Tudta-e?
Hogy mekkora a Kheposz-piramis? Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala 227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől 146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.

30. szám - 2007. december 24.

Hagyományos, fantasztikus és misztikus elképzelések

A betlehemi titok nyomában

A „betlehemi csillag” titkát talán sohasem fogjuk pontosan megtudni
Összeállította: SARNYAI Zsolt, tanuló

„Lángos csillag állt felettünk” – József Attila

Jól ismert tény, hogy Máté evangéliuma szerint Jézus születését csodás égi jel kísérte, amely a napkeleti bölcseket, vagy más néven háromkirályokat az újszülötthöz vezette. A „betlehemi csillag” titkát talán sohasem fogjuk pontosan megtudni, de érdekes megismerni a vele kapcsolatos hagyományos, fantasztikus és misztikus elképzeléseket. A kérdés egyaránt foglalkoztatja a bibliakutatókat, történészeket, az asztrológia és kabbala híveit. Az előbbiek Krisztus pontos születési dátumát szeretnék megtudni, az utóbbiak pedig bizonyítani akarják azt a régi elképzelést, hogy a nagy uralkodók születését, természeti csapásokat, nagy szerencsétlenségeket és sorsfordító eseményeket üstökösök, új csillagok megjelenése, vagy ritka csillag és/vagy bolygó konstellációk kialakulása jelzi.

Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat."
(Mt 2, 1-2) Igaz, hogy az Írás a csillag kifejezést használja, mégis az egyik legismertebb elmélet szerint a betlehemi csillag valójában egy üstökös volt.

A bölcsek hódolata - Giotto




























Így jelenik meg több templom freskóján, és a Megváltó születését ábrázoló műalkotásokon. Ezt ma nem tartjuk valószínűnek, ugyanis a kínai csillagászok részletesen beszámoltak a fontosabb égi vándorokról, például a Halley-üstökös megjelenését egyszer sem felejtették el feljegyezni, de Jézus születése körüli évekből nem maradt ránk ilyen jellegű írás. A kométa elmélet ellen szól az is, hogy az akkori időkben az üstököst baljós jelnek tartották.

Talán akkor a napkeleti bölcseket, akik babiloni csillagászok, vagy az ajándékaik alapján feltételezhető, hogy nabateus arabok voltak, a csillagok és bolygók együttállása vezette. Az egyik legérdekesebb úgynevezett „hármas konstelláció” elmélet szerint, amely a híres csillagász Johannes Kepler nevéhez fűződik, a jelenség a Jupiter és Szaturnusz planéták együttállása és egy szupernóva kombinációja kellett hogy legyen. Ezt a Magyar Katolikus Lexikon így interpretálja: „…Johannes Kepler már a 17. sz. elején fölvetette, hogy a betlehemi csillag nem üstökös, hanem a Jupiter-Szaturnusz bolygók konjunkciója lehetett. E két bolygó ugyanis a földről nézve 20 évenként találkozik, konjunkcióban áll, 258 évenként háromszor egymás után ismétlődik a konjunkció más és más csillagképben, s 794 évenként ugyanabban a csillagképben van hármas konjunkció. Kepler számításai szerint Kr. e. 7: ilyen hármas konjunkció volt a Halak csillagképben. Mivel a Jupitert a királyok, a Szaturnuszt a zsidók csillagának tartották, a Halak csillagkép pedig a Jupiter saját csillagháza, a bölcsek egyértelműen következtethettek arra, hogy Zsidóországban egy nagyon jelentős király született. – E föltevést a századunkban megfejtett ékírásos táblák bizonyítják. P. Schnabel pl. 1925: megfejtett egy babilóniai ékírásos táblát, mely évszázadokkal előre jelezte a mondott konjunkciót. A bölcsek tehát előre tudhattak e rendkívüli jelenségről és érthették mint jelet." Sajnos, a kínai asztronómusok feljegyzései között nem szerepel szupernóva megjelenés Kr. e. 7-ben…

A Jupiter és Szaturnusz együttállása














Egy másik érdekes teória szerint, amelyet Michael Molnar amerikai asztronómus népszerűsít, a betlehemi csillag mely a messiás születését jelezte, egy bolygóegyüttállás volt a Kos jegyében, amely szerinte a zsidóság jelképe. A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz bolygók i.e. 6. április 17-én reggel álltak együtt, egyidejűleg a növekvő Hold a Jupiter előtt elvonult. A csillagjósok számára abban az időben ez utalás kellett legyen a Bibliában is előrejelzett messiás születésére. Egy Antióchiában (antik Szíriában) forgalomban lévő régi római pénz egy kost ábrázolt a nyolcágú betlehemi csillaggal, és ő ezáltal bizonyítottnak véli a leírtakat.

Molnar érméje és magyarázata – www.eclipse.net





















Az asztrológia követői szerint, a "betlehemi csillag" nem egy látható valami az égen, hanem megfelelő asztrológiai ismeretek birtokában, a Zodiákusban kiszerkeszthető nyolcágú csillag. A három napkeleti bölcs, király, mágus a bibliai történet által emberbőrbe bujtatott Mars, Szaturnusz és Uránusz planéták!

Valószínűleg a csillag titka örökre rejtély marad, de a tudósok, misztikusok, hívők és érdeklődők sokáig fogják még kutatni, hogy milyen égi tünemény idején született az a gyermek, akinek a szeretet ünnepét, a karácsonyt köszönhetjük.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor