Tudta-e?
...hogy a szőlő rendkívül jótékony hatással van a bőrre, vesére, májra, anyagcserére?

17. szám - 2007. szeptember 24.

Számítógépes adatbányászat mindenkinek

Már a 20. századot is az információ korának nevezték. Akkor mit mondjunk a 21.-re?

Még akkor is, ha óriási különbségek tapasztalhatók, hiszen akik igazán lépést tartanak a világgal, szinte szánalommal viszonyulnak azon rendszerek iránt, melyekre bizonyos intézmények még mindig büszkék. Szerencsére nálunk is vannak olyan informatikusok, akiknek van elképzelésük arról, miképpen kell egy-egy rendszert felépíteni és működtetni.

Sörös László 1964. július 31-én született Újvidéken. Az itteni Jovan Jovanović Zmaj Gimnázium informatikai szakának elvégzése után (1983) a szabadkai Közgazdasági Kar újvidéki tagozatán szerzett egyetemi diplomát (1988). 1990-ben asszisztens lett az adatbázisok tantárgyán, 1995-ben és 1999-ben újraválasztották. 1996-ban lett az informatikai tudományok magisztere, 2005-ben doktorált, 2006-tól pedig docens, tehát egyetemi tanári rangban van. Újvidéken és Szabadkán három tantárgyat ad elő: adatbázisok, üzleti intelligenciarendszerek és informatika. Kutatási témakörébe az adatbázisok, DSS és a Data Warehouse tartoznak. Több mint 30 idevágó publikációja van. Külföldön is tart szakelőadásokat, legutóbb Franciaországban járt.A MTA határon túli köztestületi tagja.

– Az üzleti intelligenciarendszer (business intelligence system) a világban is csak 4-5 éve aktuális, nálunk még mindig eléggé gyerekcipőben jár. Nekem személy szerint régi szenvedélyem az információs rendszerek építése. Még tizenvalahány évvel ezelőtt tagja voltam az egyetemi informatikai szolgálatot kidolgozó munkacsoportnak és azóta is az Újvidéki Egyetem 5 karán még mindig az a szoftver fut, amit tizenöt éve kidolgoztunk. Ezt karbantartom, de mind nehezebben, hiszen ennyi idő után semmi kihívást nem jelent, (nem is jelenthet), viszont nincs, aki a helyünkbe lépne – mondja Sörös László. – De a múlt évben is több olyan projektumban részt vettem, amelynek az volt a célja, hogy alapot biztosítson egy újabb, ettől sokkal átfogóbb informatikai rendszer kifejlesztéséhez. Az idén már az egyetemen el is különítettek bizonyos anyagi eszközöket ilyen rendszerek megvásárlására vagy fejlesztésére.

Mi ennek az üzleti intelligenciarendszernek a lényege?

– Az információs rendszereket két csoportra lehet osztani. Vannak az operatív (vagy tranzakciós) információs csoportok, melyeknek az a feladatuk, hogy egy helyre dokumentálják a tranzakciókat. Az információs rendszerek másik csoportjának pedig az a feladata, hogy ezeket az adatokat analizálják, tehát hasznos információkat szűrjenek le belőlük. A mai felfogás szerint ennek két külön adatbázisnak és két külön információs rendszernek kell lennie, mert az analízisek nagyon megterhelik az adatbázist és ez érezhetően lelassítaná az operatív munkát. Az üzleti intelligencia tehát valójában az információs rendszereknek ebbe a második csoportjába tartozik, amelyek helyeselnek egy döntést vagy analizálnak (és aztán ennek eredményei esetleg közvetve segítenek meghozni a támogatásra vonatkozó döntést). Az üzleti intelligenciarendszerekben alkalmazott legújabb analitikus technikák sokkal kifinomultabb módszereket alkalmaznak a korábbiaknál. Megemlíteném pl. a Data Mining technikát, ami szó szerint adatbányászatot jelent. Ez egy olyan mesterséges intelligencia, amelynek keretében a szoftver az adatok között keresgélve egyedül képes megállapítani bizonyos összefüggéseket. Én nagyon tisztelem, mondhatnám zseninek tartom azokat az embereket, akik megírták az algoritmusokat, de szerintem azért a szoftvereket is tudni kell használni. A viszonylag könnyebb technikák közé tartozik pl. az OLAP (On Line Analytical Processing), ami az adatok interaktív módon való feldolgozását jelenti. Ez egy-egy üzleti terület dimenzióit kocka formájában képzeli el. Minden egyes következtetést a különböző adatok (áru, ár, vevő, bolt helye, nyitvatartási ideje stb.) találkozási pontjai alapján szűr le. És szükség szerint, ha kell, egy bolt szempontjából elemzi a forgalmat a hét különböző napjain, vagy egy-egy nap átlagos forgalmát méri fel az összes boltban stb. Ráadásul az OLAP az adatoknak mindenféle forgatását ma már nem csak a profi informatikusoknak teszi lehetővé, mint régebben volt, hanem a viszonylag laikusoknak is. Csakhogy ezt elő is kell ám valakiknek készíteniük. És ezért van szükség az informatikusokra, programozókra, meg az egész üzleti intelligenciarendszerre.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor