Tudta-e?
Egy Ellen Church nevű fiatal hölgy meggyőzte a Boeing Air Transport embereit, hogy ápolói végzettsége és repülés iránti szeretete alkalmassá teszi őt arra, hogy az utasoknak segítsen vészhelyzetek esetén. Így aztán 1930-ban ő lett az első stewardess.

3. szám - 2007. június 18.

Válogatás az V. GENIUS diákverseny szakmunkáiból

A mákosi nagy hőscincér

Szakdolgozatomban szeretném bemutatni a nagy hőscincér egy ártéren élő alfaját. Az állatfajok közül az ízeltlábúak nemzetségébe sorolható, azon belül pedig a bogarak családjába, valamint a cincérek rendjébe tartozik. Védett faj. Teste 25-56 mm hosszú, az egyik leghosszabb bogarunk.
MENYHÁRT Ákos

Menyhárt Ákos, Zentai Gimázim, Mentor: Rózsa Sípos Mónika

Az V. GENIUS diákverseny eredményei a www.eurovajdasag.info honlapon találhatók.

Bevezetés

Már gyermekkorom óta érdeklődök a tölgyfákon fel-alá mászkáló furcsa nagy fekete bogarak iránt. Mára már szinte szenvedélyem a nagy hőscincérek megfigyelése. Nemrégiben viszont olyan helyen bukkantam rá ezekre a bogarakra, ahol elképzelhetetlennek tűnt a jelenlétük. Így felfigyelhettem érdekes alkalmazkodó képességükre, és megbizonyosodhattam arról, hogy milyen különbségek vehetőek észre két eltérő élőhelyen élő, de ugyanahhoz a fajhoz tartozó élőlény között. Kutatásomat kisebb megszakításokkal két éve végzem.
Szakdolgozatomban szeretném bemutatni a nagy hőscincér egy ártéren élő alfaját. Ennek az alfajnak igyekszem leírni az eltéréseit a tölgyfaerdőben élő rokonaival szemben. Továbbá megkísérlem megfejteni az alkalmazkodás kiváltó okát is.





























Nagy hőscincér (Cerambyx Cerdo)

Rendszertan és felépítésbeli sajátosságok: Az állatfajok közül az ízeltlábúak nemzetségébe sorolható, azon belül pedig a bogarak családjába, valamint a cincérek rendjébe tartozik. Védett faj.

Jellemzői: Teste 25-56 mm hosszú, az egyik leghosszabb bogarunk. Színe feketésbarna, potroha hátul vörösbarna. Szárnyfedői a csúcsuk felé elkeskenyednek. A hím csápja sokkal hosszabb, mint a teste, körülbelül kétszerese, a nőstényé rövidebb, a második csáp íze majdnem olyan hosszú, mint amilyen széles (nagyjából megegyezik a testének hosszával).

Fejrésze: aránylag kisméretű a test másik két tájékát tekintve (tor, potroh). A lárvakorból megmaradt két óriási csáprágó helyezkedik el az elülső részen. Ez kétféle feladatot lát el: felbontja, szétmorzsolja a fakérget (főleg a tölgyfáét) amikor táplálkozik, valamint jelentős szerepe van a párosodáskor - amikor a hímek súlyos áldozatokkal járó csatában küzdenek meg a nőstények kegyeiért. A goromba rágók mögött egy pár ízérző tapogató helyezkedik el, amelyek nagyon mozgékonyak, és kizárólag a nektár és más nedvek nyalogatására szolgálnak (a rágók csak oldalsó irányban mozognak a tartóizületnek köszönhetően). Közöttük tisztítószőrök helyezkednek el, amelyek az érzékeny tapogatók tisztántartásáért felelősek. E szervek mögött ül az összetett, egészen kiszélesedő hatalmas szem, amely a rovarok szemének megfelelően több kis képből állít össze egy nagyot, amely egységes (összetett szem). A cincér térlátásra képes velük, hasonlóan, mint a szitakötők, de nem túl hatékonyan. A hőscincér tehát nem lát túl jól, viszont a mozgásra és a fényviszonyok hirtelen változásaira nagyon érzékeny, mivel ezeket veszélyként fogja fel. Hatalmas csápjaival egyensúlyoz a fakérgen, és szájszervének segítségével - amelyet hozzáértet a fatörzshöz - határolja be magát. Szemével képes a tőle közelre eső tárgyakat és dolgokat felismerni - rövidlátó, viszont a mozgó embert messziről észreveszi, és kereket old. Mivel főleg éjjel aktív, ezért szájszervével a kémiai ingerekre támaszkodik. Érzékeli a szagokat. Gyakran változtatja helyét. Különösen akkor aktív, amikor párt keres magának, vagy ha táplálékkereső útra indul.

Tor: A fej egy rugalmas izülettel kapcsolódik a tori részhez, amely a legvastagabb kitinfalú a három testtáj közül. A tor felszíne érdes, két szélső részén pedig egy-egy tövis található, amely a hímeknél kifejezett igazán, de nincs különösebb szerepe. Alsó részéből indul az első pár láb, amely a három pár közül a legrövidebb (a harmadik torszelvényből indul ki).

Potroh: A potroh nyolc szelvényből áll, ebből öt ízekből tevődik össze, a másik három összenőtt. Az összenőtt részből indul ki a maradék két pár láb. A hátsó pár a legnagyobb, és csak hátrafelé mozgatható, előre maximum 85 fokos szögben, még a középső pár előre és hátra is könnyedén csuktatható. A tor potroh izületi részétől kiinduló egy pár hártyás szárnyat kitin burok fed, ami a másik pár szárnyból alakult át. Nagyon mozgékony, mivel harmadik lábíze talppá módosult, és kis éles körmökkel borított.
A hőscincér érdekes tulajdonsága az éneklés, ha például kézbe vesszük. Két hím egyed egymás elleni harca közben is hallható a nyikorgó hang, amit torlemeze feji izülethez való dörzsölésével és rágó-harapó szájszervének dörzsölésével hallat.

Életmód és szaporodás: Májustól augusztusig repül, főként este-éjjel. A párosodásra nappal kerül sor, ilyenkor a hím átlagban 45 percig a nőstény hátán tartózkodik. Szívesen keresi fel a virágzó fákat (tölgyet, szilt, gesztenyét, a gyümölcsfák közül pedig különösen kedveli a cseresznyét), ahol a nektárt szívogatja. A nőstény a petéket előszeretettel rakja repedt kérgű, magányosan álló tölgybe, gesztenyébe, vagy gyümölcsfába, ritkábban bükkbe vagy szilbe.

Egyedfejlődés: A lárvák teljes átalakulással fejlődnek ki. Az első évben a kéreg alatt táplálkoznak, és itt is telelnek át. A második évben a kéreg alatti szíjácsot pusztítják (ragadozók), majd a harmadik évben a fa felső részébe, a gesztbe nyomulnak be. Fejlődésük 3-5 évig tart, mialatt 9-10 cm hosszúra nőnek meg. Élőhelyei mindinkább fogyatkoznak, megsemmisülnek, ami a faj kihalását idézheti elő.

Anatómia: A hőscincérre a rágó-harapó szájkészülék a jellemző. A bőrében lévő mirigyek szaganyagokat bocsátanak ki, melyek védekezésre és a pár megtalálására szolgálnak. Emésztőszervrendszerük a rágószervek után az erős izomzatú garatba torkollik. A garatba nyíló nyálmirigyek váladéka kásásítja a táplálékot. A hőscincérnél is megtalálható a zúzógyomor. Bélcsatornájuk táplálékukhoz alkalmazkodott. Bélmirigyük is van, ami a bél váladékát termeli, az pedig segít az emésztésben. Szívük hosszanti oldalon húzódik a test háti oldalán. Idegrendszerük hasdúcláncos, ami két fejdúccal indul, és egészen a potroh végéig húzódik. Kiválasztó szerveik, a Malpighi-edények a belekhez kapcsolódnak. Ivarszerveik a potroh központi részében foglalnak helyet, a nősténynél tojócső formában végződnek, míg a hímnél kis zsákok vannak. A légcsöveikkel, a tracheákkal lélegeznek. Halló, tapintó, szagló és egyensúlyozó szerveik fejlettek. Teljes átalakulással fejlődnek ki a lárvaalakból. Váltivarúak.



























A képen jól láthatók az erős csáprágók, valamint az érzékeny ízlelő tapogatók.

Gyakorlati megfigyeléseim


A nagy hőscincér különös alkalmazkodási módját figyeltem meg két különböző területen: Zentán a Népkertben és a Mákosban. Egy nyár folyamán vizsgált hím egyedek összehasonlítása.

  Népkert (tölgyes) Mákos (gesztenye, kőris és gyümölcsfák)
Fej nagysága csáprágókkal (mm) 11 7
Csáprágók hossza (mm) 4,1 2,4
Tapogató csápok (mm) 89 62
Járólábak hossza 5-9 mm eltérést mutat a népkerti példány javára  
Tor hossza (mm) 9 6
A szárnyfedő hossza (mm) 30 23
A test teljes mérete (mm) 54 38



















A feltüntetett adatok alapján észrevehető a két egyed közötti nagyságrendbeli különbség. Ez a tény viszont azért érdekes, mert a megtalált példányok lakóhelyei között csak 8 km-es távolság van, és semmiféle éghajlatbeli eltérés nincs a két régió között. A népkerti nagy hőscincérek nyilvánvalóan a tölgyfák lakói, ami egyébként e bogarak legjelentősebb élőhelyei. Az ottani példányok élete teljesen a tölgyfákhoz kötődik. Évente végeztem számlálást a tölgyfán pihenő egyedeket illetően, amelyek minden évben elérték a kifejlett egyed méretét, és rendszeresen fellelhetőek voltak (ezek hímjei átlagosan elérték a 49-53 mm-es méretet, az általam megmért nőstények pedig a 48-50 mm-t). Ez nem tér el a különböző ismertetőkben és enciklopédiákban említett adatoktól. A népkerti cincérek megismerése igencsak a hasznomra vált, hiszen ez segített hozzá, hogy felismerjem e faj érdekes alkalmazkodását az életfeltételek függvényében.

Kutatásom témája tehát a nagy hőscincér alkalmazkodása a környezet, illetve az életfeltételek által meghatározott körülményekhez.

Zentai Népkert, 2006. június 14 - 15 - 16. Az egyedszám felbecsülése tölgyesben.

Összegzés Hím Nőstémy Betonút melletti erdő Csatorna menti erdő
14-én 6 1 2 4 hím, 1 nőstény
      Focipálya menti fák Ártézi kút mellett
15-én 2 0 1 1
      Tekeklub menti erdő Majomsziget
16-án 7 3 1 hím, 1 nőstény 6 hím, 2 nőstény

















Zentai Mákos, 2006. június 24 - 25- 26. Az egyedszám felbecsülése gesztenye, cseresznye és más gyümölcsfákon. A mákosi nagy hőscincér egyedeinek lelőhelyei 1 km-en belül.

  Hím Nőstény Gesztenye és kőrisfák a Tisza parton
24-én 8 5 7 hím, 6 nőstény
      Barack és cseresznyefák
25-én 5 3 5 hím, 3 nőstény
      Szomorúfűz
26-án 2 2 2 hím, 2 nőstény













Az általam feljegyzett adatok a cincérek méretét illetően azért érdekesek, mert a fenti egyedek a Mákosban mind kifejlett példányok voltak a maguk 35-38 mm-es testhosszával, és a népkerti bogarak kicsinyített másainak feleltek meg. Létezik viszont a cincérek családján belül egy kis hőscincér nevezetű faj is (Cerambyx Scopolii), ami arra enged következtetni, hogy esetleg a mákosi példányok is kis hőscincérek. Nos, a válasz tagadó. Ugyanis a kis hőscincér második csápíze gyűrűszerűen keskeny, valamint a szárnyfedői párhuzamosak, és csak a csúcsuk fekete, a többi rész barna. A nagy hőscincér szárnyfedői koromfeketék, és koporsó alakra emlékeztetnek, végük vöröses. Nem utolsó sorban pedig a kis hőscincér tápláléka és élőhelye a bodzavirágokra és más virágzó cserjékre van korlátozva, míg a nagyobb faj kizárólag lombos fákon lelhető fel. Én pedig a legtöbb szokatlanul kisméretű nagy hőscincérre a gesztenyefákon és cseresznyefákon leltem, és azoknak a kérgén találtam a legtöbb bíztató jelet a bogarak jelenlétére. Próbáltam valamiféle ésszerű magyarázatot találni az általam feljegyzett meglepő és egyben szokatlan rendellenességre. Azután figyelni kezdtem a mákosi fákat. Próbáltam megfejteni, miért van ennyi kisméretű hőscincér, ha egyetlen tölgyfa sem található 3 km-es körzetben. Mutáció tényén gondolkodtam, másrészt pedig azon, hogy a bogarak esetleg szárnyra kaptak, és kizárólag a virágzó gesztenye és barackfák miatt tettek meg ekkora távolságot. Persze mindkét lehetőség túlságosan is eszelősnek bizonyult ahhoz, hogy azzal keressem meg a választ a problémámra. Így hát ésszerűbb lehetőségek után kutattam, és megpróbáltam felfedezni a mákosi cincérek fészkét - azt vagy azokat a fákat, amelyekben esetleg a cincérek fejlődtek, majd pedig kikeltek. A nagy hőscincér ugyan védett faj, mégis lárváinak a fakéreg és fatestpusztító tevékenysége károsnak bizonyul. A mákosi árterületi töltés Zentai felén lévő fákat kezdtem vizsgálni. (3 km-es körzetben). Árulkodó jelek után kutattam, ami esetünkben gyűszű nagyságú lyukakat jelent a fa törzsén, ahol ennek következtében levált a kéreg. Korhadó ágak mentén lévő üregek, valamint a fa melletti fűrészpor a földön, amely alig látható kifúrt járatra utal. Nem utolsó sorban, a hőscincér lárvái által élőhelynek használt fa halálra van ítélve, főleg ha számos lárva él benne. Ezek a kis állatok akár 10 év alatt kirághatják a fának a belső rostos részét, és azt így elkorhasztják.




























Ilyen esetben akár erősebb széllökések is a fa végét okozhatják. Tehát árulkodó jelek után kutattam, amelyek esetleg igazolnák a feltevésemet, amely szerint a cincérek ott Mákosban egy hasonló, de teljesen elkülönült életközösségben élnek. Nem tágítottam e nézetem mellől. Néhány órányi nézelődés után megpillantottam egy csoport gesztenyefát, amelyek közül három fán is feltűnően sok lárva által kirágott üreg volt. Kétség sem férhetett hozzá, hogy ezek a nagy hőscincérlárva okozta vájatok. Feltevésem tehát beigazolódott, ugyanis a 9 gesztenyefa közül hármon feljegyzett üregek az akkor kint tevékenykedő cincérek lárváinak adtak otthont vagy 4 éven át. Akkor pedig megértettem, hogy mi is lehet az oka annak, hogy az ott élő cincérek méretei nagymértékben eltérnek a megszokottól. Mint tudjuk, a hőscincér csak a legritkább esetben rakja tölgyfa helyett más fába a petéit. Ez a kivétel pedig a mi esetünkben igazolódott be. A mákosi nagy hőscincérfajok hozzáalakultak a környezet adta táplálkozási lehetőségekhez, és mivel az ártéren és környékén kevés a tölgyfa, ezért az ottani egyedek kénytelenek a belülről porhanyós és magas víztartalmú gesztenyefába petézni. Ugyanez a helyzet a cseresznyefával (amelyen szintén találtam cincérlárva rágta üregeket, amelyek miatt korhadni kezdett a fa), ami vékonyabb kérgű, mint a tölgy.

A nőstény nagy hőscincér által (tölgyfahiány miatt) gesztenyébe vagy öregebb cseresznyefába rakott petékből kikelő lárvák más körülmények közepette élnek. A peték burkának átszakítása után azonnal áskálódniuk kell, és mivel mind a gesztenye, mind a cseresznye vagy kőrisfa lényegesen puhább belső húsú a tölgynél, a lárvák nincsenek olyan erőltetett és durva körülményeknek kitéve, mint a tölgynél. Teljesen nyilvánvaló az a tény is, hogy a gesztenye és a cseresznyefa is puhább, mint a tölgy, tehát a lárváknak sokkal kisebb erőfeszítésre van szükségük, hogy táplálékhoz jussanak, mint a tölgyfa esetében. Ennek köszönhetően pedig a cincérek szép lassan idomultak a kéreg keménységéhez, a lárvák az évek során mind kisebb és kisebb erőkifejtésnek tették ki rágóikat, amelyek ily módon akkorává alakultak, amekkorára szükségük van.





























Ebben az esetben ez méretcsökkenést jelentett, ami magában hordozta a lárva méreteinek más változásait is. Mivel a Mákosban figyelt fáknál bőven akad táplálék, így nincs szükség se a nagy rágókra (hisz vékony a kéreg), sem a nagy méretre, hisz a táplálékért a versengés nem olyan kifejezett. A kifejlett egyedek sűrűn változtatják helyüket, így az ember által nyújtott „gyümölcsfaerdők” virágzó fái, és a szilva- és a barackfák kérgéből kicsorduló nedvek terített asztalt biztosítanak. Nagyon érdekes, hogy korábban sosem mértem meg a mákosi nagy hőscincéreket, habár volt szerencsém találkozni velük, mégsem gondoltam volna ilyesmire. Az, hogy a tölgyfára specializálódott bogár ily módon áttérjen más táplálékra, és más otthont adjon utódainak, megdöbbentett. Habár a Mákosban élő cincéreknek nincs is más választásuk. Az évek során csak akkorára nőttek, amekkora méret feltétlenül elengedhetetlen az életben maradáshoz. Egyébként a kifejlett egyedeknek nincs túl nehéz dolguk, hiszen a legtöbb gyümölcsfa május végén, június elején virágzik, ami számukra temérdek nektárt jelent. Nagy számban fedeztem fel kifejlett mákosi hőscincért, amint a gyümölcsfák virágainak nektárját nyalogatták, sőt még a gyümölcsfa kérge alatti édeskés nedveket is szívogatták. A nőstények kegyeiért vívott harcuk persze megmaradt, viszont ez a tevékenység, úgy tűnik, nem túl rendhagyó, mivel a cincérek „visszafejlődésének” nem vetett akadályt. A bogarak pedig a számukra adott környezethez kiválóan alkalmazkodtak.

























Mákosi nagy hőscincér és a népkerti nagy hőscincér

További megfigyelési lehetőségek

A bemutatott mákosi nagy hőscincérek jelenlétéről adtam adatokat, kiderítettem róluk, hogy nagyon édesszájúak, táplálékuk kissé eltér a tölgyfán élőktől. Ezek ugyanis főleg gyümölcsnektárt fogyasztanak, viszont nem vetik meg a fából nyáron kicsorduló édes nedveket sem. Érdekes életmódjuk és méreteik most végre nyilvánosságra kerülhetnek. Néhány dolgot azonban még nem sikerült megtudnom róluk. Például azt, hogy mivel táplálkoznak a lárváik, mikor a ragadozó életciklusba lépnek, vagy hogy miként kerültek oly messzire a valódi élőhelyüktől.

Nehéz a válasz keresése, hiszen a szíjács nevezetű nyűv nem él a gesztenyefában, de lehet, hogy valami más faja igen. Erre majd a jövőben próbálom megkeresni a választ, nem utolsó sorban pedig igyekszem még több információt gyűjteni erről a keveset említett hőscincérről.


















































Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor