Tudta-e?
Ha az összes eddig legyártott mobiltelefont összegyűjtenénk a világon, akkor a Föld minden egyes lakójának jutna 138 darab telefon.

116. szám - 2014. május 01.

A múlt, a jelen és a jövő találkozása

Izrael társadalomföldrajzi jellemzői

A modern Izrael fontos vallási, telekommunikációs, közlekedési és idegenforgalmi térség. A termékeny folyóvölgyekben ma is élénk mezőgazdaság folyik. A történelmi időkben, mikor még a gazdaság alapját a mezőgazdaság képezte, ez volt az ország szíve.
MUZSLAI Izabella | a szerző cikkei

2

A modern korban azonban ez a centrum a mediterráneumra helyeződött át. A partmenti síkságokon épültek meg a legnagyobb városok, melyek egyben idegenforgalmi, ipari központok és kikötők is. A fejlett gazdaság kínálta munkalehetőségek és a modern életstílus rendkívül vonzóak a lakosság számára, minek nem kevesebb, mint 92%-a városlakó. 

Az ország fővárosa, Jeruzsálem mintegy 760 000 lakost számlál. Dávid király óta, azaz 3000 éve ez a zsidóság, majd a kereszténység központja is, de a muzulmán hívők is magukénak vallják. Emiatt sokszor harcok áldozatául esett s jelentős, esetenként helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A területen állandó jelleggel folynak a restaurálások és régészeti kutatások. Ma a város képén is jól látható a kultúrák, hagyományok és a modernitás nyomainak keveredése.

A Földközi-tenger partján fekszik Tel Aviv-Jaffa (370 000 fő felett), mely kereskedelmi, pénzügyi és kulturális központ. Ez volt az első modern zsidó város, ma pedig Izrael második legnagyobb települése. A város nevéből következtetni lehet arra, hogy két területről van szó. Jaffa tulajdonképpen a világ egyik legrégebbi létező települése, mit Tel Aviv területének növekedése folytán magába olvasztott.


Jaffa kikötője, a háttérben Tel Aviv


Tel Aviv látképe Jaffából nézve

A mediterrán Haifa városának érdekessége, hogy a Kármel-hegy lejtőjének három szintjén terül el. A legalsó szint kereskedelmi központként és kikötőként funkcionál, a középső szint egy régebbi lakónegyed, a legfelső pedig újonnan épített modern városrész. 

A hegyen alakult meg a Kármelita Rend, mely szoros kapcsolatban áll Illés* prófétával. Ő ugyanis a hegy barlangjaiban talált menedéket a mélyen bűnös életet élő Acháb királynak és pogány feleségének, Jezabelnek haragja elől. A királyné, az Illés elleni gyűlölettől vezérelve kiirtatta az összes prófétát. Közülük azonban mintegy száznak mégis sikerült megmenekülnie nagy elődjük sziklaotthonában.

A galileai hegyekben lévő Safed (27 000 fő) városa a XVI. században a zsidóság legfontosabb oktatási és vallástudományi központja volt. Ma kedvelt idegenforgalmi központ.

Tibériás (40 000 fő) városának névadója Tibériusz római császár. A Galileai-tenger (Genezáreti-, Kinneret- vagy Tibáriás-tó) nyugati partján nyújtózó ókori város annak ellenére, hogy Kafarnaumtól, Jézus otthonától nem messzire van, a Szentírás egyetlen története sem játszódik itt. Csupán egyetlen helyen említi. János Evangéliuma beszámol róla, hogy közvetlenül a kenyérszaporítás utáni napon bárkák érkeztek Tibériásból s utasaik Jézust keresték. Csodatételéről hallva sokak szerették volna látni Őt. Jézus azonban tudva, hogy azért keresik, mert jóllakatta a hatalmas tömeget**, figyelmeztette őket:  >>Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg.<< Majd azt kérte tőlük, hogy higgyenek abban, akit az Atya küldött – utalva ezzel saját személyére. (János 6,22-29)

Tibériás városa idegenforgalmi szempontból melegvizű gyógyforrásairól híres, amit már az ókori rómaiak is kedveltek. Idővel a zsidóság oktatási központjává fejlődött. 

Be'er Sheva (190 000 fő) Izrael déli részének központja s egyben a Negev-sigatag legfontosabb városa. Szintén bibliai korú település, mely két fontos útvonal találkozásának metszéspontján fekszik, melyek közük az egyik a Holt-tengerig, a  másik pedig Eilatig fut.

Eilat (45 000 fő) Izrael legdélebbi városa, igazi idegenforgalmi paradicsom. A Vörös-tenger partján helyezkedik el minek következtében kikötője élénk forgalmat bonyolít le. Feltételezések szerint a város alapjai Salamon király idejéből valók. Valószínűleg innen indulhattak útnak az Afrikával és Kelet-Ázsiával kereskedő hajói. Ma jelentős üdülőközpont. Szállodái, kellemesen meleg vize, korallzátonyai és egyedi vízi világa vonzza a turistákat.

Cézárea Filippi a Szentírásból jól ismert település. A városka közelében történt, mikor Jézus megkérdezte a tanítványoktól, minek tartják Őt az emberek, majd azt is, minek tartják Őt maguk a tanítványok. Péter felelt, s azt mondta:  >>Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia<<. E vallomást hallva Jézus ígéretet tett Simonnak, hogy reá bízza Egyházát és a Mennyek országának kulcsait. Jézus itt is Kéfásnak, azaz Péternek nevezte tanítványát, ami annyit jelent „kőszikla”. (Máté 16, 13-20)

Kána Jézus első csodatettének színhelye ahová Édesanyjával és tanítványaival jött. Itt történt, hogy a vizet borrá változtatta. Vele volt ekkor Natanael is, aki eredetileg is kánai születésű volt s csupán néhány nappal előtte hívta meg Fülöp Jézus követésére. Az Isten Fiának és Natanaelnek találkozása az egyik legszebb történet a tanítványok kiválasztását illetően. János ezt az 1,43-51-ben meséli el.

A Kánához kapcsolódó másik történetet, a királyi tisztviselő fiának gyógyulását a János 4, 46-49-ben olvashatjuk. A várost tulajdonképpen csupán János evangelista emlegeti. Bár a tudósok még vitatkoznak azon, hogy melyek is ma tulajdonképpen a kánai menyegző városának romjai, egy biztos, hogy Názárettől pár kilométerre fekszik. 

Názáret földrajzilag nézve Jézus gyermekkorában csupán jelentéktelen apró falucska volt a Tábor hegyének lábánál. A felszínre került régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a terület már 5000 éve lakott. E hosszú idő alatt sok háborút élt meg így sok minden elpusztult. Mégis a történelmi nyomok segítenek sejteni Mária rendkívül szerény szülői házának helyét és megtalálható az a vízforrás is, ahonnan a család a vizet hordta. Ez ma Mária nevét viseli. A település bár gazdaságilag jelentéktelen volt, mégis a Legnagyobbat adta a világnak, a Megváltó Jézus Krisztust s mint a Szent Család életének színhelye, városként vonult be a történelembe.


Názáret látképe az Angyali üdvözlet-templommal

Kafarnaumot, a várost, melyet Jézus és édesanyja Mária választott lakhelyül – vélhetően Szent József halála után – bővebben következő cikkünkben fogjuk bemutatni.

* Illést a kereszténységen és a zsidóságon kívül prófétaként tiszteli az iszlám vallás is.

** A Szentírás 5 000 férfit említ, nem számolva a jelen lévő nőket és gyermekeket.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor