A legendás romvár a zarándi hegységhez tartozó 252 m magas Várhegy tetején emelkedik a Maros jobb partja felett, Lippa településsel szemben. A Solymosi várat a község keleti részén, a Maros folyóra néző kiemelkedő sziklafalakon építette Pál bán 1272-75 között. Később Kán László szerezte meg, majd 1315-től királyi vár lett. 1444 előtt Hunyadi János birtokolta. Mátyás előbb Giskrának, majd Bánfiaknak adta. 1487-ben tőlük elvéve fiának Corvin Jánosnak jutatta. Corvin birtokait később Brandenburgi György örökölte. A Dózsa-jobbágyfelkelés idején a jobbágyseregek ideiglenesen tartották kezükben. Később Perényi Imre és Szapolyai János is birtokolta. 1552-ben a törökök foglalták el. A 15 éves háborúban magyar kézre került, de Bethlen Gábor kénytelen volt visszadni a törököknek. 1688-ban a Caraffa császári tábornok hadai csak hosszú ideig tartó ostrommal tudták kiűzni a törököket a várból. A várat száz évvel később hagyta el a katonaság, pusztulása ekkor kezdődött meg. Ma is láthatóak a várfalak maradványai, a sáncok.
 |
