- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A medveállatkák 151 °C-ra felhevítést percekig is elviselik, napokig túlélik a −200 °C-os fagyasztást, és pár percig −272 °C-on is bírják. Az állat egyes példányai túlélték az 570 000 rad Röntgen-sugárzást. A rendkívül alacsony nyomást (vákuum) és rendkívül magas nyomást (a földi légköri nyomás százszorosát) egyaránt eltűri szervezetük és túlélték a világűrbe való kibocsátást. Méretük 0,2-1 mm-ig terjed
135. szám - 2015. december
GazdaságAndrás-naptól a Cyber HétfőigSzent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált. Az ilyen keresztet máig andráskeresztnek nevezik. András apostol napja régebben ünnep volt. A naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, advent kezdete. Régi ünnepeinket azonban mintha kezdenék kiszorítani különféle „importált hóbortok”, mint amilyen a Fekete Péntek, vagy a Cyber Hétfő.
|
9
|
Még nem is olyan régen november 30-án, András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok tájainkon. Andrást ezért nevezték disznóölőnek is. Ezzel a nappal befejeződtek a zajos mulatozások, ahogyan egykoron mondották: "András zárja a hegedűt". Legfeljebb az András utáni szerdán, kukaszerdán lehetett még muzsikálni otthon, de másutt már nem. Topolyán és környékén – Borús Rózsa 80-as években végzett gyűjtése alapján - a disznótori kántálók cigánynak, medvének, kéményseprőnek öltözve állítottak be. Kutyaverő bottal, rossz tepsikkel, fedőkkel mentek. A szobába érve összeverték a tepsiket, fedőket, a bottal a szoba földjét szurkálták, hogy a gazdának szerencséje, pénze legyen. A néprajzkutató a következő szöveget jegyezte fel: Látom az ablakon, Ahol nem engedték be a kántálókat, oda bekiabálták: Négy lába van a disznónak, A kántálókat azonban a legtöbb helyen beengedték, megkínálták. Igyekeztek megtudni, hogy kicsodák. Szokás volt, hogy a cigánynak öltözött kántálóval jósoltattak, a medvének öltözött kántálónak táncolnia kellett. Ha ismerősök voltak, levetették velük a maskarát és az asztalhoz ültették, majd finom falatokkal kínálták őket. András apostol a feljegyzések szerint a szkíták hittérítője volt. A szájhagyomány szerint hitéért X alakú keresztre feszítették. Ezt hívják „andráskeresztnek”. A név a Bibliában is megtalálható. Az ott leírtak szerint András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt. Szent András nagyon fontos személy a magyar hagyományokban. A szkíta hagyományok szerint a magyarság a feltámadásról szóló hírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta. Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Számos település viseli Szent András nevét, mint pl. Békésszentandrás, Hernádszentandrás, Jászszentandrás, Nemesszentandrás. Fekete Péntek A Valentin nap és a Halloween éjszakája után újabb hóbortok kezdenek meghonosodni: a Black Friday, azaz a Fekete Péntek és a Cyber Moonday, azaz a Cyber Hetfő. Az előbbi két szokással kapcsolatban is évek óta folyik vita arról, hogy a saját jeles napjaink mellé kellenek-e nekünk ilyen Amerikát utánzó új szokások. Főleg annak árán, hogy azok térhódításával a saját hagyományaink háttérbe szorulnak, feledésbe merülnek. A magyarázat azonban viszonylag egyszerű: üzlet van bennük, nagy üzlet. A Black Friday Amerikában sem tekinthető nagy múltú hagyománynak. Egyes források szerint 1966-ban Philadelphiában nevezték így ezt a napot, amikor a karácsonyi bevásárló szezon hatalmas közlekedési dugókkal kezdődött. Egy másik magyarázat szerint a kereskedők a könyvelésben általában ezen a napon mennek át a veszteséges tartományból a nyereségesbe, amit pirossal szoktak aláhúzni, míg a korábbi rész fekete. A cél ilyenkor már a készletkisöprés. A kifutó termékekre ilyenkor akár 50-70 százalékos kedvezményeket is adnak. Számos cég él a lehetőséggel és ezt a napot használja ki a karácsonyi szezonvezető termékének felfuttatására is. Gyakran előfordul azonban, hogy a tömeges vásárlás katasztrófába torkollik, így volt már, hogy a Fekete Péntek rászolgált a baljós nevére. Ilyen volt 2008-ban New Yorkban, ahol a tömeg agyontaposta az ajtót nyitó áruházi dolgozót. Cyber Hétfő A globalizáció hatásaként fogható fel, hogy szaporodnak azok a napok, amelyek - nem utolsó sorban a kereskedelem hathatós közreműködésével - felénk is "jeles nappá" válnak. Ennek köszönhetően az itt élők is ünneplik a Valentin napot és horrorisztikus jelmezekbe bújva buliznak Halloween éjszakáján, majd pedig őrült bevásárlásba merülnek Fekete Pénteken. 2006 óta pedig az internetes kereskedőknek is van ilyen napjuk, akkor született meg a Cyber Monday, mely a Black Friday utáni első hétfő. Ugyanakkor sok kereskedő mossa össze ezt a két napot, számos cég Szerbiában is Fekete Péntek és Cyber Hétfő apropóján hirdetett akciós vásárlási lehetőségeket. Átmenetek és párhuzamok András napja idén egybeesett a Cyber Hétfővel. Érdekes megfigyelni, hogy egyrészt sokan vannak, akik nem tudják, mi az a Cyber Hétfő, de talán ugyanolyan sokan azt sem tudják, mit jelentett egykor az András napja. A shopping és a disznóölés egyébként az egykori rendszerben is ezt a napot jellemezte. Az egykori Jugoszláviában állami ünnep volt november 29-é és 30-a, az AVNOJ-i köztársasság napja. Mivel mindkettő munkaszüneti nap volt, így sokan általában ezen a napon disznót vágtak, anélkül, hogy tisztában lettek volna azzal, hogy ezzel András-napi hagyományt ápolnak. De a november végi shoppingolás sem mai találmány. Aki nem vágtak disznót, azok gyakran ruccantak át a határ túloldalára bevásárolni, általában ez volt a karácsonyi, mások úgy nevezték, újévi bevásárlás, mivel ott ezeken a napokon nem lévén ünnep, nyitva voltak az üzletek. |
Kapcsolódó cikkek
- A valóság tükörképe
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata