Tudta-e?
Az első technológiai cég, amely a kaliforniai Szilikon-völgyben telepedett le, a Hewlett-Packard volt, 1938-ban. A Stanford Egyetem két mérnöke, Bill Hewlett és Dave Packard egy garázsban indították cégüket, 1538 dollár tőkével. Az első termékük egy hanggenerátor volt, amit a Walt Disney Studios vett meg, a "Fantasia" című film effektusaihoz.

26. szám - 2007. november 26.

Állatvilág

A veszettség

A kutyaoltás esősorban az emberek egészségét védi

Kezdődik a tél, most van a kutyaoltás ideje. Az ebtulajdonosok úgy tudják, hogy az évenként ismételt vakcináció a veszettséggel szemben teszi ellenállóvá kedvencüket. Ez igaz, de a kutyaoltás elsősorban az emberek egészségét hivatott védeni. Ezért fontos megismernünk a veszettséget, a gyógyíthatatlan fertőző betegséget, hisz nem csak az állatra, hanem az emberre is veszélyes.

Meghatározás

Az emberek és az állatok elsősorban harapás útján, a veszett állat nyálában található vírusokkal fertőződnek.

A veszettségvírus felnagyítva lövedékre emlékeztet













A veszettség vírusa a fertőződést követően néhány naptól akár fél évig is lappang a szervezetben. Ezután gyors ütemben fejlődő, legtöbbször halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás alakul ki.

A betegség története


A veszettséget már a régi időktől ismeri az emberiség. Babilóniában több mint 4000 évvel ezelőtt leírták a tüneteit. Arisztotelész (i.e. 400) figyelmeztette kortársait, hogy a veszettség kutyaharapással terjed. Európa sajnos elveszítette az ókori görögök bölcsességét, és mindent a rossz szellemekkel, babonával, rontással magyarázva, a XIX századig tévhitet kergetve próbálta a kór útját állni. Mivel kialakulásának okát nem ismerték, védekezni sem tudtak a veszettség ellen, ezért a leglehetetlenebb módszerekkel, elsősorban ráolvasásokkal, különböző szertartásokkal próbálták távol tartani a gonosz nyavalyát.
Dörgedelem a nyavalyák ellen


























A korabeli „veszettorvosok” varázsmondókával (pl. „Bürzsák, telizsák nyomd mög ördög a kutyát!”), vagy a veszett állat szőrének füstjével, a nyelv alatti „béka” kiégetésével igyekeztek a bajt megelőzni. Vannak környezetek, ahol még ma is tartja magát a hiedelem, hogy a veszettség magától is kialakulhat, ha a kutyának napokig nem adnak inni, nagyon megijesztik, vagy mostoha körülmények között tartják. Az első tudományos áttörés a XIX. században a német Gottfrid Zinke nevéhez kapcsolódik. Zinke veszett kutya nyálával oltott be nyulat, és kialakult a betegség. Ezzel rámutatott a beteg állat nyálának fertőzőképességére.

A vírus a nyállal jut a sebbe
















A francia Pasteur hozta létre az első oltóanyagot, melyet 1885-ben próbáltak ki először emberen. Az, hogy a betegséget nem baktérium, hanem vírus okozza, csak az 1900-as években derült ki. Ebben az időben Adelchi Negri olasz patológus felfedezte a veszettség megállapítása szempontjából döntő jelentőségű idegsejt-zárványokat, amelyek a betegségben elhullott, vagy kiirtott állat agyából mutathatók ki.

A sötét NEGRI-zárványok a veszettséget bizonyítják














Ma a világ számos kutatóját foglalkoztatja, hogyan lehetne a veszettséget végleg felszámolni. Ennek ellenére a betegség szívósan tartja magát, mert nagyon sok faj fogékony a veszettség vírusa iránt, és a vadon élő állatok oltása komoly nehézségekbe ütközik.

Kóroktan és járványtan

A veszettség világszerte előforduló szórványos megbetegedés, melyet a veszettségvírus (Lyssavirus) okoz. A vírus ellenálló képessége kicsi, a szokásos fertőtlenítőszerekkel perceken belül elpusztítható. A csorgó nyállal a szabadba jutva csupán néhány napig marad fertőzőképes. Esősorban harapással terjed. A vírus iránt minden melegvérű élőlény fogékony, de nem egyformán.

Az erdei veszettséget a róka terjeszti














A nagyon fogékony vörös róka tartja fenn hazánkban az erdei (sylvaticus) fertőzés láncát. A kutya és a macska a települési (urbanus) betegség terjesztője. A növényevő állatok is megbetegednek, de a kór terjesztésében nincs jelentősebb szerepük, mert harapással nem adják tovább a vírust. A madarak csak nagy ritkán kapják el a betegséget. A kutya és a macska által közvetített, településen belül terjedő fertőzés az állategészségügyi intézkedések eredményeképp a fejlett világban már visszaszorult. Európában, és így nálunk is a róka, illetve más vadon élő ragadozók közvetítette erdei veszettség van jelen.

Az agyideg gyulladására utal a kancsalság

















Jó tudni, hogy a veszettség tüneteinek kialakulása előtt néhány nappal már a fertőzött állat nyálában jelen lehet a vírus, tehát a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget. Ezért kutya, macska, róka, vagy más állat okozta sérüléssel, főként, ha az állaton furcsa viselkedést észlelünk, azonnal keressünk fel orvost! A veszettség halálos kimenetelű zoonózis, azaz képes állatról az emberre is átterjedni, ezért nagyon komolyan kell venni.

A világoszöld szín fertőzött területeket jelöl (WHO)
















A világon évente mintegy 25.000 ember hal bele a kórba, és 22.000 embert kell a betegség kialakulása előtt védőoltásban részesíteni.

A betegség tünetei

Valamennyi veszett állat legfontosabb klinikai tünete az, hogy megváltozik a viselkedése. Gyakran megtörténik, hogy a békés háziállatok dühöngő, támadó fenevadakká alakulnak át, a vadállatok viszont barátságosak lesznek, és nem menekülnek el az ember elől. A tünetek alapján kétféle veszettséget különböztetünk meg:
Klasszikus veszettség, mely félénkséggel kezdődik, amit ingerült állapot és agresszivitás követ. Az állat támadóvá válik, tekintete zavaros, hangja rekedt, nyála csorog.

Dühöngő veszettség - ok nélküli agresszivitás
















A dühöngő veszettség tüneteit mutató állatok elkóborolnak, és közben ok nélkül támadnak, gyakran emészthetetlen tárgyakat esznek. Ezután a beteg teljesen lebénul és egy-két hét alatt elpusztul.

Csendes veszettség alkalmával kimarad a dühöngési szakasz, és az állatra tudatzavar, levertség, visszatérő görcsrángások, víziszony, kancsalság jellemző. Ez a betegségforma is halálos kimenetelű.

Ember esetében a legelső jel a harapás helyének fájdalmas, bizsergő zsibbadása, viszketése majd általános rosszullét.

A veszettség agyvelőgyulladást okoz

















Ezután nyugtalanság, görcsök, dührohamok, túlérzékenység, hallucinációk, és a nyelés fájdalmassága a jellemző tünet. A bénulási szakaszt eszméletvesztés, légzési és szívműködési zavarok, majd szinte mindig a halál követi.

Megelőzés, védekezés

Szerbiában, sok más európai országhoz hasonlóan, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező. A Szerb Földművelésügyi Minisztérium utasításban rögzíti a kutyák és macskák veszettség elleni oltásának és megjelölésének a módját. A határozat értelmében minden négy hónaposnál idősebb kutyát be kell oltatni, és mikrocsippel megjelölni.

Az adathordozó csip beültetése
















A csipet beültető állatorvos feladata az, hogy a gazda és az állat adatait a csipben tárolt számhoz az interneten hozzárendelje. A rendszer segítségével hatékonyabban megoldható az elkóborolt, elveszett, esetleg ellopott állatok pontos hovatartozásának megállapítása. A macskák esetében is ajánlott az oltás, de nem kötelező. Az állam anyagilag is jelentősen támogatja ezt az akciót.

Szerbiában a veszettség elleni oltóanyag ingyenes















A tulajdonosoknak csak az állatorvos munkájáért és a féreghajtóért kell fizetni. Az állatok oltását a meghatalmazott állatorvosi állomások végzik.
Figyelembe véve, hogy az erdei veszettség terjesztéséért elsősorban a róka tehető felelőssé, fontos lenne a vadon élő ragadozók veszettség elleni vakcinációja is. Szerbiában elsőként 2002-ben Szabadka községben próbálkoztak a rókák csalétkes immunizálásával, de a kezdeményezés nem terjedt el.

Kutya utaztatása külföldre

Külföldre csak a mikrocsippel megjelölt kutyák, macskák és vadászgörények vihetők ki. Ezek az állatok az állatorvosi felügyelő által hitelesített veszettségoltási bizonylattal, és a lakhely veszettség-mentességét bizonyító igazolással léphetik át a határt.

Veszettségoltási bizonylat




















Vannak országok, amelyek még szigorúbban szabályozzák a beutazást, és csak kötelező egészségvizsgálat, vérvizsgálat, vagy vesztegzár után engedélyezik az állat beutazását.

Európai Uniós állatútlevél

















Aki kedvencével távoli országba szándékozik utazni, információkat szerezhet a www.pettravel.com honlapon, de még jobb, ha a célország külképviseletén vagy nemzeti honlapján tájékozódik a beutazás feltételeiről.

A cikkben felhasznált képek az internetről származnak.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor