Tudta-e?
A nagyvárosi lakásokban a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30%-át is képesek elnyelni.

6. - 7. szám - 2007 július 9.

Orvostudomány, biológia

Mérgező állatok - 1. rész

Környezetünkben vannak mérget tartalmazó, valamint méregkészülékkel rendelkező állatok, melyek az egészségre ártalmasak, sőt életveszélyesek is lehetnek.

17
A vajdasági embereknek a mérgező állatok hallatán távoli országokban élő kígyók, skorpiók, vadméhek jutnak eszébe, és nem a környezetében élő állatok. A médiában is, ha állatok okozta mérgezésről esik szó, általában valamilyen rosszul őrzött terráriumból kiszabadult élőlény az elkövető. Pedig nem csak az egzotikus tájakról behozott állatok lehetnek mérgezőek. Környezetünkben is vannak mérget tartalmazó, valamint méregkészülékkel rendelkező állatok, melyek az egészségre ártalmasak, sőt életveszélyesek is lehetnek.

A mérges állatokat még nem is olyan régen kegyetlenül irtották az emberek és az állatok veszélyeztetettségére hivatkozva. Kiirtásuk nem megoldás, hanem meg kell ismerni szokásaikat, hogy elkerüljük a velük való veszélyes találkozást. Sok mérgező állatot a kipusztulás veszélye fenyeget, ezért egy részük védett.

Az állatok méregtermelésének okai

A mérgező állatok eredetére régóta keresik az emberek a magyarázatot. A mélyen vallásos bingeni Szent Hildegárd „Physica” című művében az akkori kornak tökéletesen elfogadható megoldást kínál fel.



„Isten kezdetben minden teremtményt jónak teremtett, de az embert az ördög a kígyó révén rászedte, ezért az első emberpár a paradicsomból kiűzetett. Isten bosszúja nyomán az emberrel együtt több más teremtmény is rosszá vált, hiába is próbálta volna meg követni Isten akaratát. A kegyetlen és mérgező férgek magvai is egyrészt azért jöttek létre, hogy bosszút álljanak, másrészt azért, hogy saját halált hozó kegyetlenségükkel a pokol kínjait megmutassák, s hogy az emberbe pokolfélelmet oltva, Isten engedelmével mérgükkel megöljék őt, noha az ember bukása előtt még nem halált hozó méreg, hanem kellemes folyadék volt a testükben… Némelyik féreg mérgével az embert és az állatot is megöli, mások viszont csak az embereket pusztítják el. Ennek az az oka, hogy azok a férgek, amelyeknek természete némileg hasonló az ördög álnokságához, az embert és a többi állatot is elpusztítják mérgükkel; azok viszont, amelyekben nincs ördögi álnokság, vagyis amelyeknek testében csak valamilyen gyengébb méreg van, azok az embernek ugyan mérgükkel sok betegséget és több, halállal is végződő szerencsétlenséget okozhatnak, más állatot viszont nem képesek megölni.”

Ez a magyarázat napjainkra módosult, és az időszerű tudomány álláspontja szerint az állatok méregtermelésének két oka van:
· a védekezés, amikor az állat olyan vegyi fegyvereket fejleszt ki, amelyek elveszik más állatok kedvét a mérgező állat bántalmazásától. Ezt a célt szolgálja a varangyok mérgező bőre, vagy a méhek, hangyák fájdalmas csípése.
· a táplálékszerzés céljából kifejlesztett méregkészülék, amely vészhelyzetben védekezésre is felhasználható. A zsákmány legyőzésére termelnek mérget a kígyók, pókok, százlábúak.

Az állati eredetű mérgeket zootoxinoknak nevezik. A csípéssel, marással bejuttatott méreganyag tudományos neve venom. Az állati méreganyagok bonyolult összetételűek, és nevüket a mérget termelő állatfajokról kapták. A méreg erőssége (toxicitása) fajonként változó. Egy részük csak helyi elváltozást okoz, mások mérge akár halálos is lehet.

Vajdaságban az alábbi mérgező állatok találhatók:
· Békák (varangyok, unkák)
· Kígyók (viperák)
· Halak (márna, angolna)
· Rovarok (darazsak, méhek, hangyák…)
· Pókok (dajkapók, keresztes pók…)

Mérgező békák


A vidékünkön előforduló mérgező békák a zöld varangy (Bufo viridis), és a barna varangy (Bufo bufo) valamint a vöröshasú- vagy alföldi- unka (Bombina bombina) és a hegyvidéken gyakoribb sárgahasú unka (Bombina variegata).

A varangyok szárazföldi életmódúak, napközben kövek, gyökerek alatt, földhasadékokban tartózkodnak, csak éjszaka járnak vadászni. A vizet csak párzási időszakban keresik fel.



Az udvaromban vadászgató varangyot csak a mérgező bőre védi meg a kutyámtól

A varangyok mérge a bufotoxin, melyet a fültájon elhelyezkedő a fültőmiriggyel egybeolvadt méregmirigyek termelnek. A méreg összetétele fajonként változó, de javarészt hallucinogén vegyületek, érszűkítő hatásúak és erős idegmérgek. A bőrmirigyek váladéka a nyálkahártyát izgatja, a bőrrel érintkezve bőrgyulladást vált ki. Amennyiben valamilyen állat megeszi vagy nyalogatja a békát és az emésztőkészülékbe jut a méreg akkor idegrendszeri, pszihés tüneteket gerjeszt. Az emberi bőr nem vagy alig érzékeny a varangyosbékák mérgére, a hallucinogén hatás azonban kifejezett. A tudatmódosító hatás elérésének reményében a régi idők kábítószer élvezői fültövön nyalták a varangyokat, ami tudatukban érzékcsalódást váltott ki. Innen eredhet a sok mesében felbukkanó, „békából királyfi” fordulat is.

Vidékünkön a Bombina genus (unka) két tagja található. Jellemző rájuk a lapított testalkat, az élénk, foltos hasi színezet, a szemölcsös, méregmirigyekkel teli bõr. Tavasztól őszig vízben élnek és már koratavasszal a hímek kórusa jellegzetes “unk-unk” hangjától hangos a vizek környéke. A telet szárazföldi lyukakban, kövek és gyökerek alatt töltik el.



Az unka hanyatfekve riasztja el a kíváncsiskodókat

Az unkák bőrmirigyeik által kiválasztott bombinin nevezetű bőrméreg, elsősorban nem a mérgező hatásával, hanem csípős, keserű ízével riasztja el a ragadozókat. Természetesen, ha egy ilyen unkát kézbe veszünk, utána feltétlenül mossunk kezet, mert ez a bőrméreg igen könnyen kötőhártya gyulladást, nyálkahártya irritációt okozhat. Az unka, ha veszélyt érez, hátát görcsösen homorítva megfeszíti, s hasi oldalának tüzes foltjait kivillantva igyekszik támadóját elriasztani. Ez az úgynevezett unkareflex, de vándorláskor, amikor a kiszáradt tavakból új vizekhez igyekeznek az agyontaposástól nem védi meg őket.

A mérgező békákat kuruzslásra, gyógyításra használták a régi időkben. A múlt századokban az állatgyógymódok egyike volt, hogy a felfúvódott marhával néhány unkát nyelettek le, hogy megböfögtesse a békaváladék. Napjaink babonás feketemágusai sem akarnak lemaradni. A titokzatos, gyógyíthatatlan betegségek ellen, az Internet ördöngös oldalain ma is találhatók varangyos receptek. Íme egy gyöngyszem: “Argentin tudósoknak sikerült AIDS-ellenes végbélkúpot kifejleszteni akasztófa tövén szedett, porrá őrölt varjúhájat felszippantott varangy köpetéből.” ???

További cikkeinkben folytatjuk a felsorolt állatok megismerését, azok méregkészülékeit és a méreghatás tüneteit.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor