Tudta-e?
...hogy az elmúlt időszakban sikerült, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték.

18. szám - 2007. október 1.

Számítástechnika

ADSL Szerbiában?

Hír szerint nálunk nemrég megduplázódtak az ADSL sebességek, ennek ellenére sokan panaszkodnak.
BAJI Zsolt

Szeptember elsejétől megduplázódtak az ADSL sebességek
Ennek ellenére sokan panaszkodnak, hogy talán még lassúbb is lett az internetes kapcsolatuk. Ha kicsit jobban odafigyeljünk, észrevehetjük, hogy csak a letöltési sebességeket duplázták meg, a feltöltési sebesség maradt ugyanaz. Azonban mindenkinek tudnia kell, hogy ha valamit letöltünk, ugyanakkor felfelé is mennek adatok, mivel közölni kell a szerverrel, hogy a csomag megérkezett, küldheti a következőt (apró csomagokra tördelve küldik át a szerverek az adatokat). Itt nagyon fontos a jó és gyors uplink (vagyis feltöltés), mivel ha késve érkeznek meg a válaszok a letöltés sikerességéről, sajnos nem tudjuk kihasználni a letöltés adta elméleti korlátokat. Ugyanakkor nem is szólhatunk semmit a szolgáltatónak, mivel a szerződésben nem garantált sebességet írtak, hanem maximálisat, ami azt jelenti, hogy a hálózati viszonyoktól függően lehet kisebb is a sebesség, de sohasem nagyobb. Amióta megduplázták a sebességeket, több helyen több szolgáltatóval is teszteltem az átviteli sebességeket, és sajnos meg kell vallani, siralmas. Nem az a legnagyobb baj, hogy nem éri el a maximális beígértet, hanem az, hogy rettenetesen ingadozik: 1 megabites link (1 megabit le és 128 kilobit maximális feltöltési sebesség) esetében 300 és 800 kilobit között ingadozik a letöltés, a feltöltés pedig 70 és 100 kilobit között. A hálózat válaszideje is sok helyen meghaladja a 200 milliszekundumot, mely egy nagy kapacitású internetes hálózat esetében drasztikusan csökkenti annak átviteli lehetőségeit.
Sokan persze a rossz kábelezésre fogják a gyenge teljesítményt: a telefonos kábelpár (szerbül parica), mely az épületbe befut, sok helyen rossz állapotban van. Azonban vegyük figyelembe, hogy ADSL2-es rendszert használunk, melyen az elméleti maximális átviteli sebesség akár 24 megabit letöltés és 3.5 megabit feltöltés is lehetne. Ezt a mi ADSL csomagjaink meg sem közelítik, így a gyenge minőségű drót sem játszik oly mértékben szerepet, mint ahogyan azt egyesek állítják.

Hogyan működik az ADSL?

A telefonvonalak sokkal magasabb frekvenciasávban is képesek működni, mint amit a hang átvitelére használunk (a hang 20-20.000 hertz frekvenciatartományban van, ebből a telefonos vonalak körülbelül 50-10.000 Hz tartományt használnak, mely elegendő az érthető beszéd átviteléhez). A frekvenciahatár felső korlátja körülbelül 1,5-2 MHz, mely szabad frekvenciákat jelent, és más adatok átvitelére is felhasználható, miközben hangot viszünk át a kábelen. Ráadásul a digitális adatátvitel sokkal jobban képes kihasználni a sáv adta lehetőségeket, mivel a digitális információk sokkal finomabban szűrhetők a zajtól. Így jött létre az ADSL standard, ahol az első A betű az jelzi, hogy a le- és feltöltő sáv nem egyenletesen van elosztva (aszinkron). Ezért a feltöltés sokkal lassúbb, mint a letöltés, ami érthető is, mivel az emberek sokkal több információt töltenek le az Internetről, mint fel. Természetesen van rá mód, hogy egyenletesen legyen osztva a frekvencia, ezt azonban bérelt vonalakon végzik, és xDSL-nek nevezik (sokkal drágább, azonban garantált a sebesség és az átviteli minőség).
Tehát az ADSL ugyanazon a telefonvonalon (két szál drót) megy, mint a telefonos kapcsolat (normális vagy ISDN), egy időben azzal. Viszont a magas frekvencia végett vannak bizonyos minőségi korlátok is, a telefondrót ugyanis nem a nagyfrekvenciás átvitelre van előlátva. Ilyen korlát többek között a telefondrót hossza, és hogy minél kevesebb helyen legyen megszakítva. A telefondrót egy ADSL kapcsolathoz általában nem lehet több 3 km-nél. Sajnos Szerbiában az ADSL-lel is ellátott településeken a telefonkapcsolatok 20%-ánál messzebbre van vezetve a központtól, így a felhasználók nem juthatnak ADSL kapcsolathoz mindaddig, amíg nem tesznek a közelükbe egy ADSL elosztót.
ADSL csak ott használható, ahol a telefonközpontba, vagy más központi elosztóhelybe ADSL elosztót szereltek. A Telekom azonban spórol e téren, csak akkor szerel be elosztót, ha látható, hogy lesz elegendő felhasználója. Sőt, sokszor nem telepít valódi ADSL elosztót, hanem egyes telefonközpontok megengedik egy speciális ADSL többszöröző modul beépítését (sokkal olcsóbb), mellyel az ezer-kétezer telefonvonalra maximum 100-150 ADSL felhasználó csatlakozhat. Ezért van az, hogy sok ADSL igénylő hosszú várakozás után kapja meg a kért szolgáltatást, vagy az elutasításról szóló tájékoztatást.

ADSL minősége
Sok felmérés szerint az ADSL minősége nem teljesen kielégítő. Sok helyen azt tapasztalom, hogy szakadozik, vagy a szolgáltató által adott modem rendszeresen lefagy. Sőt, jelenleg az a tapasztalatom, hogy hosszabb-rövidebb időre mindig éjfélkor megszakad az ADSL vonal, néha szinte észre sem lehet venni, de vannak esetek is, hogy a modemet újra kell indítanom az ismételt csatlakozáshoz (akik egy gépen közvetlen PPPoE protokollal csatlakoznak, azok nem veszik ezt észre). Továbbá van egy kulcsszó, melyet a szolgáltatók rendszeresen elhallgatnak, az aggregáció. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon ADSL vonalat többen osztjuk (szolgáltatótól függően), vagyis egy csoportot képezünk véletlenszerűen más felhasználókkal. Így előfordulhat, hogy mindannyian egy időben töltünk az Internetről, ennek következtében egyikünk sem kapja a maximális sebességet. Fontos, hogy minél kisebb legyen a csoport, melybe tartozunk, vagyis minél kisebb az aggregáció, annál minőségesebb a szolgáltatás.
Külföldön is létezik az aggregáció, azonban ott olyan sebességgel dolgoznak (több megabites vonalak), melynél már nem észrevehető a másik fél vonalterhelése. Bárki ellenőrizheti a saját ADSL (vagy más nagy kapacitású vonalának) sebességét, elegendő a böngészőben behívnia a http://www.speedtest.net/ oldalt, mely világszinten viszonylag pontos adatokkal szolgál a sebességet és a válaszidőket illetően.

Miért nem hajlandó ezen a szerbiai Telekom javítani?

Valószínűleg fél a VOIP jelentősebb elterjedésétől, ugyanis e technológia segítségével az Interneten át jelentősen csökkenthetőek lennének a távolsági hívások árai (cégek esetében nem elhanyagolható, különösen, ha külföldi partnereik is vannak). A VOIP a minőség biztosításához azonban megköveteli a hálózat gyors reagálását (alacsony válaszidő), ugyanakkor a megfelelő sebességet a feltöltés irányában (habár a 128 kilobit másodpercenként elegendő lenne, ha nem lennének ilyen nagy csomagkésések). Ugyanakkor a 82.000 felhasználó még nem elég nagy bázis ahhoz, hogy tisztán az ADSL nyújtotta minőségi szolgáltatásból jól megéljen, ezért továbbra is őrzi a drága külföldi beszélgetések árát és elérhetőségeit.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor