A XIV. század elején Leo halicsi herceg, majd Aba Amade nádor kezén volt. 1312-ben Károly Róbert szerezte meg, majd 1320-ban feleségének adta. 1395-ben Zsigmond király Korjatovics Tódor litván hercegnek adományozta. A XV. században a herceg halála után Korjátovics Tódor özvegye birtokolta. 1422-ben Brankovics György Hunyadi Jánosnak engedte át. Hunyadi halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet, majd Mátyás király fia, Corvin János birtokolta. Tőle II. Ulászló szerezte meg.
A mohácsi csata után I. Ferdinánd és János király között többször is gazdát cserélt. Végül 1560-ban Ferdinánd Dobó Istvánnak adta. 1573-ban Mágocsi Gáspár vette zálogba. A Rákócziak házasság révén szerezték meg. I. Rákóczy György és Lorántffy Zsuzsanna jelentősen kibővítette az erődítményt. II. Rákóczy György halála után a várat Báthory Zsófia, majd Zrínyi Ilona örökölte. Az ő kezével került 1682-ben Thököly Imre tulajdonába. 1685 novemberétől 1688 januárjáig hősiesen védte a várat Zrínyi Ilona, és csak egyik főembere árulása miatt kellett feladnia. II. Rákóczy Ferencnek a szabadságharc alatt fontos támaszpontja volt, csak 1711 után került a vár császári kézbe.
A XVIII. század végén a Habsburg Birodalom börtöne lett. Raboskodott benne Kazinczy Ferenc is. 1834-ben leégett, de helyreállították. 1919-44 között kaszárnya, a háború után mezőgazdasági iskola, most pedig gazdag gyűjteményeket bemutató múzeum.
Munkács magas kővára (Munkacseve)
A felújított várrészlet
A még mindig erős várfalak…
A munkácsi vár belső udvara (részlet)
A vár bejáratánál
.jpg)
