Tudta-e?
A medveállatkák 151 °C-ra felhevítést percekig is elviselik, napokig túlélik a −200 °C-os fagyasztást, és pár percig −272 °C-on is bírják. Az állat egyes példányai túlélték az 570 000 rad Röntgen-sugárzást. A rendkívül alacsony nyomást (vákuum) és rendkívül magas nyomást (a földi légköri nyomás százszorosát) egyaránt eltűri szervezetük és túlélték a világűrbe való kibocsátást. Méretük 0,2-1 mm-ig terjed

33. szám - 2008. április 7.

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

Kotori-öbölrendszer, az Adria fjordja

A Kotori-öbölrendszer két külső és két belső öbölből áll. A nyílt tengerről közeledve először a Herceg Novi-öbölbe hajózunk be mely a Kumbor-szoroson át kapcsolódik a Tivati-öbölhöz
MUZSLAI Izabella

Gospa od Škrpjela- és Sveti Đorđe- szigete Perastról nézve

”A legszebb kapcsolat föld és tenger között a montenegrói parton van.”

Lord George Gordon Byron angol költő

A Kotori-öbölrendszer vagyis a Boka Kotorska az Adriai-tenger legnagyobb öble. 20 km-nyi hosszúságban nyúlik be Montenegró belsejébe, partjait magas hegyoldalak szegélyezik. Látványa hasonlít a norvégiai fjordokéhoz. Észak-Európa jellegzetes tájképe ugyanis a jégkorszaki teknővölgyek által hosszan a szárazföldbe ékelődő tenger. A hasonlóság ellenére is az öbölrendszer fluviális eredetű. A terület vízrajza a karszttérség hidrológiai szabályai szerint alakul ezért valószínű, hogy az öböl az Orjen-hegység platóiról lefutó Bokeljska reka folyórendszerének medre lehetett, melyre a karszterózió mellett erős hatást gyakorolhattak a tektonikus mozgások is. Hatásukra a folyóvölgy lesűlyedhetett. Hogy nem gleccservölgyről van szó bizonyítékként szolgál, hogy a lejtők nem olyan meredekek, mint a fjordok esetében.
A Kotori-öbölrendszer két külső és két belső öbölből áll. A nyílt tengerről közeledve először a Herceg Novi-öbölbe hajózunk be mely a Kumbor-szoroson át kapcsolódik a Tivati-öbölhöz, majd következik a Verige-szoros, mely a két belső öbölre nyílik, a nyugati helyzetű Risani- és a tőle keletre lévő Kotori-öbölre. Miután Montenegró közúti kapcsolatot létesít a Verige-szoros két partja között, Boka már nem csak a fjordokat fogja eszünkbe juttatni, hanem a San Francisco-öblöt és a Boszporuszt is.

Mamula













Mamula az öbölrendszer bejáratának lakatlan szigete. A régi tengerészeti térképek Lastavica néven említik. Lazar Mamula osztrák generális a 19. században erődítményt építetett a szigeten, ezért a szárazulat ma az ő nevét őrzi. Az építményben a világháborúk idején börtön működött, ma pedig kedvelt kirándulóhely.


Éghajlata
A térség mediterrán jellegű, habár lényegesebb eltérések észlelhetők. A nyár csapadékmentes és meleg, legszárazabb hónap az augusztus. Ekkor történik a legtöbb erdőtüz is. A tél enyhe és csapadékos, de ősszel és tavasszal szintén sok eső esik. Ennek köszönhetően Boka területe Európa legcsapadékosabb régiója. Hasonlóan a monszuntérségekhez az év esős felében megváltozik a tájkép. Az öbölrendszer legnagyobb forrása, a karszt jellegű Sopot a száraz nyár után új életre kel és buja forrássá dagadva 20 m-es magasságból zubog alá a Kotori-öbölbe.

Történelme
A terület stratégiai helyzete a múltban nagyon kedvező volt. Megvédte a kereskedők hajóit a rablóktól, a tenger által hosszan be tudtak hajózni a szárazföld belsejébe, hogy innen karavánok segítségével eljuttathassák az árút Európa távoli térségeibe is. Fontos volt az a tény is, hogy az Adria bejáratának, az Otrantói-szorosnak a közvetlen közelében helyezkedik el, ellentétben múltbéli nagy riválisaival, Velencével és Dubrovnikkal. Sok hóditó kinézte magának az öböl térségét, a görögök, illirek, rómaiak, Bizánc, a törökök, az oroszok, Napóleon és Ausztria. A sok véres esemény mellett azonban voltak idők, mikor az öböl gazdasága virágzott köszönve a kereskedőszellemnek és a tenger nyújtotta egyéb lehetőségek ügyes kihasználásának. A 17. és 18. században például 300 nagyobb és ugyanennyi kisebb bokai hajó járta a tengereket s a kulturális fejlettség leglátványosabb mutatói, építeszeti remekművek épültek. Sajnos a térség földrengésveszélyes, minek következtében súlyos károkat szenvedhetnek az épületek. Az egyik ilyen szomorú esemény a közelmúltban, 1979. április 15-én következett be. A Richter-skála szerinti 7-es erősségű földmozgás nem kimélte az építményeket, néhány teljesen összeomlott. Ez az erősség egyébbként előidézi még a vasúti sínek deformálódását is és a földbe helyezett távvezetékek elszakadását.

Települések
Boka Kotorska három községre van osztva. Ezek Kotor, Tivat és Herceg Novi. A települések többsége jól megőrzött kedves középkori városka. Legnagyobb közülük Kotor, Tivat, Risan és Perast.

Herceg Novi még fiatal úgy 600 év körüli, de egyesek szerint az öbölrendszer legszebb gyöngyszeme. Mozgalmas történelmének köszönhetően a városképben finom keveredését érezhetjük a román, bizánci és a keleti stilusnak, jellegzetes mediterrán behatással. Legtöbbet látogatott a Forte Mare kastély, amit I. Tvrtko építetett 1382-ben. A zenei fesztivál megszervezés a Kanli kula nevű török várban történik, melynek központi részében nyitott szinházat alakítottak ki a modern időkben. A harmadik nevezetesség a Sahat kula vagyis az Óratorony. Ez az osztrákok idejéből való (19. sz.). A város ismert botanikai különlegességeiről is. Az agavé például Mexikóból került ide, a magnólia Észak-Amerikából, a Japán cikász a Távolkeletről. Herceg Novi messzeföldön híres a Mimóza-karneválról. A virág Herceg Novi jelképévé vált, bár még mindig rejtély hogyan kerültek ide az első vesszők Ausztráliából. A sárga labdácskák az első tavaszi napokat jelzik, s úgy festenek, mint tengerészegyenruháról szétgurult apró aranygombocskák Boka bejáratánál. Ilyenkor a város zenétől és énekszótól hangos, az emberek táncolnak, ünnepelnek az utcán, tereken, a parton. Mikor az éj átöleli az eget és a földet, előtűnnek a maskarások, s útjára indul a virágkaraván, hogy bejárjon falvakat, városokat.


A Kanli kula és a Sahat kula Herceg Noviban

Risan Boka legidősebb városa (i.e. III. sz.). Az illir királynő, Teuta városaként emlegetik a ránk maradt források. A település történelmi különlegessége egy római patricius feltárt villájának mozaikdiszítései. Legtöbbjük fekete-szürke kombinációban készült, de egyik színeiben is és témájában is értékesebb a többinél. Ez egy Hipnost ábrázoló mozaikpadló. Értéke abban rejlik, hogy egész Európában az egyetlen fellelt műalkotás az álom istenéről.

Hypnos
 













Perast
gazdag hajózási múltra tekint vissza. A 16. században tengerészképző intézménye európai hírnévnek örvendett. Nagy Péter orosz cár kitünő tengerészeinek jelentős része is itt folytatott tanulmányokat. A 14. században a város önálló állam volt.

Gospa od Škrpjela szigete















Több hajósnemzedék álma vált valóra, mikor vérge sikerült annyira feltölteni a tenger alján álldogáló zátonyt, hogy kibukkant a vizből egy sziget. A lakosok ugyanis egy szigetet szerettek volna idehorgonyozni, melyen hálájuk és hitük jeléül templomot építhetnek a Szent Szűznek. A sziget különlegessége, hogy a kőtömbök között elsűlyesztett régi hajók maradványai találhatók. Az első templomot földrengés semmisítette meg. A ma látogatható szentély bizánci stílusban épült, de részleteinek kidolgozásában barokk hatás érezhető. A díszítőelemeken kívül érdemes szemügyre vennünk a freskókat és a legfinomabb carrarai márványból készült oltárt, amit Genovában faragtak ki a mesterek.

Kotor
városát a világ természeti és kultúrális örökségeként tartja számon az UNESCO. A település a Lovćen-hegység lába és a tenger által közrefogott keskeny sík területen alakult ki. A történelmi időkben a tenger felől 4,5 km hosszú, 20 m magas és 15 m széles fal védte, ami egy erődrendszer részét képezte. A közeli dombon épült meg a Sveti Ivan nevére keresztelt vár, mely körülvette a legelső települést. Három kapun át lehetett bejutni, a tenger felől, az északi és a déli bejáraton. A legnagyobb tér, a Fegyverek tere a főbejárat közvetlen közelében található, s a tenger felőli kapu által össze volt kötve a kikötővel. A téren barokk óratorony (17. sz.) és a kenézi palota áll. A Déli kaput a Budva felé tartó úttal egy nyitható híd kötötte össze, az északi bejárat pedig aféle diadalkapu. Homlokzati irása a törökök feletti győzelemnek állít emléket (1539). A városkép részleteiben letűnt idők szelleme él. Római számok és latin nyelvű bölcs üzenetek, oroszlánokkal díszített épületek, barokk ablakok gondosan kifaragott boltívekkel. Az ódon paloták egyike egy, a falai között működő, 1326-os alapítású gyógyszertár címerét viseli még ma is magán. Kotor gazdasági fejlődése nagy lendületet vett a középkorban, s ez felvirágoztatta a tanügyet, a kultúrát, a művészeteket és építészeti remekművekkel ajándékozta meg a várost. Kulturális élete ma is igen élénk, fesztiválok, karneválok vonzzák a mediterrán szerelmeseit. A leglátogatottabbak közé tartozik a Kaméliás-ünnep, minek keretén belül Kaméliás hölgyet választanak. A hölgy természetesen közismert személyiség. Az utóbbi években a hagyományos filmfesztivál mellett megrendezik a víz alatti filmek bemutatóját is, hogy megismertessék és megszerettessék a tenger világát az ott élőkkel és az odalátogatókkal egyaránt.
Kotor egyik büszkesége a történelmi bokai flotta. A hajós közösség nem hivatalos források szerint még a 9. században létesült, s tagja volt minden bokai hajótulajdonos polgár vagy kit munkája a hajóhoz kötött. A tengerészek mellett ide tartoztak a hajójavító munkások és a kötélkészítők is. Bár a flotta legkorábbi múltja csak az idő fátylán sejlik át, azt biztosan tudjuk, hogy 1463-ban vált hivatalos intézménnyé. Az idő folyamán sok csapás érte, 1807-ben Napóleon kifosztotta, majd megszűnt. Ma már csak memoriális szervezet, ami a régmúlt idők dicsőségét hivatott megőrizni. A Grgurin család 18. századi barokk palotájában kapott otthont a Tengerészeti Múzeum.

Kotor



















“Tavasszal vagy ősszel, Montenegró legszebb évszakaiban elbűvöli a várost (Kotor) a sziklák ráncos arcán percről percre léjjebb csúszó nap izzó mézben fürdetve gránitot s márványt.”
Nicolo Carnimeo olasz iró

Ismert irók, költők, festők és művészek találkahelye napjainkban is a Bokai-öböl. Megfordult itt többek között Verne Gyula és George Gordon Byron is. Mikor George Bernard Shaw kirándulni volt a Lovćenen azt kérdezte “hol vagyok, a Mennyben vagy a Holdon?”, Nolt pedig határozottan állitotta, hogy életében még egyetlen helyen sem volt, melyet annyi csillag világított volna meg, mint Ulcinjt. Boka a Balkán nagyjait is megihlette, Ivo Andićot, Miloš Crnjanskit és természetesen a montenegrói hegykoszorú költőjét (Gorski venac), Petar Petrović Njegošt, kinek sírhejét hegygerincek őrzik.


Kotori-öbölrendszer

“Amikor a Természet előtárta Gyöngyeit, innen túlcsorduló marékkal gyűjtött össze.”
Lord George Gordon Byron

A Kotorban megrendezett Bokai éj nevű rendezvény kétségkívül a legromantikusabb ünnep.Ilyenkor virággal feldíszitett hajók és csónakok siklanak a fekete vízen s a hullámokon fodrozódik lámpáik fénye. Az ünneplést tűzijáték zárja.

S hogy e szépségeket hogyan éli meg egy nyitott szivű utazó? Szimfóniának. Meghitt öblöcskék, a tenger, szigorú tekintetű sziklák, fény és árnyék együttes szimfóniájának, mi úgy viszhangzik az öbölben, mint zenemű egy hatalmas amfiteátrumban. Abban az amfiteátrumban, melynek falai a hegyoldalak, padlózata a tenger és menyezete az ég, melyről apró lámpácskák, a csillagok fénye világítja meg a szinfonikusokat.

“Az Isten hat nap alatt teremtette a Földet, a hetediken bizonyára azon a fjordon dolgozott a Lovćen lábánál.”
Boyd

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor