Tudta-e?
Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.

59. szám - 2008. október 6.

A napszemüveg története

Gondoltad volna, hogy a napszemüveg feltalálója és első viselője az extravaganciájáról és kegyetlenségeiről elhíresült Néró császár volt, aki a római birodalom élén állt i.sz. 54 – 68 között.

5
Néró gyakran és szívesen látogatta az Arénában rendezett gladiátor harcokat, és ilyenkor a tűző nap ellen védekezve egy finoman csiszolt smaragdot helyezett a szeme elé, amely a fényt kellemesen tompította. Azért éppen smaragdot, mert a zöld szín megszűri a napfényt. Ezt a szokást aztán később a patríciusok – többnyire utánozván a császárt – is divatból átvették. A római katonák viszont egészen biztos, hogy nem divatból vagy kabalaként hordták maguknál a sötét kristályokat. A déli légiókban szolgáló katonák ugyanis állandóan tűző napon meneteltek, s minthogy a vak katonának túl sok hasznát nem lehet venni, gondot fordítottak a szemük védelmére is.

A X. sz. környékén az arabok is rájöttek a szikrázó napsütés okozta ártalmakra és óva intették az embereket attól, hogy a napba nézzenek.



Később, a XV. század végén készítettek színes üveggel ellátott szemvédőt a káprázó napsütés káros hatásai ellen. A drezdai születésű Albert von Pflugk is arra a felismerésre jutott, hogy erre különösen a zöld és kék színű üvegek alkalmasak. Ekkor azonban még problémát okozott, a felerősítés, vastag bőrszíjjal próbálták a fejhez erősíteni, vagy kalapra ill. más fejfedőre erősítették.



A XVIII. sz. –tól - amikor is a száras okuláré elnyerte közel mai formáját - a napszemüveg egyre kedveltebb és keresettebb cikk lett. Sokféle kivitelű fényvédő szemüveget készítettek zöld, kék, sárga és piros üveggel ellátva.

Ebben az időben különösen Kínában készítettek sokat, nemcsak fényvédő eszközként hanem alvószemüvegként is. Igaz, a mai feltételezések szerint a színes, csiszolt üvegeket inkább csak a nekik tulajdonított mágikus erő miatt viselték nem pedig a szemük védelmére.

Európában ekkor jelentek meg a csiptető szemüvegek, a cvikkerek és monoklik.

Az 1900-as évek végén az angol Richardson dupla szemüveget készített, amelynél oldalról egy zöld üveget lehetett rácsíptetni a tulajdonképpeni üvegre.

Az első színezett lencséjű napszemüveg a XX. sz. elején készült. Ahhoz, azonban, hogy elnyerhesse mai formáját és hogy általános, sőt, divatos viseletté váljon, kellett egy kis rásegítés. Ez a segítség ismét a sereg felől érkezett: a II. világháborúban az US Air Force rendelt napvédő eszközöket a nagy magasságban repülő pilótái számára az igen erős UV sugárzás elleni védelemre. A napszemüveg így vált „repülős divattá”, amit aztán Mc’Arthur tábornok népszerűsített világszerte azzal, hogy állandóan napszemüvegben nyilatkozott a sajtónak. A napszemüveg így valóságos státusszimbólum lett.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor