Tudta-e?
A nagyvárosi lakásokban a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30%-át is képesek elnyelni.

63. szám - 2008. november 3.

Földrajz

Az Ördögváros kősapkás kupolái

Nem csak a szakemberek, de a természetkedvelők is úgy vélekednek, hogy hazánk legérdekesebb geomorfológiai képződménye az Ördögváros.
MUZSLAI Izabella

1
Ennek értelmében múlt év augusztus 14-én ezt a természeti csodát terjesztették be arra az internetes vetélkedőre, ahol a látogatók megszavazzák a világ 7 természeti csodáját. 2007 decemberének végén e különlegesség egészen a lista legtetejére küzdötte magát, pillanatnyilag azonban támogatásra szorul. A legújabb eredmények szerint a 25. pozíción áll. Ha írásunk felkelti az olvasók érdeklődését, 2009. július 7-ig szavazhatnak a www.new7wonders.com internetes címen.


Az Ördögváros látképe

Az Ördögváros (Đavolja varoš) Szerbia déli régiójában, a Radan-hegység 700 m-es tengerszint feletti magasságán, a Đački potok nevű folyócska völgyében helyezkedik el. Megközelíthetjük Kuršumlija felől, ahonnan csak 27 km-t kell utaznunk, de Niš-től sincs túlságosan messze, 89 km-re délnyugatra található a várostól.

E vidéket két természeti jelenség teszi különlegessé, melyek nagyon ritkák a világ más részein. Ismert specifikus domborzati formáiról, vagyis kősapkás “tornyairól” és a nagyon magas ásványtartalmú vízéről. A környék hangulatosságát növeli az az ellentét, mi a földalakzatok kopár komorsága és az őket körülvevő szelíd és élénk lombozatú növényzet láttán érezhető. A kis települések, régi templomocskák, néhány izgalmas, elhagyatott bánya szintén a táj részét képezi, s a szél átsuhanva a kőtornyok között, múlt történeteket suttog a vándor fülébe.

“Valamikor, réges régen itt tisztességes, hithű emberek éltek. Ez azonban nem volt az ördög kedvére és pokoli vizet öntött a forrásba, ahonnan azok a friss vizet nyerték. Mivel ittak belőle, összezavarodtak. Menyegzőre készülődtek s efeledve származásukat, egy testvérpárt készültek az oltár elé kísérni. Még a tündér is tehetetlennek bizonyult, a násznép elindult a tempom felé. Mikor azonban a Szent Péter kápolnához értek, a 200 vendég kővé dermedett a testvérpárral együtt. A tündér most is őrködik felettük, de mikor nagyon sötét az éj és a csillagok is csak sejtelmesen világítanak, zene szól és a nésznép táncra perdül. Igaz, senkinek sem sikerült még meglesni őket. Ha közelebb lopóznál, már vissza is változnak, s újra csak a szél hangja hallatszik.”



A kősapkás kémények

A misztikus nevű Ördögváros egy nem kevésbé érdekes elnevezésű településhez tartozik. Ez Đake, ami albánul vért jelent. Az Ördögváros tornyai három szintbe csoportosulnak. Összetételük “kőtornyon” belül is változik, de szinük nem csak ez utóbbi ténynek köszönhetően módosul. Más árnyalatokban pompázik reggel, napközben, s estefelé. Talapzatukat márga, középső részüket vastag agyagréteg képezi, amin homokkőréteg helyezkedik el. A legfelül lévő kisebb-nagyobb, nagyobb keménységű andezittömbök esernyőként védik az alattuk lévő puhább kőzetrétegeket az eróziótól. Öszesen 202 kőtorony létezik miknek magassága 2 m-től 15 m-ig terjed, átmérőjük pedig 50 cm és 3 m között változik. Méretük sokkal nagyobb és hosszabb az élettartamuk, mint Franciaországban (Savoyai-Alpok), Olaszországban (Bolzanonál az Alpokban), Ausztriában (a Brenner-hágó mindkét oldalán) és Amerikában (“Istenek kertje”) lévő testvéreiké.


Naplementekor a kupolák vörösessé változnak

A kő szebben mesél a szavaknál. Csak rá kell nézni és elmondja egész életének történetét, a figurák kialakulását, melyek valójában hosszan tartó és összetett eróziós munka eredményei. A kupoláknak változik az alakjuk, növekednek, kisebbednek majd lassan eltűnnek, s helyettük újak jönnek létre. A talajt “bombázó” esőcseppek mehanikus hatást fejtenek ki. Mivel a talaj felső rétegét az andezit védi, így először az alatta lévő puhább közetréteget kezdi el formázni a víz. Ily módon mélyülnek a felső kőzetblokkok közötti repedések és különválasztják az andezitblokkok alatti homokkőréteget, majd a további erózió lassan kikezdi az agyagréteget is. Idővel az andezittömb az alatta lévő kőzetekkel együtt teljesen elkülönül szomszédjaitól. A folytonos erózió hatására a közöttük lévő mélyedések egyre szélesebbek és mélyebbek lesznek, vagyis a “kémények” magassága növekszik. Az eső melett természetesen kihat fejlődésükre a többi éghajlati elem is. A napsugárzás erősségének, a hőmérsékletingadozásnak és a szélnek ellenére is csodálatra méltó a stabilitástuk. Hihetetlennek tűnik, hogy a képződmények olykor száz kilogrammnál is nehezebb kősapkájukkal évszázadok elteltével is alig változnak.


Talajerózió. A gyökerek alatt jól kivehető kőzetblokkok idővel a kőpiramisok sapkái lesznek.

A képen jól láthatók az andezittömbök






















Az ördög vize

Az Ördögváros másik különlegessége az itteni két forrásból bugyogó víz, minek nem csak íze van, de szaga is. E víz ásványi jellemzői extrém értékeket mutatnak miből kifolyólag szinte összehasonlíthatatlanok Szerbia más vizeinek ásványi értékeivel. Rendkívül kemény és hideg (13ºC). A kémiai elemek közül legmagasabb a vas értéke (1000 mg/l), aluminiumból 100 mg mérhető literenként, a réz és a cink jóval kisebb mennyiségben van jelen (5 mg/l), de tartalmaz nikkelt, káliumot és ként is. Az említett elemek literenkénti értéke akár ezerszer is meghaladhatja az iható vízben kimutatott értékeket. A keserűbb víz az “Ördög-szakadékából” bugyog elő, ph-értéke 1.5. A másik forrást vörösre festi a vízben lévő vas. Ez az alluviális teraszon található, az egyenes terepnek köszönhetően vékony rétegben szétömlik és a Sárga-patak (Žuti potok) felé veszi az irányt. A vas oxidációja miatt attraktív legyezőszerű piros teraszok keletkeznek.


A forrás vizét a vas festi vörösre


Patak

A „Đavolja varoš“ 67 hektárnyi területe 1959-ben került állami védelem alá, 1995-től pedig a Szerb Kormány határozata alpján kiemelt fontosságú természeti értékként védik. Az első rangú természeti műemlékek csoportjába tartozik.






ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor