Tudta-e?
A legnagyobb ismert csillag 2.9 milliárd kilométer átmérőjű, a Napnál 2000-szer nagyobb.

59. szám - 2008. október 6.

Természeti csoda

Tahiti gyöngyei

A gyöngytenyészetek vagyis „farmok” Tuamotu és Gambier szigetvilágának lagunáiban és atolljaiban létesültek. A tenyésztett gyöngy tulajdonképpen nem is mesterséges, csak abban különbözik természetes rokonaitól, hogy keletkezésében segít az ember
MUZSLAI Izabella | a szerző cikkei

A tenyésztett gyöngy tulajdonképpen nem is mesterséges, csak abban különbözik természetes rokonaitól, hogy keletkezésében segít az ember.


Tahiti ma az üdülni vágyók paradicsoma. Őslakosai féltve óvják szigetüket, s szerintük ez a boldog emberek lakhelye

A Polinéz-szigetvilág 118 vulkanikus szigete ma is Franciaország részét képezi. A legismertebb közülük a paradicsomi Bora Bora és a Csendes-óceán királynőjének becézett Tahiti. Ez utóbbi nem hiába kapta a királyi jelzőt, hiszen páratlan gyöngyszemei féltett királyi ékszereket díszítenek. A „nyugati ember” vagyis az európaiak a Pacifikum meghódítása során ismerték meg, s az égkövekkel tették egyenértékűvé. Az első pillanattól közkedveltté vált a nemesség körében. Többek között Nagy Katalin és III Napóleon felesége viselt szívesen gyöngyékszereket, de a legkiválóbb darabok az osztrák és orosz koronát ékesítették.


Francia-Polinézia térképe


Tahitire jellemző a fekete szín

A gyöngy ősidők óta a remény, a tisztaság, a tökéletesség és a bölcsesség jelképe, s nem ismerve létrejöttének rejtelmeit sok legenda övezte. A ceyloni őslakosok a rózsaszínű és a fehér gyöngyöt az első asszony, Éva könnyeinek vélték, a ritkábban megtalálható, nagyobb méretű szürkésfeketék pedig – magyarázatuk szerint Ádám könnyeiből jöttek létre, mikor az óceán vizébe hullottak. A kínaiak azt hitték sárkányfogból és sárkányagyból keletkeztek, más keleti népek hableányok és angyalok könnyének gondolták, de a polinéziaiak másféle történeteket mesélnek róla. A legromantikusabb a Holdtól eredezteti, ami fényével minden éjszaka a víz felszínére csalogatja az osztrigakagylókat, hogy mennyei harmattal termékenyítse meg őket. A fénycsöpp túlvilági ragyogást hordoz magában mit harmonikusan színjátszó kék-, zöld-, rózsaszín- és aranyfényű palásttal takar be.

„A gyöngy a gyöngykagyló önéletrajza” (Federico Fellini)

















A gyöngy ma is a természet egyik legszebb ajándéka. Szépsége változatlanul bűvöletbe ejti az embert, bár ismerjük keletkezésének titkait. A Pinctada Margaritifera nevű osztrigakagyló termése, mészkristályokat, vizet és szerves anyagokat tartalmaz. Sötét színét a kagyló fekete peremének pigmentjei idézik elő. Mennyiségüktől függően a gyöngyök színe a világos szürkétől egészen az antracitfeketéig változik. A gyöngy vékony mészkőrétegek egymásrarakódása során alakul ki, s fénye ezek áttetszőségének fokától függ. Egy-egy színárnyalat megjelenését a rétegek vastagsága határozza meg. A legritkább színösszetételűek között a zöld-padlizsán-bíbor árnyalatban játszó a legkedveltebbek. A gyöngy színén kívül fontos meghatározója az alakja, felszínének egyenletessége és a nagysága is. Legértékesebbek a szabályos gömb alakú és sima felszínű termések. Ebbe a csoportba azonban csak az tartozhat, minek átmérői között a maximális különbség nem haladja meg a 2%-ot. A gyöngy nagyságát a legkisebb átmérőjének értéke határozza meg. A legnagyobbak csoportjába a 8 -14 mm közöttieket soroljuk, de találtak már 16 mm-nyi gömböt is, sőt az eddigi legnagyobb szem mérete elérte a 21 mm-t. A fekete gyöngy nagyobb a fehérnél, mivel nagyobb kagylóban termelődik. Ha valaki kedvet kapott a vásárlásra tudnia kell, hogy a kisebbek ára 100 $-tól kezdődik s a legértékesebbek, az elsőrendű 18 mm-esek elérik a 10 000 $-t is.


Pinctada Margaritifera a fekete gyöngy „szülőanyja”


A) Zöld, bíbor és padlizsánszínűben játszó kitűnő fényű és felszínű elsőosztályú gyöngy
B) Másodosztályú gyöngy
C) Ezen a harmadosztályú gyöngyön kék hiba észlelhető
D) Negyedosztályú gyöngy, minek a felszínén feltűnő sérülésnyomok láthatók


Tahiti vizeiben természetes és mesterségesen tenyésztett gyöngykagylók is élnek. Az előbbiek száma hozzávetőlegesen 15 000 körül van, s ma már szigorúan védettek. Régen ezek jelentették az egyetlen gyöngyforrást, s a termések begyűjtése bizony meglehetősen veszélyes foglalkozás volt. A búvárok felszerelés nélkül merültek, s több percig is kénytelenek voltak a víz alatt maradni. A tenyészetek vagyis „farmok” Tuamotu és Gambier szigetvilágának lagunáiban és atolljaiban létesültek. A tenyésztett gyöngy tulajdonképpen nem is mesterséges. Csak abban különbözik természetes rokonaitól, hogy keletkezésükben segít az ember. Mivel a gyöngy az anyakagyló nagy és jól fejlett ivarmirígyében jön létre, így a tenyésztőnek csak be kell helyeznie ide egy kis golyócskát a kagylóház anyagából és egy darab kagylószövetet, minek sejtjei kialakítját a gyönöházat. Az említett golyócska a mag, mit néhány hónap alatt több rétegű gyöngyház fog borítani s megszületik a gyöngy.


A gyömgytenyésztés rejtelmeit Japán ismertette meg a világgal

Az osztrigakagyló a puhatestűekhez tartozik

















ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor