Tudta-e?
A világon eddig legnagyobb lemért hópelyhek a Guiness Rekordok Könyve szerint 1887-ben hulltak a montanai Fort Keoghban, átmérőjük kb. 15 inch volt.

12. szám - 2007. augusztus 20.

Csillagászat

Valami fontos történik az űrben

Az Astronomija című folyóirathoz fogható errefelé csak Szlovéniában van – Beszélgetés Aleksandar Zorkić főszerkesztővel

A címben idézett mondat az Astronomija című folyóirat logójában szerepel, amely az asztronómia és társtudományai népszerűsítését tűzte ki célul. Ehhez az újvidéki kiadású szakfolyóirathoz fogható sem a Balkánon, sem mifelénk nem található. Csak Szlovéniában akad hasonló, bár ott sem jelenik meg ilyen rendszeresen.

A másik figyelemfelkeltő felhívás, amely e lap címoldalán szerepel: „Légy szerény, mert földből vagy – légy nemes, mert csillagokból vagy!”

Már első pillantásra feltűnik a lap készítőinek igényessége. A4-es formátum, fényes, nem gyűrődő lapok, jó színek, még az árnyalatok is érvényesülnek. A másik érdekessége a lapnak, hogy a tudományos fantasztikum rajongóit megcélzó SF-fanzin is az Astronomiján belül jelenik meg.

– Az Astronomija című folyóirat 2003 óta létezik. A Spremo design stúdió adja ki, az alapító Slobodan Spremo, akit magát is olyannyira érdekel az asztronómia, hogy saját teleszkóppal is rendelkezik. Így ismerkedtünk meg vele letenkai csillagásztáborunkban – mondja Aleksandar Zorkić főszerkesztő, aki egyben az újvidéki Lyra Csillagászati Társaság elnöke is. – De nálunk nincs különösebb jelentősége a hivatalos titulusoknak. Mint általában olyan vállalkozásoknál lenni szokott, amelyekből nincs igazi anyagi haszon, mindenki azt csinálja, ami érdekli. És olyan mértékben. Ez érthető is, hiszen munkatársaink legnagyobb része fiatal, tehát egyéb kötelessége és érdeklődési köre is van. Nálunk mindenki annyit dolgozik, amennyit magára vállal. Tehát nem szólítjuk egymást szerkesztő- vagy elnök úrnak. Mivel én vagyok köztük a legidősebb, és nincsenek már családalapítási gondjaim, éjszaka sem járok szórakozni. Ebből kifolyólag többet dolgozhatok. Így én lettem a főszerkesztő.

Kezdetben úgy gondoltuk, próbaképpen kiadunk pár számot, aztán majd meglátjuk. De azóta van egy édes terhünk: nem tudjuk abbahagyni. Habár kéthavonta jelenünk meg, ami a csillagászat fejlődésének gyorsaságát illeti, ezt szinte naponta is tehetnénk. Hiszen különösen az utóbbi évtizedben az asztronautika és műszerei (a Földön és a világűrben alkalmazottak egyaránt) olyan progresszión mentek át, amelyet korábban elméletileg is lehetetlennek tartottak. Hát még a terveik! Azok aztán igazán nagyratörők! Csak néhány példát említenék. Pl. van egy határ, ameddig lehetséges lencsés teleszkópokat készíteni, hiszen a lencse is üvegből van, tehát eredetileg folyékony anyag, amely egy bizonyos méreten túl eltorzul, és a rajta át látott kép sem lesz reális. Arra viszont korábban nem gondoltak, amit most terveznek, vagyis több kisebb lencséből összeállítani egy több mint 40 méter átmérőjű teleszkópot. Aztán arra is van több elképzelés, hogy, legalább részben, hogyan kellene javítani a világűri felvételek élességét. Ugyanis az atmoszférán áthatoló fénysugárnak igen sok porszemcsén és szmogon kell átjutnia ahhoz, hogy mi is láthassuk. Itt vannak aztán a világűri obszervatóriumok is. A legismertebb közülük mindenképpen a Hubble-teleszkóp, amely fantasztikus képeket küldött, és ezzel ki tudja hányszor tízezer szakdolgozatot és doktori munka kidolgozását tette lehetővé, de 2013-ban visszahívják. És a helyébe a James Webbről elnevezett teleszkóp fog lépni, amely még erősebb lesz, és a világűr végső határait kutatja majd. Tehát minden borzasztóan gyorsan fejlődik. Újabb és újabb elméletek jönnek, és egyre többet tudunk. És mégis, minden nap újabb kérdések vetődnek fel. Minden nap ráakadhatunk valami érdekességre. Ezek néha szinte riasztóak, mert a tudomány hivatalosan még nem fogadta el őket. De egyik kérdés magával vonja a másikat, és ez így megy visszamenőleg egészen az 5–10 ezer évvel ezelőtti eseményekig. És mostanában egyre több természettudomány fordul érdeklődéssel a világűr felé. Így most már van asztrofizika, asztrobiológia, és sok más olyan tudomány is, amely hivatalosan ugyan nem tartalmazza nevében az asztro előtagot, mégis nyilvánvaló, hogy a csillagászat valamilyen módon majdnem minden tudománnyal kapcsolatban áll.

A lap elektronikus formában is olvasható a következő honlapon: www.astronomija.co.yu


Minden kérdés egy egész sereg újabbat hoz magával – Aleksandar Zorkić














ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor