Tudta-e?
A rulettet Blaise Pascal, francia matematikus találta fel.

242. szám - 2024. november

CAR-T-sejtek a rák ellen

Németországban évente fél millióan kapnak rákot. A gyógyítás fejlődik, a legújabb ellenszerek a gentechnikailag módosított CAR-T-sejtek.
Németből fordította és kommentálta Rózsa Sándor, Zentáról elszármazott vegyészdoktor

1

Ezeket a kovidkutatásnál bevetett mRNA segítségével fogják hadra. A rákos sejtek kimerítik a testet és trükkösen kicsúsznak minden eliminálás alól. A CAR-T-sejtek azonban újra fölerősítik a test védekezését. Előállításukhoz a sejtből T-sejteket választanak ki, átdolgozzák és géntechnikával egy receptort – egy kapcsolódási pontot – raknak rá. Ez a tumor egyik felületi fehérjéjéhez illik. A neve: kimér antigén receptor (CAR). Visszajuttatva a testbe, ez megtámadja a tumort. Ám a terápia csak korlátozottan hat, mert csak egy bizonyos felületfehérjét képes megkötni. A rögzült, régi tumoroknál hatástalan, ezért csak a vér- és nyirok-rákoknál engedélyezik. A terápia több hetes és drága. A CAR-T-sejtek visszajuttatása előtt a testben visszamaradt T-sejteket kemoterápiával vissza kell szorítani. Az eljárás 10 éve alatt mellékhatások jelentkeztek: az immunrendszer túlreagálása lázzal és hidegrázással járt. Anyagcsere-zavarok is fölléphetnek, valamint fertőzésérzékenység, fejfájás, szédülés és zavartság. Ám ezek állandó orvosi felügyelet mellett kezelhetők. A kutatás most a régi tumorok felé fordult. Egy semleges baktériummal próbálják meg a CAR-T-sejteket a daganatba bevinni. A Mainz-i BionTech a kovid ellen modern mRNA-oltást hozott létre. A testtel egy építőtervet közölnek, ami alapján az kórokozóellenes fehérjét épít. Védőoltásnak nem nevezhető, hisz csak a rák megjelenése után kerül bevetésre.

A rák kezeléséhez kell egy tumor, hogy minden betegnek személyesen az mRNA-oltás elkészíthető legyen. Ha egy daganatot észlelnek, abból próbát vesznek. Az MI segítségével az egészséges testsejteket egybevetik a rákosokkal és a különböző felületfehérjéket azonosítják. Ezek a „neoantigén” fehérjék mutációkkal keletkeznek, tehát az örökítő anyag beteges elváltozásaiból. Mivel minden betegnél a rák sajátos sejtmegjelenítést mutat, az építőtervet költséges munkával egyénre szabottan kell megalkotni. Csak ekkor mehet az mRNA egy injekcióval a testbe. (Vagyis a szegény dögöljön meg? RS). Ezután ismét fehérjerészeket kreálnak, melyek a rák felületfehérjéheihez hasonlítanak és az immunrendszert arra tanítják, hogy fölismerje a rákos sejteket és meg is támadja. Ez a terápia még nem engedélyezett. Probléma az mRNA építőkockák tartósítási ideje, a test késleltetett fehérjeszelet-produkciója és a tumor kicsúszása az immunrendszer alól. A módszert már tesztelik a fekete bőrrák és a tüdőrák megjelenésél.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor