- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A világtörténelem leghosszabb műsormegszakítását a BBC követte el. Egy Miki egér rajzfilmet szakítottak félbe azzal a hírrel, hogy kitört a második világháború. Hat év múlva aztán akkurátusan folytatták a félbeszakadt rajzfilmet, pontosan attól a ponttól, ahol anno abbahagyták
181. szám - 2019. október
Mire utal a pulzusszám?A pulzus vizsgálata az egyik legrégebben alkalmazott orvosdiagnosztikai módszer, mely a szív hallgatózásával, a vérnyomás mérésével együtt végezve a mai napig nélkülözhetetlen része az általános betegvizsgálatnak.
|
6
|
A pulzus tapintásával indirekt adatot nyerünk a vérnyomásról, következtethetünk érszűkületre, illetve bizonyos szívbillentyű-betegségekre, valamint fontos információt kapunk különböző ritmuszavarok esetén. A hétköznapi ember a legegyszerűbben a pulzus gyakoriságot, az egy perc alatt tapintott pulzusszámot tudja mérni. Számolhatjuk egy teljes percig is, de megfelelő, ha a fél perc alatt számolt pulzusszámot kettővel szorozzuk. Legkönnyebb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát vizsgálni, de jól tapintható még a halántéktájon és a nyak két oldalán futó ütőér is. Az egyre inkább széles körben elérhető automata vérnyomásmérők, kiírják a szisztolés és diasztolés vérnyomás mellett a pulzusszámot is. A pulzusszám értékelése számtalan tényezőtől függ. Nyugalomban, illetve aktív mozgás vagy stressz szituáció kapcsán, egészséges egyén esetében is más-más értékek mérhetők. Számos egyéb tényező, például: láz, pajzsmirigy működési zavarok, alacsony vörösvértest szám, tüdőbetegségek, szívizom betegségek, speciális ritmuszavarok, gyógyszerek befolyásolják a szívritmust. A napi gyakorlatban 50-60/perc és 120/perc közötti értéket tekintünk normálisnak. Az életkornak megfelelő maximális szívfrekvenciát kiszámolhatjuk, ha 220-ból kivonjuk az életkorunkat. Például egy 40 éves beteg maximális pulzusszáma 220-40=180/perc. Ezt az értéket nagy terhelést jelentő fizikai, vagy szellemi aktivitás kapcsán érhetjük el. Gyakran előfordul, hogy a betegek már 90-100/perc körüli pulzusszám mellett is szapora vagy „erős” szívverésre panaszkodnak. Ennek hátterében a legtöbbször nem szervi baj, hanem edzettség hiánya, stressz, kimerültség, pszichés teher állnak. Orvosi szempontból elsősorban a 120/perc feletti pulzuszámot nevezzük szapora pulzusnak. Előfordul, hogy a beteg ezt meg sem érzi, csak egy „véletlen” mérés kapcsán derül ki. Ilyen esetben azonban mindig kell a háttérben valamilyen okot keresni, azaz belgyógyászati és/vagy kardiológiai szakvizsgálat javasolt. A kivizsgálás semmiképpen sem halogatható, ha korábban normális pulzusszám volt megfigyelhető, illetve ha a „szapora pulzus” hirtelen jelentkezik, és hirtelen szűnik, „torokremegés”, „torokszorítás” érzéssel, gyengeséggel, fulladással jár. A percenkénti 50-60 alatti pulzusszám edzett, fiatal embereknél lehet normális is, míg idős betegeknél, ha gyengeséggel, szédüléssel, esetleg eszméletvesztéssel járó rosszullétek is kísérik (bevezető tünet nélkül elesnek) az alacsony szívfrekvenciát, az súlyos állapotot jelez. Ebben az esetben akár szívritmus-szabályozó készülék (pacemaker) beültetésére is sor kerülhet, a túl lassú szívverés következtében kialakuló elégtelen oxigénellátás kivédésére. A pulzus számolás közben megfigyelhető annak ritmusa is. A szívverés lehet alapjában véve szabályos, amikor csak 1-1 pillanatra hagy ki (főként esti megpihenéskor érezhető, és mellkasi ütés-szúrás érzéssel járhat). Ennek hátterében plusz ütés, melléütés (a vártnál hamarabb jelentkező, azt hosszabb szünet követő ütés, ún. extraszisztole) áll. A legtöbbször nincs szó jelentős megbetegedésről, ezek a melléütések a leggyakrabban pihenéssel, ionpótlással (pl.: magnézium, kálium) megszűnnek, de súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ezért ha tartósan fennállnak, érdemes egy szívultrahangot (echokardiográfia) is magába foglaló kardiológiai vizsgálaton átesni. Előfordul az is, hogy a szívverés teljesen szabálytalan, semmilyen ritmus nem figyelhető meg. Ez egy pitvarfibrillációnak nevezett komoly állapot. Különösen azért veszélyes, mert a szabálytalan szívverés eredményeként vérrög keletkezhet, stroke-ot előidézve. Amennyiben 1 napnál tovább áll fent, részletes kivizsgálást, leggyakrabban tartós vérhígító kezelés (pl. Xarelto, Sinkum, Farin) indítását igényli. |
Kapcsolódó cikkek
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az érelmeszesedésről
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Az alvási rendellenességekről
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- Hippokratész orvosi felfogása
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- A teurgia
- A szűrővizsgálatok fontossága
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A sport hatása egészségünkre
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- A bölcsességfogakról
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- Az orrvérzésről
- A pikkelysömör
- Szénanátha
- Agyi érkatasztrófák
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Gyermekkori elhízás
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A daganatokról
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- A diabétesz szövődményei
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- Lézersebészet
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Társfüggőség
- Álljanak fel!
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A fülzúgásról
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A mindennapi testnevelés
- A gerincsérülések veszélyei
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- Nyaki verőérszűkületek
- Az ételallergia
- Legyek és betegségek
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A csontok betegségei
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata