Tudta-e?
hogy az emberi szervezet víztartalma a kor előrehaladtával csökken? Az újszülött szervezete 72, a felnőtté átlagosan 60, míg az idős emberé 50%-ban tartalmaz vizet.

10. szám - 2007. augusztus 6.

Válogatás az V. GENIUS diákverseny szakmunkáiból

Balkezesek

A kutatók a barlangok falán található kézlenyomatok vizsgálata alapján úgy találták, hogy a lenyomatok készítőinek 23%-a volt balkezes. Tehát már ekkor kialakult a ma jellemző arány.

2
Horváth Andrea, Svetozar Marković Gimnázium, 2. osztály, Újvidék
Mentor: Muhi Béla

Az V. GENIUS diákverseny eredményei a www.eurovajdasag.info honlapon találhatók.

Testvérem is és én is balkezesek vagyunk, de szüleink és nagyszüleink mind jobbkezesek.
Állítólag a jobbkezes szülők 2%-ának van balkezes gyermeke. Ha az egyik szülő balkezes, akkor már 17% az esély, és ha mindkét szülő balkezes, akkor 46% a valószínűsége annak, hogy balkezes lesz a gyermekük.

A balkezesség története


A kutatók a barlangok falán található kézlenyomatok vizsgálata alapján úgy találták, hogy a lenyomatok készítőinek 23 %-a volt balkezes. Tehát már ekkor kialakult a ma jellemző arány.
Pierre-Michelle Bertrand szerint: „Minden kétséget kizárólag Xavier Bichat (1771-1802) feltételezte elsőként, hogy a jobbkezesség kapcsolatban állhatott a harci technikával. A történelem előtti idők harcosai rájöttek arra, hogy a seb, amelyet a mellkas szív felöli oldalán, vagyis a baloldalon ejtenek, nagyobb eséllyel halálos, mintha azt a jobb oldalon ejtik. A szívük védelmének érdekében tehát a pajzsot a bal karjukkal fogták, miközben a jobb kezükben a lándzsával hadakoztak, és így jobb kézzel hozzáfértek az ellenség sebezhető pontjához is. Ezt a szokást minden bizonnyal generációról generációra továbbadták évezredeken keresztül.” A nők, akik soha nem használtak fegyvert, mégis jobbkezesek lettek. Ez a XX. század végéről származó Calvin elméletével magyarázható: a jobbkezűség úgy alakult ki őseinknél, hogy a gyermeküket szívük felett, a bal oldalon tartó asszonyok a jobb kezükben fogott hajítható eszközzel riasztották el maguktól a gyermekükre támadó ragadozókat.

A valódi tudományos válasz Marian Annett nevéhez fűződő genetikai teóriában rejlik. A jobbkezűség az emberré válás során lépcsőzetesen, a két lábon járással összefüggésben alakult ki. A két lábon járással felszabadult kezek gazdaságos munkamegosztása szerint az egyik kéz nyúlt a vizsgálandó tárgy után (90%-ban ma is a jobb), míg a másik besegített, tartotta a tárgyat (90%-ban ma is a bal). A későbbiekre utalva: a bal kéz – a jobbkezeseknél is – a két agyfélteke aszimmetriája miatt bizonyos mozgással kapcsolatos műveletekben, például a térben való mozgásban többet tud, mint a jobb.

A vallásokban is található néhány különbség, így a vallási előítéletek tovább mélyítették a szakadékot a jobb- és balkezesek között. A Bibliában többször megtaláljuk a jobb kéz magasztalását, és a bal kéz elítélését. „A bölcs szíve a jobb kezében, az elmeháborodott szíve a bal kezében van.”- olvashatjuk a Prédikátorok könyvében. Azért a Bibliában találunk egy balkezest, Ehudot, aki megszabadította Izrael népét az ellenségtől, de ezt a tettet a későbbi Biblia magyarázók nem hősiességnek, hanem becstelenségnek értékelték: „A ravaszkodás és az alakoskodás alkalmazása” - jegyzi meg Dominique Pignon, „nem egy normális egyenes jobbkezes ember cselekedete, hanem olyan valakié, akinek különös volta a történet során többször is felemlítődik.” Ezt is Máténál olvashatjuk az Utolsó ítélet jövendölésében: „És elébe gyűjtenek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. Akkor ezt monda a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. …Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögöknek és az ő angyalainak készítettem.”
„Istenkáromlás volna, ha a templomi szertartásokat nem jobb kézzel végeznék: keresztet vetni, áldást osztani, az ostyát, és a boros kelyhet megfogni, és felajánlani csak jobb kézzel lehet. A házasságkötési szertartásban a jobb kezeket helyezik egymásra, a jegygyűrűt pedig, amely a gonoszt tarja távol, a bal kéz harmadik „szerencsés” ujjára húzzák.” (Zuckrigl, Alfred: Balkezes gyermek – Budapest: Akkord Kiadó, 1998.)
„Egy tökéletesebb és sikeresebb civilizációnak feltétele a jobbkezesség, ugyanakkor a balkezesség nem más, mint archaizmus, s visszatérés a primitív állapotba.” – Orvosi feljegyzés, 1886. november 20.
A boszorkányokhoz kapcsolódó hiedelmekben is gyakran szerepel a balkéz, mint a gonosz eszköze. A varázslataikat hagyományosan bal kézzel végzik, a Sátán hívei a kört mindig az óramutató járásával ellentétes irányba rajzolják. Az emberek a másságtól való félelmükben kitaszítják maguk közül azokat, akik különböznek tőlük. Megbélyegzik őket, boszorkányoknak, a Sátán követőinek tartják őket. Hiedelemvilágunkban a "bal" szó mindig negatív értelmet hordozott. Nagyon sok kifejezés kapcsolódik hozzá. Petrus Chrysologus ravennai érsek (406-450) elég tömören fogalmaz: „Ahogy az erények a jobb felünkben találhatók, úgy a bűnök a balban (...). Álszentség, csalás, hazugság, durvaság, gőg, hiúság, mind megtalálható bennünk; a bal felünkön.”

Valamely szavak illetve nevek is utalnak a két kéz különbségére. Hiszen a sinistra szó (sine dextra = jobb kéz nélküli), amely bal kezet jelent, még azt is jelentette, hogy ellenséges, boldogtalan, gonosz. Læva szintén jelent bal kezet, és azt, hogy boldogtalan, ügyetlen, valamint ostoba. Németül a könnyű vagy törékenyt jelentő „licht” vagy „leicht” jelenti a balt is. A franciák mai gauche (bal) szava annyit tesz: ügyetlen, nehézkes. Az olasz „mancino” pedig hazugot, vagy tolvajt is jelent. A spanyol „zurda” a bal kezet jelenti, de jelent bambát és ügyetlent is. Mózes I. könyve szerint Ráhel Benjámint először Ben-Oni-nak, „fájdalmak gyermekének” akarta hívni, de Jákob úgy döntött, hogy Ben-jamin-nak, „a jobb gyermekének” fogják nevezni. A magyar nyelvben sok szavat találunk, amibe benne van a bal: Balog (vezetéknév is), balszerencse, ballábbal kelt fel, balfék, balítélet, balfácán, baljóslatú terv, balsors (a Himnuszban is), balul ütött ki... és még sorolhatnám.

Az agyféltekék funkciói


Úgy tűnik tehát, hogy a kizárólagos emberi aszimmetriák, a jobbkezesség és a bal féltekés beszéd között valamilyen ok-okozati kapcsolat áll fenn. E tekintetben több hipothezis is van. Ezek közül a legérdekesebb, paleontológiai leletek által is leginkább támogatott elképzelés Le Doux nevéhez fűződik, aki munkájában meggyőzően érvel amellett, hogy az emberréválást a differenciált kézhasználat tette lehetővé. A jobbkezesség, az eszközkészítésből és más jelekből következtetve, már a beszédközpont kezdeményeinek 1.5 millió évvel ezelőtti megjelenését megelőzően kialakult. Így a jobb kéz nemcsak az eszközkészítésben és használatban, de sokáig fő kommunikációs eszköz, a hangokkal kombinált gesztikulációban is preferált mellső végtag volt.
A két agyfélteke nem egyforma, a bal nagyobb a másiknál. Ennek a méretbeli különbségnek a működésben azonban nincs jelentősége. Az agyféltekék eltérő, de egymást kiegészítő, egymással együttműködő tulajdonságokkal bírnak.
A jobb agyfélteke az átfogóbb gondolkodásért, az intuicióért és a térbeli tudásért felelős, míg a bal agyfélteke az elemző-logikus gondolkodásért és a nyelvi képességekért. A balkezesek esetében a jobb agyfélteke a domináns, az agyuknak ez az oldal játsza a vezető szerepet. A balkezeseknél megfigyelhető az is, hogy bal lábuk az ügyesebb, sőt a bal szemükkel látnak jobban, tehát valójában a testük bal fele teljes egészében domináns. A balkezesek között is sok a kiváló tanuló, a legkülönbözőbb tehetségekkel megáldott gyermek, akik, ha hagyják őket egészségesen fejlődni, értékes alkotó emberekké válnak.
A balkezesekkel kapcsolatos mítoszok közül az egyik legismertebb a kreativitással kapcsolatos. Ezek szerint a balkezesek magasabb IQ-val, nagyobb kreativitással rendelkeznek társaiknál, és kiemelkedően teljesítenek néhány speciális területen. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy a balkezes emberek a jobb agyfélteke által kontrolált tevékenységekben ügyesebbnek bizonyulnak: például a matematikában, az építészetben. Ausztráliai kutatók által elvégzett vizsgálat eredményei szerint a balkezesek gyorsabban gondolkodnak például a számítógépes játékokban vagy a sportjátékokban. A vizsgálat szerint a balkezesek mindkét agyféltekéjüket gyorsan tudják használni. A rajzban nagyon aprólékosak, ügyelnek a részletekre. Egyébként ismeretes, hogy kezeinket az ellenkező agyféltekék irányítják.

Kimutatták, hogy egy tömegből az arcot a jobb agyféltekénk segítségével ismerjük fel, így kimondható, hogy a balkezesek inkább az összességet, a teljes egészet érzékelik. A bal félteke az arc egyéni vonásait, a részleteket ismeri fel. Stephen Christman és Ruth Popper azt találta, hogy a balkezes kísérleti személyek jobban teljesítettek korábban látott szavak felismerésében. A jelenség egyik oka az lehet, hogy a két agyféltekét egymással összekötő agyi struktúra, az ún. kérges test (corpus callosum) a balkezeseknél és balkezes hozzátartozójú embereknél, úgy tűnik, nagyobb tömegű, mint jobbkezes társaiknál. A nagyobb tömegű kérges testen keresztül feltehetően nagyobb mennyiségű információ áramlik egyik féltekéből a másikba. Egy másik kutatás eredményei azt valószínűsítik, hogy a balkezes emberek kevésbé vannak kitéve az öregkorban fellépő emlékezetromlásnak. Egyes kutatók szerint az idős emberek a memóriabeli képességeik hanyatlását a feladatok során fiatalkorban nem használt kérgi területek használatba vonásával ellensúlyozzák. A Michigani egyetemen elvégzett agyi képalkotó eljárásokat alkalmazó kísérletben a fiatal kísérleti személyek csak az egyik oldali agyféltekéjüket használták a feladatok során, míg az idősebb egyének mindkét agyféltekéje aktiválódott. A megnövekedett, mindkét féltekei aktivitás maximális kihasználásához viszont előnyt jelenthet a féltekék közötti jobb kommunikáció. Ha tehát a fenti eredmények igazak, akkor elvárásaink szerint a balkezes emberek az öregedés során jobban tudják kompenzálni memóriabeli képességeik hanyatlását.
Marinon Annett kanadai kutató szerint nem balkezes génről van szó, hanem a jobbkezesség génjének hiányáról. Bakan szerint a balkezességet a szülés alkalmával bekövetkező oxigénhiány idézi elő. Ekkor sérülnek a bal agyféltekében a mozgató idegsejtek, és a jobb félteke veszi át a kézmozgató funkciókat.
Ha igaz lenne az elmélete, akkor sokkal több szellemileg visszamaradott gyermeket kellene találni a balkezesek között. Mivel ez nem így van, sőt Amerikában végzett vizsgálatok alapján arányaiban magasabb a tehetséges balkezes gyerekek száma, Bakan elmélete a balkezesség magyarázatául nem fogadható el.
A bal félteke a jobb féltekénél lassabban fejlődik, ezért a korai domináns kézhasználat kialakulása inkább a balkezesekre jellemző.
A 20. században George M. Gould philadelphiai orvos szerint a balkezesség oka nem a végtagokban, nem is az agyban, hanem a szemben keresendő. Szerinte azok használják a bal kezüket jobban, akik nem jól látnak a jobb szemükkel. Ezzel én nem értek egyet, mert elég sok balkezest ismerek, és ilyet senkinél sem tapasztaltam: vagy midnkét szemével jól lát az ember, vagy pedig, ha szemüveges, egyformák a dioptriái.

Problémák

Voltak olyan szülők, akik lekötték gyermekük balkezét, vagy a rosszabb esetben begipszelték. Mások állandóan figyelmeztették gyermeküket, hogy a kanalat, vagy a ceruzát a jobb kézben kell tartani. Ilyenkor a gyerek remegő kézzel kiöntötte az ételt, csúnyán írt, és ezért is kikapott. Előfordult az is, hogy a gyerek nem evett, nem rajzolt, csak ne kelljen hallgatnia nap mint nap a figyelmeztetést. Testvéremet és engem is a mamánk át akart szoktatni a jobb kéz használatára. Örökké a színes ceruzát, az ollót - mivel varrónő volt - a jobb kezünkbe adta. Nővérem sokáig, mikor meglátta a ceruzát, elkezdett sirni. Ma csak jobb kézzel tudunk ollóval vágni, ballal nem.
A balkezes gyerekeknek ma már nem kell elszenvednie azt a kegyetlen bánásmódot, amit régen. Manapság, szerencsére, a szülők nem szoktatják át a gyereket a „ jobb” kézre, de még mindig nehéz a beilleszkedés a gyermekközösségbe, ahol a jobb kéz használata dominál. Sok gyerek furcsának és lehetetlennek tartja a bal kézzel való írást.
A tudósok több ezer embert vizsgáltak meg, és azt kapták eredményül, hogy a balkezesek kb. 10 %-ánál valamilyen fejlődési rendellenesség, például dadogás, diszlexia is kialakulhat. Ugyanezt csak a jobbkezesek 1 %-ánál tapasztalták. Megállapították, hogy a balkezeseknél háromszor gyakoribbak a tanulási problémák, amelyek szerintük inkább biológiai, mint szociális okokra vezethetők vissza. Az immunbetegségek gyakorisága is magasabb volt a balkezeseknél.
Egészségügyi szemszögből mit jelent, ha valaki balkezes? Bizonyos bajok – például asztma és más autoimmun-betegségek, autizmus, skizofrénia, általában mentális sérülések – esetében a megfigyelések szerint a balkezesek aránya az átlagnál nagyobb. Az is tudni vélik, hogy a balkezesek 70%-a felnőtt korban pszichopata lesz. Ugyanakkor a balkezesek között számarányukhoz képest sok kiemelkedő művész, tudós, politikus akad.
Bizonyos sportágakbanl, ahol nagy szerepe van a kézhasználatnak, előnyös helyzetben vannak a balkezesek, mert a jobbkezesekhez szokott jobbkezes ellenfél számára váratlan irányból jönnek az akciók. A balkezesség, úgy tűnik, rizikósabb, mint a jobbkezesség, de egyes esetekben lehetnek előnyei is.
Arra senki sem gondolt, hogy problémák is adódhatnak átszoktatáskor, hiszen a gyereket folyamatos stresszhelyzetnek teszik ki, amely koncentráció és emlékezetzavarokat, diszlexiát, magatartászavarokat, dadogást, más beszédzavart, vagy éppen diszgráfiát, diszkalkuliát, azaz olvasás-, írás- és számolászavart okoz.
Az óvodában rajzolnak, festenek és barkácsolnak is a gyerekek, szükségük van tehát arra, hogy eszközöket használjanak. Például: ceruzát, zsírkrétát, ecsetet, ollót, ami a balkezesek számára egy nagy problémaforrás, mert mi jobbkezes társadalomban élünk, és az olló a jobbkezesek számára van készítve. Jobb kézhez alakított a számítógép egerétől a zongorabillentyűzetig minden.
Iráskor nagy gondot jelent a balkezeseknek a maszatolás, mivel balról jobbra haladunk, ezért nem látjuk, amit leírtunk. Ez általában zavar bennünket, és mindenféle módszerekkel próbálkozunk, a kéztartás módosításától kezdve a papír elfordításáig. A legjobb megoldás az alultartás, ahol a kézfej a csukló vonalát folytatva egyenes, ezáltal egységesen kb. 45 fokos szöget zárnak be a papír bal oldalával, és az írt sorral is. A kéz a leírt sor alatt halad.
Probléma lehet az is, ha észrevesszük, hogy a gyerek visszafelé ír, tükörírással. Leonardo da Vinci naplóit csodáljuk, de egy első osztályos gyereket biztosan nem fognak megdicsérni ugyanazért a tevékenységért. Pedig a tükörírás igencsak jellemző az írni tanuló balkezesekre. Van, aki mindent jobbról balra ír (ezt még retrográdnak illetve héber írásnak is mondják), de olyan is, aki „csak” a betűket tükrözi. Az egyik osztálytársam mesélte, hogy ő kiskorában jobbról balra írt bal kézzel, de most a jobb kezét használja. Én pedig az R betűmet folyton tükröztem. Hallottam olyat is, hogy a gyerek felcsereli a számokat, így például 12 helyett 21-et ír.

Híres balkezesek


A gúnyolódások ellen egyesek a híres balkezeseket szokták felsorolni. A középkorban Itáliában készült az a lódex, melynek szerzője ezt írta hozzá: „Francesco Santolini, Rimini kanonokja ezt a könyvet bal kézzel írta.” Ő büszkén vállalta, hogy balkezes és nem ügyetlen. Raffaelo de Montelupo (1505-1566) olasz szobrász és építész ezt írta önéletrajzában: „Nem mulasztom el elmondani, hogy született balkezes vagyok, és mivel a bal kezem sokkal ügyesebb volt a jobbnál, mindig is bal kézzel írtam.” Ő is dicsekedett a balkezességével. További híres balkezesek: Arisztotelész - görög filozófus, Julius Caesar - a Római Birodalom császára, Winston Churchill - angol miniszterelnök, Henry Ford - autógyáros, William (Bill) Gates - a Microsoft alapítója és tulajdonosa, Isaac Newton - angol tudós, híres fizikus, Johann Wolfgang von Goethe – az egyik legnagyobb német költõ, Petõfi Sándor - zseniális magyar költõ, Macedóniai Nagy Sándor – hadvezér, Michelangelo Buonarroti és Leonardo Da Vinci - reneszánszkori művészek, Ludwig van Beethoven, Wolfgang Amadeus Mozart, Robert Schumann - német zeneszerzők, Bonaparte Napoleon - francia császár, Albert Einstein - tudós, a relativitáselmélet megalkotója, Charlie Chaplin - amerikai némafilmszínész, rendezõ, Pablo Picasso - Spanyol festő, Szeles Mónika – teniszezõ, William herceg - Charles herceg idõsebb fia...



Julius Caesar - a bal kezében tartja a lándzsát
































Winston Churchill - a bal kezét tartva néz a távolba



























Bill Gates - bal kezében a legújabb Microsoft termék













Balkezesség, mint ajándék


Egy új elmélet szerint a balkezesek a különbözőségükkel ellensúlyozzák hátrányaikat. Francia kutatók érdeklődését az keltette fel, hogy az "egy az egy ellen" típusú sportágak, mint a baseball, a tenisz, a box stb. sportolói között átlag feletti a balkezesek aránya. Charlotte Faurie és Michel Raymond a Montpellier-i egyetemről úgy gondolja, a sok sikeres sportoló arra enged következtetni, hogy a balkezesek valószínűleg sikeresebbek voltak a primitív harcokban is. Vagyis azokban az időkben, amikor a harc fontos része volt a túlélésnek, a balkezesek több esetben kerekedhettek felül ellenfeleiken. A balkezeseknek nagyobb gyakorlata lehetett a többségben levő jobbkezesekkel vívott küzdelemben, míg a jobbkezesek ritkán akadtak össze balkezessel, így kevés tapasztalatot szerezhettek a velük való harcban. Persze a balkezesek nem csak a verekedésben tüntek ki.
Az elmélet igazolása érdekében a kutatópáros kilenc primitív néptörzset tanulmányozott öt kontinensen. Megbecsülték minden törzsön belül a balkezesek számát, valamint felmérték a gyilkosságok számát. Az eredmény alátámasztotta az elméletüket: a nagyobb erőszakszintű közösségekben magasabb volt a balkezesek száma. Más kutatások arra mutattak rá, hogy az ember nem az egyetlen faj, mely egy bizonyos oldalt előnyben részesít.
1937-ben az I. Nemzetközi Gyermekpszichiátriai Kongresszuson elhangzott, hogy a „balkezesség nem utánzás, vagy nevelés útján szerzett tulajdonság, hanem természetes, velünk született, immanens és irreverzibilis állapot.”

A természetes balkezes gyerekek külön figyelmet érdemelnek az iskolában, s balkezességükön kívül azért is, mert érzelmi életük intenzívebb, aggódóbbak, érzékenyebbek, általában több „egyéni foglalkozást” igényelnek tanár és szülő részéről egyaránt. Mi is lehet az oka annak, hogy a zsenialitást és a balkezességet gyakran társítják? Két választ is kaphatunk, az egyik a Leonardo-szindróma, hiszen Leonardo az ún. balkezesség zászlóvivője is. Nála a balkezesség nem csak egy egyszerű adottság, hanem mondhatnánk a zsenialitással együtt járó tulajdonság. A másik tényező, ami kevésbé hízelgő a balkezesekre nézve, az az, hogy Cesare Lombrosso azt kutatta, miről ismerjük meg a zsenit, ami szerinte a degenerációnak egyik megnyilvánulási formája. A zseniális ember, mondta Lombrosso, alapvetően nem különbözik a bolondtól, ami a fogyatékos gondolatrendszerbe van sorolva, a zseni viszont rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezt átváltsa a szellemi tevékenységekre.

Voltam egykori általános iskolámban, és megkérdeztem a pedagógusnőt, a balkezesség észrevehető-e, illetve mi a véleménye a balkezesekről. Észrevehető, mondta, mert szépen rajzolnak és írnak. Inkább a motorikus képességeik fejlettebb, mint a logikájuk. Egy óvónő mondta, hogy nála kevés balkezes van, az egyik kisfiú a sportban tünik ki, egy kislány a kezeit egyformán használja, felváltva fest mindkét kezével.

Felhasznált szakirodalom:
Pierre-Michel Bertrand: Balkezesnek lenni, Athenaeum kiadó, 2001
Paul, Diane: Balkezesek kézikönyve – Budapest: Maecenas Intern, 1994.
Zuckrigl, Alfred: Balkezes gyermek – Budapest: Akkord Kiadó, 1998.
www.balkezes.lap.hu
Egyéb cikkek illetve internet honlapok.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor