- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A farkasról a legtöbb embernek egy vérengző fenevad jut eszébe, aki nemcsak a mesében falja fel a nagymamát, hanem a való életben is az emberekre támad. A szakértők szerint azonban a farkas ha teheti, messze elkerüli az embert.
171 - 172. szám - 2018. december - 2019. január
GazdaságEgy hajóban evezünkA kereskedelmi háború senkinek sem hozhat jót
|
9
|
Donald Trump amerikai elnök megválasztása óta, de előtte is számtalanszor kritizálta Kínát azért, mert szerinte a két ország közötti kereskedelmi feltételek egyenlőtlenek. Márciusban Trump importvámokat vezetett be egy sor termékre, ezzel gyakorlatilag kereskedelmi háborút robbantva ki. Az acél-és alumínium termékekre kivetett importvámokkal megkezdődött a Kína elleni hadjárat, amit az egyéb szektorokat sújtó vámok követtek. Az amerikai elnök szerint a kínaiak megsértik a Világkereskedelmi Szervezet szellemi tulajdonjogokra és a technológiai transzferekre vonatkozó szabályait. A kínai vállalatok ugyanis lényegében büntetlenül lophatják el a Kínában befektető külföldi vállalkozások szellemi tulajdonát, az állam nem lép fel elég hatékonyan az ilyen gyakorlat ellen. Van ebben némi igazság, hiszen miközben Kína szabadon áraszthatta el exportcikkeivel a világot, a külföldi cégek csak komoly korlátozásokkal mehettek Kínába. Emellett még állami vállalatait Kína olcsó hitelekkel segíti, így azok az alacsony tőkeköltségük miatt versenyelőnybe kerülnek a globális piacokon. Élénkíteni kell a világkereskedelmet - áll a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének zárónyilatkozatában. A találkozón a tagországok megnevezték azokat a legsúlyosabb veszélyeket, amelyek fenyegetik a gazdasági és társadalmi fejlődést. A kockázati tényezők közül kiemelték a fejlett és gyengén fejlett országok közötti különbségeket, az infrastruktúraépítés problémáit és a technológiai forradalom új kihívásait. A csúcstalálkozón résztvevők ígéretet tettek a technológia adta lehetőségek kihasználására, ami jobb munka- és életkörülményekhez vezethet. Olyan határozatot hoztak, mi szerint a jövőben serkentik a mikró-, kis- és középvállalkozások, a digitális kormányzás, a digitális infrastruktúra, illetve a digitalizáció alkalmazásának fejlesztését. A G20 csoporthoz tartozó országok vezetői megegyeztek abban is, hogy miközben támogatják a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést, folytatják a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket is. A valóságban mindezektől ellentétes trendek látszottak kialakulni. A csúcstalálkozó azonban lehet, hogy egyben trendfordulót is jelent, vagy csak a szokásos ígérgetés és a diplomáciai hintapolitika megnyilvánulásai ezek a határozatok? Ezt a jövő fogja megmutatni. Az események felgyorsulni látszanak. Az Egyesült Államokban január elsejétől mégsem vezetik be a kínai árukra vonatkozó új vámokat - egyezett meg Donald Trump amerikai elnök szombaton a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletét követően Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott találkozóján. A hír szerint a megbeszélésén olyan egyezség született, hogy az Egyesült Államokban nem vezetik be a kínai árukra előzőleg már kilátásba helyezett pótlólagos vámokat, a kétoldalú egyeztetéseket és tárgyalásokat pedig folytatják. A háttérben egyfajta kereskedelmi háború zajlik. Ezen belül egyfajta fegyverszüneti egyezménynek tekinthető, hogy Donald Trump állítólag beleegyezett abba, hogy az új vámtarifák bevezetését 90 napra felfüggesztik a mintegy 200 milliárd dollárnyi kínai árura. A kínai fél ennek fejében elfogadta, hogy a jövőben jelentős mértékű amerikai mezőgazdasági, energetikai, ipari, valamint más terméket vásárol, hogy csökkenjen az Egyesült Államoknak Kínával szemben fennálló hatalmas mértékű kereskedelmi deficitje. Kína vehemensen törekszik az Egyesült Államok technológiai fölényének elvitatására. Számára egy tűzszüneti egyezmény csak jól jöhet a pozíciói megerősítéséhez. A kínai taktika egyébként jól láthatóan a „lassú víz partot most” elvet követi. Az egyezség most egy kis időt ad a két országnak a további egyeztetésekre. Már korábban is a két ország közötti kereskedelmi háborúról beszéltek, melynek fejleményeként Washington szeptemberben jelentette be, hogy büntetővámot vet ki 200 milliárd dollár értékű kínai importra, 50 milliárd dollárnyi árura pedig már korábban kivetették a pótvámot. A két tétel összességében az USA kínai importjának közel a felét teszi ki. Az amerikai importvám jelenleg 10 százalék, ami 2019. január 1-től 25 százalékra emelkedett volna. Új világrend Történelmi léptékben vizsgálódva valóban úgy tűnik most, hogy az egypólusú rendszerből a többpólusú berendezkedés felé halad a világ. Ami most zajlik, az pedig egyfajta átmenet. Ennek pedig a most zajló a kereskedelmi háború is része. A taktikai lépések igazi célja azonban nem a külkereskedelmi hiány csökkentése, hanem a technológiai fölényért vívott nagyhatalmi versengésről van szó. Ugyanakkor, ellentétes erők is dolgoznak. A globális stratégiák mellett egyre nagyobb szerepet kap a regionális együttműködés. A régión belüli összekapcsolódás minden eddiginél fontosabb szemponttá vált. A konfliktus valójában nem az Amerikai Egyesült Államok külkereskedelmi deficitjéről szól, sokkal inkább egy geopolitikai átrendeződésről, amelyben a feltörekvő Kína gazdaságpolitikai súlyának erősödését Washington kívánja különféle „fegyvernemekkel” meggátolni. Az USA leginkább élelmiszereket, legtöbb szójababot és búzát, valamint repülőgépeket ad el Kínának. Ugyanakkor a világban még mindig az USA a meghatározó a globális szolgáltatási szektorban. Főként a pénzügyi szektort uralja, elsősorban a dolláron keresztül. Ezért tud szükség esetén más országokkal szemben sikeresen szankciókat bevezetni. Mivel a dollár azért még mindig az első számú globális valuta, Kína joggal tarthat a kereskedelmi háború következményeitől, ezért hajlandó kompromisszumokat tenni. Peking azonban évről évre többet költ kutatás-fejlesztésre és innovációra. A gazdasági konfliktus valójában ma már inkább egyfajta, a technológiai elsőségért folytatott nagyhatalmi rivalizálás. Sok mindent nem is tudhatunk, ami a kínai-amerikai viszony hátterében zajlik és biztosan vannak olyan mozgatórúgói is az eseményeknek, melyekről az egyszerű halandó soha nem fog értesülni. Ugyanakkor az érintett felek sem tudhatják, hogy egy-egy intézkedésük milyen hatás-visszahatás effektussal járhat. A világgazdaságban ma már az úgynevezett globális láncok mentén termelődnek az áruk. Ez pedig azt jelenti, hogy a felek hiába vetnek ki egy- vagy kétoldalú vámokat, valójában az történik, hogy a közöttük levő bonyolult kapcsolatrendszer miatt összességében globálisan romlik az ellátás és nő a termékek ára. |
Kapcsolódó cikkek
- Nem varázslat, hanem fizika
- A delfinek hangja
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- Búvárkodás és veszélyei a keringési rendszerre
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata