Tudta-e?
hogy noha a világon mintegy 30000 emberi fogyasztásra alkalmas növényfaj létezik, a világ élelmiszereinek 90 százaléka mindössze 20 fajtából készül?

4. szám - 2007 június 25.

A falra írni muszáj!

Street art

Az is látja, aki nem akarja – Az újvidéki falfirkákról

A falra írni muszáj! Ez még az újvidéki Újtelepen is igaz. Pedig ha az ember kicsit (az Interneten is) utánanéz, utána néz! Mert van ám mit néznie! A barlangrajzoktól kezdve napjainkig ugyanis folyamatosan jelen van bennünk az önkifejezésnek ez a formája. Az úgynevezett homo sapiens egyes tagjaiban valószínűleg a kezdetektől fogva ugyanúgy ott bujkál a vizuális kreativitás, mint másokban a zene, az ének vagy a tánc. A képzőművészetnek ez talán a legrégebbi formája, manapság mégis a legaktuálisabb, mert a legszélesebb tömegeket érinti. Hiszen ezt az is látja, aki nem akarja. Ellentétben azokkal, akik múzeumokba járnak képzőművészeti élményekért. És azokkal, akik színházakba kizárólag premiereken fordulnak meg, hogy lássák, kik jelentek meg. És hogy azok lássák őket. Itt inkognitóban maradnak a művészek, a testi épségüket kockáztatják a (szinte kivétel nélkül éjszakai) alkotás közben. Más országokban grafittifestők szövetsége is van, és graffiti-kontrollt végző őrjárat szintén. Ez utóbbi oldószerrel levakarja a falakon fellelhető alkotásokat. Vannak, akik szerint el kellene törni a kezüket azoknak, akik ilyen falfestményeket/falfirkákat csinálnak. Pedig ezek a művek éppoly hiteles rezdülései lehetnek a léleknek, mint az ún. magas művészet.

Mert különbséget kell tenni primitív és kreatív graffitik között. Ahogyan vizuális és textuális között is. Legtöbb pl. az olyan graffiti, amelyek csak szerzőik kedvenc futballcsapatának nevét hivatottak hirdetni, mások szerelmi kötődést fejeznek ki szövegükkel. Vannak, amelyek politikai meggyőződést próbálnak sugalmazni, pl. „Amíg lesznek bolondok, lesznek radikálisok!” Mások pedig már szinte egzisztencialista világnézetet fejeznek ki, pl. „Sok mindent nem tehetsz meg, ha már nem élsz!” Erre mifelénk a szöveges falfestmény a leggyakoribb, a több színt alkalmazó, tehát látszólag többdimenziós rövidítések, amelyek jelentését valószínűleg csak egy szűk kör ismeri (lehet, hogy csak maguk a falfestmények készítői.) De nem ez a fontos. Hanem, hogy a szürke tűzfalakon arra lelhetünk bizonyítékokat: ezen a bolygón emberek élnek. Vannak köztük rajongók, gyűlölködők, szerelmesek, dilettánsok és kötekedők. És nem utolsósorban: filozófusok és modern képzőművészek is.



1999-es emlék: „Ez nélkül...az nélkül...áram nélkül...Slobomirával...ész nélkül”



Start és utcai művészet cirill betűkkel, de angol helyesírással (meg ráccsal)



Vajon melyik? Presley? Costello? J. Kurtović?



Amikor a szabadság jelképe önmagát festi meg



A figuratív graffitik a legritkábbak



„Szuverenitás és területi integritás”



„A zsaruk nem semmik”



Ki mondja, hogy ma nincsenek címerek?



Lehet, hogy csak a szerző tudja, mit akart mondani, de a színek akkor is hatnak
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor