- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A világ államai közül egyedül Líbia zászlaja egyszínű: zöld.
156. szám - 2017. szeptember
GazdaságDrónok a mezőgazdaságbanA drónokól elsősorban a hadászat, a távirányítású repülő szerkezetekről katonai alkalmazásuk jut azonnal eszünkbe. Pedig a drónok az élet más területét is meghódítják. Ma már minden magára valamit is adó fotósnak, filmesnek van drónja, hiszen ezzel megvalósult az emberiség azon ősi vágya, hogy madártávlatból szemlélje a dolgokat.
|
6
|
A repülő szerkezetek azonban egy olyan területen kezdtek elterjedni, melyről még a korábban íródott tudományos fantasztikus regényekben sem olvashattunk. Ma a világban a drónok rohamléptekben hódítanak a mezőgazdaság területén. A pilóta nélküli kisebb-nagyobb repülő szerkezetek rendkívül hasznosak lehetnek, nagyon sok mindenre felhasználhatók. Egy közelmúltban publikált amerikai felmérés szerint 15-20 éven belül a legtöbb drónt a mezőgazdaságban fogják használni. A tápanyag-utánpótlás területén, a kártevők, betegségek elleni harcban is nagyon hatékonyan bevethetők, ahogyan a gyomos területek feltérképezése is viszonylag egyszerűvé válik ezekkel a kis repülő szerkezetekkel. mellett. A lehetőségek tárháza mindezek mellett folyamatosan bővül. Ha országunk mezőgazdaságának sikerülne rövid időn belül felzárkózni ezeken a területeken, igazi húzóágazattá válhatna. A precíziós mezőgazdaságban optimalizálni lehet az üzemanyag és a vegyszerek felhasználását. Nem feltétlenül az a cél, hogy egy adott területről minél többet tudjunk majd betakarítani, hanem az inputok és outputok függvényében a nyersanyagok és a terményárak bekalkulálása alapján az eredményt maximalizáljuk, azzal, hogy közben ügyelünk a talaj termékenységének a megőrzésére is. A mezőgazdaságban mindenképpen ez jelenti a jövőt. Aki továbbra is ragaszkodik a hagyományos módszerekhez, valószínűleg nem sokáig tud majd nyereséges maradni. A mezőgazdaságban alkalmazott repülő szerkezeteket különféle szenzorokkal, kamerákkal szerelik fel. Magyarország példája azt mutatja, hogy az uniós csatlakozást követően a növénytermesztés válik a leginkább jövedelmező ágazattá a mezőgazdaságon belül. A precíziós technika térhódítása ugyanis az állattenyésztésben is gyors ütemben zajlik. A növénytermesztésben a sorvezetők és az automata kormányzás alkalmazása lehetővé teszi, hogy a munkagépek minél egyenesebben menjenek és így a lehető legkisebb területet járják be feleslegesen, ezzel is üzemanyagot takarítva meg. Az úgynevezett hozamtérképeken pedig látszanak a különböző minőségű talajfoltok, így beazonosíthatóak azok a területek, ahol nem érdemes több input anyagot felhasználni. A hozamtérképet a műholdas vagy drónos távérzékeléssel kiegészítve nagy pontossággal lehet meghatározni a szükséges növényvédő szerek mennyiségét. Ehhez kapcsolódik a precíziós műtrágya és növényvédő szer kijuttatás, ami a különböző talajfoltok speciális igényeihez, tulajdonságaihoz igazodik, optimalizálva a befektetéseket. Így érhető el, hogy csak oda kerül műtrágya, ahol valóban érdemes trágyázni. Eközben a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba pedig kevesebb vetőmag jut, ismét az optimalizálást tartva szem előtt. A statisztikai adatok szerint a jelenleg rendelkezésre álló precíziós eszközök alkalmazásával 5-10 százalékot lehet spórolni. Ez első hallásra csekélynek tűnhet, de a jövőben ezeket az eredményeket lehet még fokozni és az sem mellékes, hogy ha valaki évről évre 5-10 százalékkal több jövedelmet valósít meg, az mit jelenthet hosszútávon. Tény azonban, hogy a hazai gazdák alig élnek az új technológiák adta lehetőségekkel. Ennek egyik oka, hogy azokban az években, amikor az időjárás kedvező, digitalizáció nélkül is jól jövedelmez a termelés. A precíziós mezőgazdasághoz szükséges legalább alapfokú informatikai gondolkodásmód is, ami szintén sok esetben gátló tényezőként szerepel. Azt tapasztalhatjuk, hogy az informatikai fejlesztések az élet minden területén rohamosan terjednek. Szerbiában a stratégiailag fontos mezőgazdaság területére azonban csak lassan, akadozva szivárognak be. Ennek több oka is van. A családi gazdaságok elaprózottsága, a hagyományokhoz történő görcsös ragaszkodás, a képzési lehetőségek hiánya és a modern technológiák még mindig viszonylagosan magas ára egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésben aprók az előrelépések. A mezőgazdaságban azonban hatalmas lehetőségeink vannak, ezt gyakran hangoztatjuk is, emellett arról olvasunk sok helyen, hogy az információs technológiák területén is nagyon sok a tehetséges szerbiai szakember. Ha ezeket a dolgokat a jövőben sikerülne összehozni és ötvözni, az hatalmas húzóerő lehetne az egész gazdaság fejlődéséhez. Vajdaság szempontjából kiemelkedően fontos a mezőgazdaság, melynek modernizációja világszerte nagy léptekben halad előre. Ezért lenne jó megpróbálni legalább lépést tartani másokkal. Versenyképes növénytermesztés és állattenyésztés sem képzelhető el ugyanis a jövőben korszerű technológiák alkalmazása nélkül. Nem mellékes szempont, hogy a mezőgazdasági termelés digitalizációs szintjének emelése nemcsak költségmegtakarítást, a hozamok mennyiségének növelését és a minőség javulását eredményezheti, de a környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárulhat. Külföldi körülmények között elvégzett mérések szerint például, ha a teljes talajművelő gépsor fel van szerelve precíziós eszközökkel, valamint folyamatosan feldolgozzák a kijuttatott műtrágya- és növényvédőszer-mennyiség, valamint a felhasznált vetőmagmennyiség adatait, a harmadik ilyen évtől kezdve a kisgazdaságokban 40-50, üzemi szintű gazdálkodás esetén akár 80 euróval is csökkenthetőek a költségek hektáronként. A fejlett országokban a termelők úgynevezett „zöld csomagos” állami támogatásként térítésmentesen juthatnak az aktuális időjárási, növényvédelmi és állategészségügyi, valamint piaci adatokhoz is. Az (agrár)közigazgatásban is bőven lenne mit egyszerűsíteni, korszerűsíteni. A különféle igazolások, bizonylatok elektronikus úton történő kiadása és a különféle nyilvántartási hálózatok összekötése sokkal olcsóbbá és hatékonyabbá tenné a munkát, egyúttal megkímélve a termelőket, hogy ilyen-olyan dokumentumokért kilincseljenek, sorba álljanak, és nem utolsósorban, hogy még illetékeket is fizessenek értük. Ugyanakkor a másik oldalon is jelentős lemaradást tapasztalhatunk: jelenleg a termelők többségének még mindig nincs alapfokú számítógép-felhasználói ismerete sem. Mégis arra lehet számítani, hogy amint a klasszikus értelemben vett „parasztlogikával” is megéri majd a mezőgazdaságban az okostechnológiák alkalmazása, feltartóztathatatlanul el fognak terjedni. |
Kapcsolódó cikkek
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata