- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A legnagyobb ismert csillag 2.9 milliárd kilométer átmérőjű, a Napnál 2000-szer nagyobb.
142. szám - 2016. július 1.
A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódításaA globális autópiaci trendek hatalmas változáson mennek épp át. A jövő az autózás világában is elkezdődött. Az önvezető és az elektromos autók feltehetően egyre nagyobb szerepet fognak játszani majd életünkben.
|
7
|
Egyelőre úgy tűnik, hogy az elektromos járművek jelenthetik a jövőt. Mindenki csak nyerhet az elterjedésükkel, mert csökken a környezetszennyezés, a károsanyag-kibocsátás és a zajártalom. Miközben évtizedekig csak futurisztikus elképzelésként tekintettek a témára, az elektromos járművek ma már hosszú út megtételére is képesek, de rendelkezésre állnak - Európa-szerte, a főbb útvonalak mentén - az elektromos töltőállomások is. Jedlik (István) Ányosnak nem csak azért lehet hálás a világ, mert a szódavizet feltalálta, de – talán kevesen tudják -, hogy ő alkotta meg az első elektromos motort, ami a nyelvújítás aranykorában a villámdelejes forgony nevet kapta. A kortársai szerint mindig játékos kedvű Ányos egy kisméretű modell kocsit is épített a forgonyhoz. Ezzel pedig tulajdonképpen megépítette a világ első elektromos autóját. Még soha nem élt ennyi ember ezen a bolygón, mint most. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a világ energiaéhsége is hihetetlen mértékben növekszik, hiszen nem csak egyre többen vagyunk, de egyre nagyobb az egy főre jutó energiaigény is. Még mindig ott tartunk azonban, hogy a felhasznált energia döntő többségét szénhidrogének elégetésével, azaz fosszilis energiahordozókból nyerjük. A világ energiatermelésének közel 80 százaléka ma is ebből a forrásból származik. Van új a nap alatt Nem a fosszilis energiaforrások felhasználása tekinthető azonban az emberi energiaszükségletek kielégítésének legkézenfekvőbb forrásának. A napenergia például korlátlanul a rendelkezésünkre áll. Az hogy a felhasználása máig sem terjedt el széles körben, részben azzal is magyarázható, hogy a napenergiából nyert elektromos áramot megfeleő módon kell tárolni, ezért a jövőben az akkumulátorok fejlesztése is valószínűsíthetően nagyobb hangsúlyt kaphat. Az elektromos autók esetében is az a gond, hogy egy-egy töltéssel még mindig csak viszonylag kis távolság tehető meg. Mára azonban itt is áttörésről beszélhetünk, hiszen a legnépszerűbb elektromos autók hatótávolsága már eléri a 200 kilométert, ami alkalmassá teszi a mindennapi használatra. Az elektromos autókkal a világon ma már minden komolyabb, magára valamit adó gyártó foglalkozik. A rendelkezésre álló választék is egyre szélesebb így már. Nagyon fontos lenne azonban, ha a gyártók belátnák, hogy töltőrendszerek szabványosítás, egységesítése is nagyon nagy előrelépést jelentene. Ma ugyanis több rendszer létezik, egyik nem kompatibilis a másikkal, ezért nem mindegy, hogy melyik autó melyik töltőállomást használja. A leghatékonyabb módszer sem kristályosodott ki még teljesen. Lehet ugyanis arról az oldalról közelíteni a problémát, hogy a leürült akkumulátort minél előbb fel lehessen tölteni, de megoldás lehet például a leürült akkumulátort egyszerűen telire cserélni. Az elektromos autó terjedésével a környezetvédelmi szempontok az elektromos áram megtermelésének módjával függnek össze. Ha ugyanis az áramot környezetszennyező módszerrel termelik, nem jelent előrelépést az elektromos autó elterjedése. Talán még így is jobb megoldás azonban, ha nem kőolajszármazékokat tankolunk az autókba, hiszen a szénhidrogéneket elégető hőerőművek általában lakott területeken kívül találhatóak és mivel pontszerű szennyező források, könnyebben ellenőrizhetőek és kisebb a közvetlen egészségügyi hatásuk is. A villanymotor az elektromágneses indukció elvén az elektromos áram energiáját mechanikus energiává, forgó mozgássá alakítja. Az elektromos motornak sokkal jobb a hatásfoka, mint a robbanómotoroknak. Már ez is egy érv mellette. Ami a hatótávolságot illeti, a legújabb modellek esetében ez már 500 kilométert is eléri. Egy átlagos töltés azonban mintegy 6-8 órát vesz igénybe, addig tehát nem vezethetünk. Reménykeltő azonban, hogy itt létezik már egy újabb technológia. A villámtöltő képes mindössze 20 perc alatt 80 százalékban feltölteni egy autó akkumulátorát. Gyorsuló világunkban azonban sokan tekintik problémásnak még a 20 percet is. Az egyes országok kormányai különféle intézkedésekkel tudnának oda hatni, hogy az elektromos autók gyorsabban elterjedjenek. Adókedvezményeket hagyhatnának jóvá az elektromos járművek tulajdonosainak, mentesíteni lehetne őket pl. az autópálya-, vagy parkolási díjaktól, regisztrációs adóktól. Az elektromos autók korszaka most kezdődik. Egy olyan világ lesz az, amikor a forgalmas útszakaszok közelében sem kell kipufogófüstöt belélegeznünk, nem kell benzinkutakra járni, hiszen otthon is feltölthetjük járművünket. Önjáró elektromos autók Az elektromos autók megfelelő szoftver beépítésével akár önjáróvá is tehetők. Az áruszállításban a jövőben feltehetően kulcsszerep jut majd a „pilóta” nélküli teherjárműveknek, melyek távirányítással vagy beprogramozással juttathatók el a célállomásra. Ugyanígy az emberek szállítása, utaztatása is forradalmasítható lenne az önjáró elektromos járművek segítségével. A pesszimistább jóslatok szerint tíz éven belül ez már valósággá válhat. Természetesen ez különféle jogi dilemmákat is felvet, ezért a jogalkotásnak is megfelelő ütemben kellene kísérni a technológia fejlődését. Bizonyos törvényeket azért kell majd megalkotni, hogy robotautók esetében egyértelmű legyen, milyen esetekben tehetők felelősé pl. a szoftvergyártók, szoftverfejlesztők, vagy az autógyártók esetleges balesetek esetében. Ma már napi szinten olvashatunk a Tesla Motors újdonságairól, vagy más nagy gyártók elektromos járműveiről. Még nem dőlt el véglegesen, de nagyon úgy tűnik, hogy a közlekedésben az elektromos meghajtású járművek jelentik a jövőt. Teljesen azonban lehet, hogy nem fogják kiszorítani a robbanómotor- meghajtású járműveket. Ahogyan a benzinmotoros és az elektromos fűnyírónak is megvan a maga piaca és felhasználási területe, valószínűleg így lesz ez a járművek esetében is. Vannak, akik úgy vélik, hogy a hidrogén, vagy egyszerűen a sűrített levegő lesz a jövő „meghajtója”. Az elektromos autók jövőjének alakulását azonban számos tényező befolyásolja, valószínűleg még sokáig nem fogják teljesen kiszorítani a közlekedésből a hagyományos járműveket. Terjedésük, térhódításuk azonban megállíthatatlannak tűnik. |
Kapcsolódó cikkek
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata