Tudta-e?
A rágógumit egy fogorvos, bizonyos William Semple találta fel állkapocs erősítési céllal.

22. szám - 2007. október 29.

A leghíresebb magyarok

A Családi Kör hetilap olvasói körében szervezett szavazás eredménye. A legtöbben Szent István királyra, Petőfi Sándorra és Puskás Öcsire szavaztak.
Dr. CELLER Tibor, Családi Kör hetilap

1
A FÓKUSZ múlt heti számban Nagy nemzetek híres képviselői címen megjelent összefoglalónkhoz kapcsolódva most a leghíresebb magyarokról értekezünk. A témával kapcsolatos megállapítások nagyon viszonylagosak. Most egy vajdasági szintű kimutatás eredményét mutatjuk be, ami csak a válaszadók véleményét tükrözi.
A Családi Kör hetilap 2007. február 1-i számában egy szavazószelvény jelent meg, ahol a szerkesztőség által megjelölt száz közismert magyar ember közül az olvasóknak tízet kellett „kiválasztaniuk”. A listán 78-an már elhunyt, történelmi személyiségek, 22-en pedig korunk hírességei közül kerültek ki. Az olvasók szavazataiból állt azután össze ez az igencsak érdekes végeredmény, megannyi meglepetéssel.
Persze, mint ezt már akkor is jeleztük, mindez csak egy játék volt, melyből messzemenő tanulságokat nem kell levonni. Egyrészt kíváncsiak voltunk a végeredményre, másrészt reméltük, hogy közben az olvasóknak is kellemes perceket szerzünk a játék izgalmával: a megannyi híresség közül kiválasztani a számunkra legkedvesebb 10-et, ami biztosan senkinek sem volt egyszerű feladat.
Néhány olvasó közben jelezte, hogy szerintük fontos személyek nem kerültek fel a listára. Biztosan igazuk volt, hiszen szerencsére még százával akadnak a magyar történelem során fontosat és maradandót alkotó személyek, illetve hírességek, akiknek a neve nem fér rá egy ilyen véges listára. Gondoljunk csak pl. a 100-as listánkról lemaradt Zrínyi Miklósra, Vitéz Jánosra, Csáth Gézára, Gárdonyi Gézára, Kempelen Farkasra, Weöres Sándorra, Stróbl Alajosra, Fráter Györgyre, Katona Józsefre, Vörösmarty Mihályra, Pázmány Péterre, Németh Lászlóra, Irinyi Jánosra, Puskás Tivadarra, Csokonai Vitéz Mihályra és a többiekre.

A leghíresebb magyarok

A szavazatok összeszámlálása előtt a szerkesztőségben többen is Szent Istvánra tippeltek, hogy ő lesz az abszolút győztes, és nem tévedtek! Országalapító királyunk méltán került a lista legelejére. Olvasóink nem kevesebb, mint 71%-a szavazott rá!
Petőfi Sándor a szabadságharcért életét adó költő, a Nemzeti dal és megannyi vers és hősköltemény szerzője a szavazatok 65%-val méltán lett a második helyezett. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú és méretű életmű maradt utána. Alig van költő a világirodalomban, akinél az élet és költészet oly tökéletes egységet alkotott volna, mint Petőfinél.
Az, hogy a vajdasági magyarok szintén nagyra tartják, a tavaly elhunyt világhírű futballistát, Puskás Ferencet, az Aranycsapat legendás csatárát, bizonyítja a játékunkban elért bronzérmes helyezése.

Szent István királyunk lett az abszolút győztes (Stróbl Alajos szobra)



































Széchényi István, a „Legnagyobb magyar”, eszméi, működése és hatása által a modern, az „Új Magyarország” egyik megteremtője a megtisztelő negyedik lett, míg az ötödik helyezésen Kossuth Lajos államférfi, Magyarország egykori kormányzója és Corvin Mátyás osztoznak. Kossuthnak a Top-10-be jutása is bizonyítja, hogy máig ő testesíti meg a leginkább a magyar nép emlékezetében az 1848–1849. évi forradalmat és szabadságharcot. Mátyás királyról pedig elsőként az „igazságos király” jut mindannyiunk eszébe. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt. Hunyadi János, a híres törökverő fiaként maga is sikeresen ellenállt a törökök hódító kísérleteinek.

A leghíresebb 10 magyar
1. Szent István, a szavazatok 71%-ával!
2. Petőfi Sándor 65%
3. Puskás Ferenc 38%
4. Széchényi István 36%
5. Kossuth Lajos 31%
5. Corvin Mátyás 31%
7. Erzsébet királyné (Sisi) 30%
8. Szent-Györgyi Albert 29%
9. Semmelweis Ignác Fülöp 25%
10. Hofi Géza 23

Egyetlen nő az első tízben

A múlt héten említett angol, francia, német és holland példákkal megegyezően a mi szavazásunkban is csak egy nő került be az első tíz közé. Erzsébet királynénak (Sisi) a hetedik helyezést sikerült kiérdemelnie. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon. Erzsébet férjére gyakorolt hatásának köszönhetően a császár hajlandó volt óvatos liberalizációs lépések megtételére. A politikai foglyokat a börtönökből így hamarabb kieresztették, vagy amnesztiában részesítették. Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. Kitartóan és szívósan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság érdekeiért az osztrák udvar azon tagjaival szemben, akik továbbra is ragaszkodtak az „erős kéz” elvéhez. „Diplomáciai sikerére” a korona – szó szerint is! - az 1867-es kiegyezéssel került fel, melyben neki is jelentős szerepe volt. A bajor születésű osztrák császárné saját elhatározásából tanult meg magyarul, és nemcsak társalgási szinten, hiszen még verseket is faragott nyelvünkön.

Erzsébet királyné (Sisi) az előkelő 7. helyezést érte el










































Két tudós orvos is bejutott a Top 10-be

A nyolcadik és kilencedik helyre két kiváló orvos és tudós, Szent-Györgyi Albert és Semmelweis Ignác Fülöp került. Szent-Györgyi (1893-1986) az 1930-as években izolálta a C-vitamint, majd 1936-ban a P-vitamint is. Munkásságát 1937-ben orvosi- és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Máig az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért (és nem más állam állampolgáraként) kapta ezt a magas kitüntetést. Semmelweis (1818-1865), „az anyák megmentője” a lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat (vérmérgezést) az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után mentek át a szülészeti osztályra, és ott nem kellően fertőtlenített kézzel vizsgálták a várandós nőket. Miután kórházi osztályán bevezette a klórvizes kézmosást, a vérmérgezés eme speciális típusában való elhalálozás szinte teljesen visszaszorult. Így lett Semmelweis az anyák megmentője, és az antiszepszis első gyakorlati alkalmazója a világ orvostudományában.

Semmelweis Ignác Fülöp, az anyák megmentője lett a kilencedik helyezett
























Hofi Gézának is sikerült!

A tizedikként befutó Hofi Géza (született Hoffmann Géza, 1936-2002) színész, humorista, előadóművész volt. Helyezése két szempontból sem meglepő: egyrészt bőven rászolgált, másrészt pl. a franciáknál éppenséggel két humorista vitte el a hasonló szavazás első két helyét!
Hofi a magyar kabaré külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere volt, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett. Éles politikai kritikái miatt megfigyelték, erre előadásain gyakran utalt (Hofélia) - a rendszerváltás előtt tevékenységéről még a csehszlovák kommunista titkosszolgálat is jelentett. Hofi a rendszerváltozás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott. Egyik legmaradandóbb sikerét egy táncdal, az általa énekelt "Lazítani" hozta.

Hofi Gézának is sikerült bejutnia a Top 10-be


















A legjobb helyezést elért írók és költők
1. Petőfi Sándor (2.)
2. Kölcsey Ferenc (14.)
3. József Attila (17.)
4. Arany János (21.)
5. Jókai Mór (25.

A legjobb helyezést elért uralkodók
1. Szent István király (1.)
2. Corvin Mátyás király (5.)
3. Mária Terézia királynő (13.)
4. II. Rákóczi Ferenc fejedelem (22.)
5. Árpád vezér (24.)

A legjobb helyezést elért művészek
1. Hofi Géza humorista (10.)
2. Koncz Zsuzsa énekesnő (42.)
3. Jávor Pál színművész (43.)
3. Karády Katalin színésznő (43.)
5. Presser Gábor zeneszerző (48.

Szentek és boldogok helyezése
1. Szent István (1.)
2. Árpád-házi Szent Margit (34.)
3. Árpád-házi Szent Erzsébet (43.)
4. Boldog Batthyány-Strattmann László herceg (43.)
5. Boldog IV. Károly király (69.)
5. Boldog Apor Vilmos püspök (69.


Akik majdnem bejutottak

Dózsa Györgynek, az elveiért kínhalált halt parasztvezérnek csak három, míg Liszt Ferencnek, a legendás zeneszerzőnek mindössze 9 szavazaton múlott, hogy ebben a válogatásban nem cserélt helyet Hofival, és nem ő jutott be a Top 10-be! Tizenharmadikként Mária Terézia, az 1741-ben Pozsonyban, a magyar nemesek "Vitam et sanguinem!" ("Életünket és vérünket...!") felkiáltásával magyar királlyá (!) választott és koronázott uralkodónő „futott be”. Őt Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője követi a listán. Hasonlóan más nemzetek szavazásaihoz, ezen a szavazáson sem jutott be ma élő személy a legjobb tíz közé. Viszont Habsburg Ottónak, az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly ma 95 esztendős fiának sikerült megszereznie a 15. helyezést. Ezzel a helyezéssel viszont a százas listán szereplő 22 ma élő személy közül ezzel a helyezésével viszont az abszolút befutó (a következő a listán Böjte Csaba erdélyi Ferences-rendi szerzetes a 28. helyen)! A főherceget Bartók Béla (1881-1945) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője követi. Az olvasók szavazatai alapján a 17. helyre a tragikus sorsú költőóriás, József Attila (1905-37) került, akinek maradandó alkotásai hosszú évtizedekre meghatározták a magyar költészet tendenciáit. Világviszonylatban sem volt ismeretlen, hiszen pl. az UNESCO a 2005-ös esztendőt hivatalosan József Attila évvé nyilvánította! Benedek Elek apónak, a nagy mesemondónak, és Hunyadi Jánosnak, a nagy hadvezérnek a közös 18. helyezés jutott. A húszas listát Munkácsy Mihály, a 19. század legnagyobb magyar festője zárja.

Élő személyek Top-10-es listája
1. Habsburg Ottó, az utolsó magyar trónörökös (15.)
2. Böjte Csaba Ferences-rendi szerzetes (28.)
3. Tőkés László református püspök (29.)
4. Göncz Árpád volt köztársasági elnök (32.)
5. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós (33.)
6. Kertész Imre, Nobel-díjas író (37.)
7. Soros György milliomos, filantróp (40.)
8. Koncz Zsuzsa énekesnő (42.)
9. Szabó Magda író (43.)
10. Presser Gábor zeneszerző (48.

A sereghajtó 10 személy
1. Bethlen Gábor fejedelem (91.)
2. Babits Mihály költő (92.)
3. Illyés Gyula író (93.)
4. Blaha Lujza, a nemzet csalogánya (94.)
5. Selye János stresszkutató (95.)
6. Mészáros Márta rendező (96.)
7. Makovecz Imre építész (96.)
8. Magyar Zoltán olimpikon (98.)
9. Jókai Anna író (99.)
10. Fadrusz János szobrászművész (100.)

Meglepetések

Ahhoz képest, hogy a Top 10-be jutott Szent-György Albert mellett Kertész Imre a második „igazi” magyar Nobel-díjas, a rá leadott szavazatok alapján neki csak a 37. helyre futotta. Nem jártak jobban az életüket a hazáért, hitükért áldozó mártírok sem: Nagy Imre, az 1956-os forradalom áldozata 34. lett, míg gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök szavazatai csak a 75. helyezésre voltak elegendőek. Báró Apor Vilmos, a boldoggá avatott modern vértanú neve sem túl ismerős az olvasók többségének, hiszen a szovjet „felszabadítók” által kivégzett, a rá bízott híveket saját testével is megvédeni próbáló győri püspökre csak kevesen voksoltak.

Meglepő Grosics Gyulának, az Aranycsapat kapusának, 86-szoros magyar válogatottnak, olimpiai bajnoknak is a rossz szereplése, hiszen csapattársa, Puskás harmadik helyezéséhez képest ő a 78. helyre szorult. A listán szereplő másik két sportoló illetve olimpikon: Hajós Alfréd és Magyar Zoltán még nagyobb sorszámot kaptak a százas listán.

Meglepően jól szerepeltek viszont a ma élő személyek közül az erdélyiek, nevezetesen Böjte Csaba Ferences-rendi szerzetes (28.) és Tőkés László református püspök (29.). Böjte Csabának, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekmentő szervezet alapítójának áldozatos munkájára mára már a Kárpát-medencén túl Nyugat-Európában és a tengerentúl is felfigyeltek. 2004-ben neki ítélték az Év embere díjat. Sok-sok árva és nehéz sorsú gyermek nyert oltalmat az általa működtetett egyházi intézményekben.

Előre nehezen lett volna megjósolható Esterházy Péter író 83. helyezése sem. Ahhoz képest, hogy ő az egyik legjelentősebb kortárs magyar író és publicista, számtalan hazai és nemzetközi díj birtokosa, a vajdasági szavazóknak a szavazatok alapján nem vált (egyelőre) a kedvencévé. Hiába, a Kitömött hattyú, a Kis Magyar Pornográfia és a Harmonia caelestis még nem tartoznak a kötelező házi olvasmányok közé.

Még ettől is meglepőbb Kosztolányi Dezsőnek (író, költő, műfordító, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja, a Magyar Pen Klub elnöke), a százas listán Damjanich János honvédtábornok (49. helyezés) mellett az egyetlen vajdasági származású személynek a 62. helyezése. Avagy tényleg örökérvényű a mondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában?

Habár az idén januárban az Inside the Vatican című magazin a világ legbefolyásosabb keresztény személyei közül a negyedik helyre sorolta Erdő Péter bíborost, Esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását (akit tavaly az Európai Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé is megválasztottak), a mi szavazásunkon csak a 76. helyezést sikerült megszereznie. Hiába, a népszerűség legtöbbször tényleg nagyon relatív dolog.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor