Tudta-e?
Az USA államok közötti autópályáit úgy építették, hogy minden 5 mérföld útból legalább 1 mérföld egyenes legyen. Ezek az egyenes útszakaszok repülőgép leszállópályaként használhatók háború vagy egyéb vészhelyzet esetén.

66. szám - 2008. november 24.

Ruhr-vidék II.

A Rajna, az arisztokrata folyó

A Rajana a svájci Alpokban indul útjára és az Északi-tenger felé tart. Két kis folyócska, az Alsó- és Felső-Rajna összefolyásával keletkezik, de csak Reichennél veszi fel igazi a nevét, ami a „reie” szóból ered, és azt jelenti, hogy „folyni”.
MUZSLAI Izabella

2
Két kis folyócska, az Alsó- és Felső-Rajna összefolyásával keletkezik, de csak Reichennél veszi fel igazi a nevét, ami a „reie” szóból ered, és azt jelenti, hogy „folyni”.

Bizony folyik is mintegy 1320 km-en keresztül, amiből 800 km hosszú szakasz hajózható. Vízhozama 2330 m3/s. Svájcon kívül kapcsolatban áll Lichtensteinnel, Ausztriával, Franciaországgal, Luxemburggal, Olaszországgal, Belgiummal, Németországgal és Hollandiával. Itt millió ágra bomlik, és beleömlik az Atlanti-óceánba. Mivel csatornák által össze van kötve egész Nyugat-Európával, nem túlzás azt állítani, hogy segít eljutni Frankfurttól Bukarestig, Marseille-től Amszterdamig és Berlintől Párizsig.

A Rajna útja







































A Duna-Rajna-Majna-csatorna

















A Rajna Németország nemzeti jelképe

A Rajan felső szakasza gyors folyású és vízesésekkel tűzdelt. A leglátványosabb részt a Schaffhausennél kialakult 25 m magas és 150 m széles lépcsők képezik. A Bodeni-tóba ömölve éri el Németországot, s mivel az állam leghosszabb folyója, így nemzeti jelképként tekintenek rá. Legnagyobb mellékfolyói itt a Mosel, a Majna és a Neckar. A mesébe illő Közép-Rajna-vidék hihetetlenül gazdag látnivalókban, s Bringentől Kölnig húzódik. 2002 óta a Világörökség (UNESCO) részét képezi. Nem hiába illetik a „romantikus” jelzővel, hiszen negyventől is több középkori várkastély épült a vidéken, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a természetre és a barátságos szőlőskertekre.

A vadul zubogó Schaffhauseni-vizesés...























...és a szelíd „romantikus” Rajna

A legendák földje

Bár ma úgy tekintünk a folyóra, hogy összeköti a területeket, a történelem során bizony inkább választóvonal volt. 2000 évvel ezelőtt itt védték a római légiók a Birodalom határát. A folyó fontosságát bizonyítja az a tény is, hogy öt táborhely létezett, és nyolc légió állomásozott a Rajna mentén. Később a franciák jelentettek veszélyt, hiszen már a középkorban azon igyekeztek, hogy megszerezzék a Rajnáig húzódó területeket, de XIV. Lajos és Napóleon ennyivel sem érte be. A folyó a francia-porosz háború határvonalát képezte. Itt húzódott végig a két világháború között a francia oldalon épült Maginot-erődrendszer is. A II. Világháború idején a Rajna hatalmas pusztítások szemtanúja lehetett, hiszen gyakran bombázták Hitler katonai ipari térségét, a Ruhr-vidéket. Azonban nem csak a háborúk és a gazdasági változások hatottak ki a Rajna arculatára, de sok művészt, híres embert is megihletett a folyó. Vidékén alkotott Rembrant, Beethoven, Marx, Guttenberg, Heine és mások. A Rajnát megénekli a híres Nibelung-legenda is, melyből első operájának témáját merítette Richard Wagner. A Nibelung gyűrűje című darab középpontjában Siegfried szerelmi története áll. Szintén szerelmi legenda övezi a Loreley-sziklát, ahol egy hableány fésülte aranyhaját, miközben énekelt. Dalára figyelve az alant elhaladó hajósok zátonyra futottak, s elsodorta őket az ár...

Heinrich Heine:
Loreley


(Szabó Lőrinc fordítása)

Nem értem, a dal mit idéz föl,
s hogy oly bús mért vagyok:
egy régi, régi regétől
nem szabadulhatok.

Már hűvös az este; a Rajna
nyugodtan folydogál;
a hegycsúcs sugarasra
gyúlt alkonypírban áll.

Ott fenn ül - ékszere csillog -
a leggyönyörűbb leány;
aranyhaja messzire villog
aranyfésűje nyomán.

Aranyban aranylik a fésű,
s közben a lány dalol;
hatalmas zengedezésű
varázs kél ajkairól.

A hajósnak a kis ladikban
szive fáj, majd meghasad;
nem le, hol a zátony, a szirt van -
fel néz, fel a csúcsra csak!

Végűl ladikot s ladikost a
mélységbe sodorja az ár…
S hogy ez így lett, ő okozta
dalával, a Loreley.


A Loreley-szikla alatt felszínközeli sziklazátonyok okozták a figyelmetlen hajósok halálát. Szemközt barnásan felsejlik Katz vára.

A Rajna mentén épült várak és kastélyok térképe.















































Stolzenfels az egyik legismertebb Rajna menti kastély. A porosz királyi család építette újjá, hogy nyári rezidenciaként használhassa. A középkorban az egyik legerősebb erőd volt, minek következtében sok véres eseményt látott. Egyedül Napóleonnak sikerült harc nélkül bevennie 1796-ban.










A Lahneck nevű kastély az egyik legnagyobb német költőt, Goethe-t is megihlette (Geistes Gruß - 1774).














A lovagi terem Lahneck várában.

















Maksburg az egyetlen fellegvár, ami nem szenvedett károsodásokat a történelem viharában.

















A Ruhr-vidék

A Germán-alföld és a Német-középhegység találkozásánál fekvő városi régió a Ruhr-vidéken találkozik a Rajna menti városok sorával. E települések egykor vásárvárosok voltak, ahol gazdát cseréltek a hegyvidék és a síkság árúi. Egyesek ma sem vesztették el ezt a funkciójukat, gondoljunk csak Hannoverre.
A folyó alsó szakasza Kölnnél kezdődik s olyan nagyvárosokon halad keresztül, mint például Duisburg, a legnagyobb európai szárazföldi kikötő. Központi helyzeténél fogva nagy fontosságú, hiszen innen továbbítják a szállítmányokat Rotterdam, Antwerpen és Amszterdam felé.

A Ruhr-vidék helyzete Németországban.












Az első lazac

Az ivóvíz, a könnyű és olcsó szállítási lehetőségek, a fában gazdag erdők és nem utolsó sorban a bányakincsek tették lehetővé a Ruhr-vidék iparának megerősödését. A települések egyre csak növekedtek, gyárak épültek s mind jobban fejlődött a nehézipar, ami hatalmas mennyiségű szennyet bocsátott ki. Már az 1970-es években figyelmet kellett volna szentelni a víz minőségére, de sajnos az összefogás csak 1986-ban történt meg, mikor az egyik bázeli vegyimű kigyulladt. Az oltáskor használt víz és az esővíz hatására 30 tonnányi erősen mérgező anyag jutott a folyóba kipusztítva az élővilágot egészen Frankfurtig. A helyzetet súlyosbította Németország évekig tartó pazarló energiafogyasztása is, aminek következtében a Ruhr-vidék volt a folyó legnagyobb szennyezője. A 80-as években valóságos pánik keletkezett a lakosság körében, hiszen a part mentén élők egészségi állapota komoly veszélybe került. A levegő- és vízszennyezés foka többszöröse volt a megengedettnél. Közös összefogásra, szigorú törvényekre és következetességre volt szükség a sikerhez. 1995-re minden üzemet szűrőberendezéssel láttak el, melyek kiszűrik a nehézfém hulladékot, és újrahasznosíthatóvá tették a vizet. Mára megújulni látszik az élővilág, s az újratelepített lazacok is lassan visszaköltöznek természetes élőhelyükre. Ezt bizonyítja az a példány, mit egy horgász nemrégen fogott ki Bázel környékén.

A Rajna az iparosodás előtt.












Az iparosodást a folyó szabályozása tette lehetővé. Arra törekedtek, hogy egyetlen mederbe tereljék a vizét.









Arisztokratából kereskedelmi mágnás

A holland határt átlépve a Rajna kiszélesedik, s sok kis ágra oszlik szét. A legnagyobbak a Waal, a Nederrijn (Alsó-Rajna) és az IJssel. Hollandia két (Rotterdam, Amszterdam), Belgium pedig egy (Antwerpen) nagy rajnai kikötővel büszkélkedhet. Rotterdamon 9 tonna áru halad keresztül másodpercenként, ami háromszor nagyobb Szingapur forgalmánál és hatszor nagyobb a londoni kikötő árucsereforgalmánál.

A Rajna-delta Hollandiában
























Rotterdam - szatelitfelvétel


A rotterdami Európa legnagyobb kikötője. A háttérben fehérlik a város jelképe, az Erasmus-híd, ami összeköti az északi és a déli városrészt.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor