglalja Luxemburgot.
Augusztus 3-án Németország elfoglalja Belgiumot, hadat üzen Franciaországnak.
Augusztus 4-én Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak, Amerika bejelenti semlegességét.
Augusztus 5-én Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak.
Augusztus 6-án Szerbia és Montenegró hadat üzen Németországnak.
Augusztus 10-én Franciaország hadat üzen Ausztriának.
Augusztus 12-én Nagy-Britannia hadat üzen Ausztria-Magyarországnak.
Augusztus 15-én Japán ultimátumot intéz Németországhoz.
Augusztus 28-án Ausztria-Magyarország hadat üzen Belgiumnak.

Akárhogy nézzük is, ez bizony világháború...

Az egyedüli nagyhatalom, amelyik még nem keveredett bele a Fekete Kéz akciójának közvetett folyományaiba, az Egyesült Államok volt.

De egy évvel késõbb Walter Schweiger kapitány gondoskodott errõl is. Õ volt ekkor a parancsnoka az U 20 tengeralattjárónak.



1915. május 7-én az ír partoknál észlelték a brit Lusitania hajót, s õ úgy döntött, követi a Német Fõparancsnokság legutóbbi utasítását, és torpedóz (természetesen, figyelmeztetés nélkül)…

A Lusitaniával együtt pusztult 1.200 utas között 128 amerikai is volt.

Az õ haláluk játszott közre abban, hogy az USA hadba lépett Németország ellen…

Ha a háborúk ilyen pofonegyszerűen törnek ki Nyugaton, nem szükségeltetik különösebb képzelõerõ ahhoz, milyen esélye van véres csetepaték kirobbanásának egy olyan puskaporos hordón, mint Latin-Amerika.

A tizenkilencedik században, Bonaparte Napóleon katonai sikerei világszerte hatással voltak igen sok elmeháborodottra is. Ezek azt képzelték, õk is nagy császárok. Ez a káprázat az esetek nagy többségénél viszonylag ártalmatlan tünetekkel zajlott le.

Nem úgy Francisco Solano Lopez, Paraguay elnöke esetében.

Meggyõzésének igazát bizonyítandó, a leggyakorlatiasabb módot választotta, és 1865. márciús.l8-án, hipp-hopp hadat üzent a szomszédos Uruguaynak, Brazíliának és Argentínának. Így látta biztosítva a megoldást, ami õt katonai zsenivé avatja.

Az elkövetkezõ 5 év során Senor Lopez saját személyiségének fatális félreértelmezése, a lakosság felének pusztulásához, valamint az összes szociális és politikai intézmény összeomlásához vezetett…

Latin-Amerika száz évvel késõbb sem változott. Temperamentuma a régi.

1969. június 27-én, a világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos Honduras-szal szemben.

El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset.

A döntés drámai folytatása:

ádáz, gól nélküli, döntetlenül végzõdött csata a csapatok szurkolói között kéz, láb, fej és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain.

Tudniillik, az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva, és elnáspángolva az ellenfél szurkolóit.

További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el, és a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.

Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mind El Salvadorban komoly éhínség tört ki.

A világbajnokság következõ fordulójában El Salvador kiesett…