Tudta-e?
Ha valaki lassú, könnyen mondják rá: lusta mint a lajhár. Német tudósok kiderítették, a lajhár kevésbé lusta mint gondoljuk. Naponta átlagosan 9,6 órát alszik, ami nem számít soknak az állatvilágban, például a piton 18 órát pihen. A lajhár azért lassú, mert nagyon energia szegény a tápláléka, leginkább fakérget és leveleket eszik.

69. szám - 2008. december 15.

AUTÓVILÁG

Autógyártás Magyarországon

A benzinmotoros gépkocsi alig ötnegyed évszázados múltra tekint vissza. Megjelenése serkentette a gazdaságot, kiszolgálására új szakmák, új iparágak alakultak, új munkahelyek teremtődtek.
Bálint Sándor, /www.scitech.mtesz.hu

5
Európa iparilag fejlettebb országaiban már az 1890-es években elfogadott közlekedési eszköz volt az automobil, a személyautó és az autóbusz növekvő népszerűségnek örvendett, a teherautót azonban fenntartással fogadták az emberek. A kormányok segítették a gépkocsik terjedését, gyártását. Ingyen telkek adományozásával, adókedvezményekkel, részvények vásárlásával stb. Támogatták a zöldmezős beruházásokat, a kedvezményeket a kisiparra is kiterjesztették. Az un. ipartörvények pedig jogilag segítették a vállalkozókat. Az 1907. évi törvények kimondta, hogy az állami, törvényhatósági tulajdonú üzemek, illetve az általuk fenntartott, támogatott vállalkozások, intézmények, közlekedési vállalatok a működésükhöz szükséges anyagokat, eszközöket kizárólag a magyar ipar termékeiből elégíthetik ki. A főhatóság ezzel a rendelkezéssel biztos piacot teremtett a fejlődő hazai ipar, az autóipar részére is. a kedvező iparpolitika hatására 1898-1913 között a gyáripar termelése megduplázódott, az iparban foglalkoztatottak létszáma megtöbbszöröződött.

A lehetőségekre mindig éberen figyelő finánctőke is élni kívánt az állam kínálta kedvezményekkel. A pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetője, Lánczy Leó már 1898-ban szakemberekkel vizsgáltatta meg a leendő magyar autóipar jövőjét, és a várható közúti közlekedés korszerűsödését. Az elnök a kézhez kapott beszámolók elemzése után az infrastruktúra fejletlensége miatt egyelőre elvetette az autógyárak telepítésével kapcsolatos terveinek megvalósítását. Ám néhány év múlva már valamennyi hazai autógyártót és közlekedési vállalatot támogatott.

Magyarországon az első automobilok kisipari módszerekkel készültek, csakúgy, mint a nyugati országokban.

Csonka János a budapesti József Műegyetem kalorikus gépek tanszéke gépműhelyének vezetője, a posta felkérésére két darab háromkerekű motoros levélgyűjtő járművet tervezett, ezek kivitelezése a Ganz gyár jó munkáját dicsérte. E motoros járműveket 1900. november. 17-én állították forgalomba. E dátum a magyar automobilgyártás megindulásának a napja. Abban az időben automobilnak nevezték a motoros közúti járműveket, kerekeik számától függetlenül.

Első keresztmotoros, fronthajtású gépkocsi terve 1901-ből. (Alkotója Csonka János)


































Csonka egy év múlva papírra vetette a világ első keresztmotoros, fronthajtású járművét, amellyel 1902 végéig kísérletezett. Az újdonságnak számító autókülönlegességet ismét a Ganz építette meg. Csonka egyéb gépkocsikat is tervezett és állított össze postai kísérletekre.


Csonka-féle személyautó 1908-ban

Miközben Csonka János egymás után rukkolt ki járműveivel, Szám Géza és Hóra Nándor is bemutatta három és négykerekű automobiljait. Szám Géza, a posta megbízására Express csomag és levélszállító kisautót szerelt össze 1902-ben.


Szám Géza postaautója 1902-ben

Járműve 250-350 kg teher szállítására volt alkalmas, a posta tapasztalatai szerint, a 3, 5 LE-s motorjával Buda meredek útjain is felkapaszkodott. Míg Szám Géza inkább haszonjárművek építésében jeleskedett.

Hóra Nándor kisebb-nagyobb személyautókat állított össze. Közülük csupán az 1902-ben készült un. quadcikli maradt meg napjainkig. A két mechanikus kisiparos a következő években összeszerelt gépkocsijai főleg Budapesten és környékén közlekedtek. Egymástól függetlenül alkottak és vették igénybe az állam kínálta kedvezményeket.

Ipari méretekben 1904-ben indult meg az autógyártás Magyarországon. Szinte egyidőben kezdődött el a munka, a Budapesti Malomépítészet- és Gépgyár Podvinecz és Heisler elnevezésű cégnél, valamint a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-ben. Míg a budapesti gyárban a német Cudell márka Phönix típusú autó és 2-4 hengeres motorjait vették át továbbgyártásra, Győrben saját konstrukcióval indultak

A győri 1-4 hengeres alvázakat /kocsiszekrény nélküli gépkocsikat/ Bécsbe szállították Arnold Spitz udvarikocsi szállító üzemébe, ahol karosszériákat szereltek rá és SPITZ néven árusították ezeket.

A győriek 1904-ben nagy munkába kezdtek. A közös versenyfelhívására megépítették a világ első négykerékhajtású és négykerékkormányzású gépkocsijukat, amelyet 1905. március. 16-18 között bemutattak Bécsben a nagy nemzetközi vetélkedőn. A különlegesség az érdeklődés középpontjába került, a lapok nem fukarkodtak a dicséretekkel. E vontató, teherautó típusból 10 példányt gyártott a győri Magyar Waggon- és Gépgyár.


Első négykerékhajtású és kormányzású vontató teherautó 1904-ben. (Győrben készült)

folytatjuk

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor