Közismert, hogy a több időzónát átlépő utazók között gyakori az alvás-ébrenlét zavar. Ilyenkor több óra időeltolódás után az érkezési helyünkön más napszak van, mint otthon. Mivel biológiai órájuk az otthoni idő szerint van beállítva, néhány napos átállásra van szükség, hogy a szervezet a megváltozott napi ritmust felvegye.
Hol rejtőzik az óra?
A kutatások mai álláspontja szerint az élőlényekben több óra szabályozza az életfolyamatokat, de az agy központi órája mindezt valamilyen módon összehangolja. A „központi óra”, amely a születéstől a halálig megállás nélkül dolgozik, az agy hipotalamusnak nevezett részén található.
A kronobiológia az egysejtűekben is működik, és ebből kikövetkeztethető, hogy a test minden sejtje rendelkezik egy saját kis órával. Az alapciklust a génátírás (
transzkripció) ideje határozza meg. Ebben az időzítő mechanizmusban különféle fehérjék szerepelnek, melyeknek koncentrációja ciklusosan növekszik és csökken. Emellett egyes fehérjék érzékenyek a fényre, és a nap folyamán lebomlanak. Ezért a biológiai óra a nappalok és az éjszakák ciklusához szinkronizálódik.
A pontos idő
"Az idő relatív"- ezt a kijelentést mindenki ismeri. A biológiai idő esetében ez az állítás feltétlenül igaz. Ez az óra akkor is jár, ha az élőlényt izolálják a külső világtól, de pontatlanná válik a természet specifikus jelzései nélkül. A belső időmérőt folyamatosan igazítani kell a külső világ ingereihez, azaz szinkronizálni a külvilággal.
A belső időmérőt a külvilág szinkronizálja
A legerősebb hatással az időérzék működésére a Nap mozgása van, vagyis a bioritmust elsősorban a fény szinkronizálja. Ennek következménye a 24 órás un.
cirkadián ritmus, amelyet a nappalok és az éjszakák váltakozása szabályoz. Emellett a fény intenzitása, hullámhossza (színe), a nap-éjszaka aránya is befolyásolja az élőlények viselkedését.
Sötétbe zárva a biológiai óra összezavarodik
Kísérletek igazolják, ha valaki napokig a világtól elzárva sötétben van, akkor is közel 24 órás ritmussal zajlik az élete. A sötétben is járó órát azonban be lehet csapni mesterséges világítással. Ekkor a szervezet előbb-utóbb átveszi a ráerőszakolt tempót, és a belső óra nem követi a külső nappal-éjszaka váltakozását.
Egyes élőlények, mindenekelőtt az állandó testhőmérséklettel nem rendelkezők, inkább a hőmérséklet-változásra érzékenyek. A tengerben találhatunk számos olyan élőlényt, amely az apály-dagály ritmikáját követi. Különleges helyzetben van a civilizált ember, ahol a szociális kölcsönhatások jelentős szinkronizáló tényezővé váltak.
Az ember 24 órás ritmusa
Vannak korán kelő „pacsirták” és a későn elálmosodó „baglyok”, de az ő szervezetük is követi a napi 24 órás ritmust, csak egy kissé eltolódva. Az esti-reggeli típusba tartozást egyrészt a gének határozzák meg, másrészt pedig környezeti hatások.
Egy átlagos felnőttnél reggelt 6 óra körül kezd a vér melatonin szintje csökkeni. Ez kihat a vérnyomás és a testhőmérséklet emelkedésére, és gyorsul a szívritmus. Ekkor a vegetatív idegrendszer aktivitásra hangolja át a szervezet működését. Dél körül kapcsolódik be a legtöbb vörösvértest a keringésbe, ezért ekkor a legjobb a szervezet oxigénellátása. Délután a szervezet csúcsjáraton van. Ekkor éri el a testhőmérséklet, a vérnyomás és a pulzus a legmagasabb szintet. Legnagyobb az izomerő és leggyorsabbak a reflexek. 18 óra után lassulni kezdenek a fiziológiás folyamatok. Az elálmosodás előtt kb. két órával adja ki a
hipotalamus az utasítást a melatonin szint növelésére. Hajnali két órakor a fizikai és a pszichikai teljesítőképesség a mélypontra kerül. Reggel 6 órakor kezdődik minden előröl.
Az ember 24 órás ún. cirkadián ritmusa
Büntetlenül nem lehet ettől a ritmustól eltérni. Az emberek nem tudnak tökéletesen alkalmazkodni a felborított napirendhez. A statisztikai kimutatások szerint a ritmus szabályait hosszútávon megszegők fogékonyabbak a betegségekre és az idegi kimerülésre. Az éjszaka dolgozók pszichikailag kevésbé terhelhetők, teljesítményük nem éri el a nappal tevékenykedőkét.
Az ember hosszú periódusjelű ritmusai
A civilizációs kényelem annyira függetlenítette az embert a környezeti hatásoktól, hogy éves vagy ettől hosszabb ritmusok létezése egyáltalán nem érzékelhető, nem bizonyítható. Ennek ellenére nem zárható ki a hosszabb ciklusok létezése. A női menstruációs ciklikus periódusideje megegyezik a holdhónappal, de nem alkalmazkodik ahhoz. Elképzelhető, hogy az ősember szexuális életét befolyásolta a telihold által megvilágított éjszaka, és a nemi működés ciklusa ennek a maradványa. Ez azért is feltételezhető, mert ez a jelenség megfigyelhető a szabadon élő emberszabású majmoknál, melyeknél a havi vérzés újholdkor, a fogamzásra alkalmas napok pedig teliholdkor jelentkeznek.
A bioritmus naptár a jövőbe lát
Test, érzelem és értelem: a három alapvető dolog, ami az embert meghatározza. Mindenki érezte már, hogy egyes napokon fizikailag kitűnő teljesítményre képes, agyilag viszont túlterhelt, máskor repesünk a boldogságtól, de a sporthoz semmi kedvünk. Ezért könnyű elfogadni azt is, hogy az ember életében van egy 23 napos fizikai, egy 28 napos érzelmi, és egy 33 napos ún. intellektuális ciklus. Ezeket még a század elején
Wilhelm Fliess pszichoanalitikus gondolta ki, és a jóslatokban hívő, vagy azzal kacérkodó nagyközönség ráharapott. Fliess doktor bioritmus elmélete alapján a testi, szellemi és lelki ciklusok a szinuszgörbének megfelelően haladnak, és a halálig tartanak.
Ez áltudományos megállapítás, melyre konkrét bizonyítékok nem léteznek. Fliess és követői statisztikai zsonglőrködéssel igyekeztek bizonyítani feltételezéseik helytállóságát, de meggyőző eredményt mindezidáig nem született.
Dr. Fliess bioritmus-elméletének szinuszgörbéi
A teljesen szabályosan ismétlődő ritmusok létezésének ellentmond az, hogy a belső ritmusok nem ennyire pontosak, és hosszú távon jelentős eltolódások alakulnának ki, a grafikon és a jósolt állapot között. Érthető tény, hogy a szervezetet érő különböző változások hatására hosszabb-rövidebb ideig tartó módosulások következnek be. Ebből következik, ha lennének is kritikus napok, kiszámításuk semmiképpen sem lehetne lehetséges. Másrészt a szervezet számára egy ilyen pontos mechanizmus fenntartása, melynek semmilyen jelentősége sincs a túlélésben, felesleges luxus lenne.
Mégis: próbáld ki!
Lehet jósolni: kávézaccból, kártyából, kristálygömbből, kézírásból, kutyacsontból, álomból, csillagokból, meg még ezer más nyavalyából. Akkor miért ne lehetne a bioritmusból? Az interneten számtalan „kiváló” bioritmus-kalkulátor található. Jó szórakozást!
Utóirat:
Persze a nagyon hiszékenyek esetében könnyen előállhat az önbeteljesítő jóslat sajnálatos esete: pl. a tanuló, ha úgy tudja, hogy „kritikus napja”van, sokkal inkább ki van téve a sikertelenségnek, mintha nem tartana ettől a veszélytől.
Az alvás neurohormonális szabályzása
A biológia óra alapjelét a génátírás adja
.jpg)
