Tudta-e?
...hogy melyik a leghosszabb kígyó? A hálós piton, amely Ázsia dél-keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.

85. szám - 2011. június 01.

Állatvilág

Mitől világít a szentjánosbogár

Körülbelül kétezer szentjánosbogár faj él a földünkön, és ezek mindegyike képes fény kibocsátására.

1
A fényfelvillantásnak fajtól függően két célja lehet: pártalálás illetve zsákmányejtés. Azonban tudni kell, hogy bármennyire is hasonlítanak egymásra a különböző fajokba tartozó szentjánosbogarak, párosodás, utódnemzés csak azonos fajú egyedek között jön létre.

A fény termelődése a legtöbb fajnál a potroh elülső részén történik. Az átlátszó kutikula alatt nagyszámú világítósejt (fotocita) található, melyek apró légcsövecskék körül csoportosulnak. A fotociták belsejében megy végbe a luciferáz enzim hatására a luciferin nevű anyag átalakulása luciferin-adenilil köztitermékké. Amennyiben oxigén is jelen van, ez a köztitermék gerjesztett peroxiluciferinné alakul, amelyből foton kibocsátásával oxiluciferin lesz.

2003-ban ismerték fel a tudósok, hogy a nitrogén-monoxid elengedhetetlen szerepet játszik a világítás szabályozásában. Amikor nyugalmi állapotban vannak a bogarak, akkor a világítósejtek plazmájában lévő nagyszámú mitokondrium elfogyasztja a légcsövecskéken keresztül érkező oxigént, így az nem jut el a luciferin/luciferáz rendszerhez, és nem termelődik fény. De van egy úgy nevezet oxipamin nevű anyag, amely hatására nitrogén-monoxid képződik, és ez megakadályozza a mitokondriumok oxigénfelvételét, így következik be a fénytermelő reakció.

A kutatók eme kétezer szentjánosbogárfaj közül most húsz fajt vizsgálva rájöttek, hogy miért is világítanak egyszerre. A szentjánosbogarakat az amerikai tudósok vizsgálták meg. A Connecticuti Egyetem biológusai az Appalache-hegységben a szinkronizáltan villogó Photinus carolinus szentjánosbogárfaj nőstényeiből gyűjtöttek be mintát. A laboratóriumban LED-izzókat gyújtottak fel a rovaroknak először egyesével, majd egyszerre mindet.

Ha a LED-izzók egyenként felvillanó fényére a nőstények alig mérhetően reagáltak, viszont a csoportos felvillanásra átlagosan közel 85 százalék figyelt fel.

A tudósok a kutatás végén azt az eredmény szűrték le, hogy az együttes világítás és villogás segít a nőstényeknek, hogy különösen más bogarak és a rovarok által sűrűn lakott területeken felismerjék a szaporodásukhoz szükséges megfelelő partnert. Ezáltal majdnem teljesen el tudják különíteni más fajok hímjeinek zavaró fényjeleit.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor