- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a világ legrégebbi újságja Svédországban olvasható 1645 óta? A Krisztina királynő parancsára megjelent lap, a Post-och Inrikes Tidningar 2007. januárjától viszont már csak online kiadásban jelenik meg.
168. szám - 2018. szeptember
A szabadnapok történeteAmikor ősünknek el kellett hagynia a Paradicsomot, onnantól kezdve „arca verítékével” eszi az ember az Úr kenyerét. Nem csak a Bibliában, Szentírásban, de számos archaikus írásban is nyoma van úgymond, a munkaszüneti napnak.
|
5
|
A hét egy napján az emberek ősidők óta pihenni szoktak. A zsidó vallás a szombatot, a római katolikus a vasárnapot tartja ilyen napnak, amikor tilos dolgozni. A magyar vasárnap szó valószínűsíthetően a vásárnap szóból ered, jelentése pedig a középkori vásárok megtartásával kapcsolatos. Már Szent István királyunk is a vásárok megtartását a templomba járással és a munka szüneteltetésével kapcsolta össze. Mindezt a kereszténység terjedésének elősegítése okán. A kisszámú keresztény templom mellett rendszeresen összegyűltek a magyarok a környező településekről, a heti egyszeri szentmisére, így a honfoglalás utáni időszakban már vásárhelyek, vásározó helyek jöttek létre. A vásárt a szentmise helyén és napján tartották a templomok körül. Később Szent László király törvényt hozott a vasárnap megszegéséről. Az ókorban a hét napjait a hét akkor ismert bolygónak (köztük a Napnak és a Holdnak) rendelték alá. Az ókori latin és germán népek pedig isteneikről nevezték el őket. A Nap, mint a legfőbb isten napja lett a vasárnap, innen ered az angol Sunday, vagy a német Sonntag kifejezés is. A kialakuló keresztény egyház viszont azzal is hangsúlyozni akarta különbözőségét a zsidóságtól, hogy az Úr pihenőnapját vasárnap ünnepelte. A módosítást egyes keresztény közösségek a Tízparancsolat meghamisításának tartják, de ez egy külön téma lehetne. A hét egy napja volt csupán pihenőnap hosszú időn keresztül, Valójában a szabad szombat már egy modernkori találmánynak tekinthető, mely az imént már említett ellentét kibékítését is célozza. Egy észak-amerikai malomban 1908-ban azért vezették be a szabad szombatot, mert az ortodox zsidó munkások is elég sokan voltak és nekik a vallásuk tiltja, hogy szombaton dolgozzanak, míg a más vallásúak a vasárnapot ünnepelték. Munkaszervezési okokból jól bevált, hogy a szombat és a vasárnap is szabad legyen. A malom példáját látva néhány más üzemben is sikeresen bevezették, de igazán akkor terjedt el, amikor a nagy gazdasági világválság idején ez már mindenki számára kedvezővé vált. Nálunk, és a térség államaiban is, a szabad szombat csak a 70-es és 80-as években terjedt el az állami vállalatokban. A versenyszférában pedig sok helyen máig is csak papíron létezik, a valóságban nem, vagy legalább is nem minden szombat szabad. A ledolgozandó napok, illetve a szükséges napi munkaórák számáról sokat lehetne vitatkozni. Ugyanakkor mindig érdemes azt megjegyezni, hogy nem a gazdaságilag legsikeresebb, legversenyképesebb országokban dolgoznak a legtöbbet az emberek. Nem szabad ebben az esetben sem összekeverni az okokat az okozattal, de a valóban sikeres országok példája azt mutatja, talán mások is többre mennének, ha nem próbálnának meg még több bőrt lenyúzni a dolgozókról. Franciaországban még 2000-ben bevezették a 35 órás munkahetet. A próbálkozás a közgazdászok véleménye szerint nem hozott áttörést, de nem okozott gazdasági katasztrófát sem. A francia tapasztalatok azért is érdekesek, mert nemcsak néhány hónapos vagy féléves kísérletről van szó. A vendéglátó- és építőiparban, valamint a teherszállításban nem vezették be, de a kisvállalkozásokra sem vonatkozik a törvény. Szektoronként eltérő hatása volt. Az állami vasúttársaságnál valóban sok ezer új munkahely jött létre. Bizonyos munkahelyek esetében rugalmasabban lehetett kombinálni, hiszen a 35 órát nem kötelező öt napra vonatkoztatni. Jobboldali kormányok többször kilátásba helyezték az eltörlését, ilyenkor azonban tömegek vonulnak az utcákra tüntetni ellene. A közelmúltban a világsajtót bejárta a hír, mi szerint a japán kormány arra ösztönzi a vállalatokat, hogy szabad hétfő délelőttöt biztosítsanak munkatársaiknak. A távol-keleti ország kormánya így szeretné arra serkenteni a munkaadókat, hogy az ország merev munkakultúráján javítsanak. A "Ragyogó hétfők" mottóval elindított kezdeményezés állítólag egy szélesebb körű kampány részeként összhangban van a még februárban bevezetett, úgynevezett prémium péntekkel. Ez azt jelenti, hogy a munkaadók engedélyezik az alkalmazottaknak, hogy pénteken hamarabb távozzanak a munkából. A kormány eredeti elképzelése szerint a szabad hétfő kihasználását a hónap utolsó péntekje után kellene biztosítani a munkavállalóknak, tehát havi egy alkalommal. A japán gazdasági minisztérium maga is tesztelte az ötletet, amikor a közelmúltban engedélyezte, hogy a munkatársak egyharmada hétfőn csak ebéd után kezdjen el dolgozni. Az illetékesek által közétett tapasztalatok szerint a több száz alkalmazott délelőtti hiánya nem hatott negatívan az állami intézmény munkájára. Kötelezővé nem tették, így egyelőre nem tudni, hány vállalkozás fogja követni a gazdasági minisztérium példáját. A szabad péntek délutánok bevezetését követően elvégzett felmérés szerint a vállalatok 11,2 százaléka biztosította ezt a lehetőséget alkalmazottai számára. Japán közismerten merev munkakultúrája a legtöbb tanulmány igazolása szerint sokban hozzájárult korábban az ország szédületes tempóban történt gazdasági felemelkedéséhez. Mára viszont több szempontból is károsnak tartják. Fiatal munkavállalók körében a sok munka az öngyilkossági hajlam növeléséhez járulhat hozzá, legalább is úgy vélik - egy-két eset tanúsága nyomán - Japánban. A valóságban azonban a fő mozgatórugója mindennek az lehet, hogy a modern technológia elterjedése munkahelyek tömeges megszűnését eredményezi, aminek szociális vetületei mélyrehatóak és nem is ismertek még lényegében pontosan. A kutatások szerint a heti 55 órát dolgozóknak egyharmadnyival nagyobb esélyük van a stroke-ra és a diabéteszre, mint a kevésbé kizsákmányolt társaiknak. Számos felmérés bizonyította már, hogy a rugalmasabb munkaidő hozzájárul a kreativitás kibontakozásához, a dolgozók rövidebb idő alatt sok esetben jobban teljesítettek, kevesebb volt a selejtáru, illetve kevesebbet hibáztak. Szabad péntek, szabad szombat, rövidebb munkahét, rövidebb munkanap. Az utóbbi időben sokat olvashatunk ezekről a témákról és minderre úgy is tekinthetünk, mint egyfajta szükségszerűségre. A fejlett államok tartósan kereslethiányos gazdaságai ugyanis olyan tüneteket produkálnak, hogy a döntéshozóknak nem nagyon van más választása, mint a meglévő munkahelyek, munkaalkalmak, valamint a jövedelmek újraelosztása. A konjunktúraciklusok felmenő ágai egy időre mindig képesek elfedni azt a valóságot, hogy a rohamosan terjedő modern technológia sokkal több munkahelyet szüntet meg, mint ahányat létrehoz. Komoly szerkezetváltás nélkül azonban az ebből eredő gondokat nehéz lesz a jövőben is orvosolni. |
Kapcsolódó cikkek
- Az elektrotechnika búsképű lovagja
- Vegyületek, melyek megszólalnak
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata