Tudta-e?
Egy átlagos emberi agy a testsúly mindössze 2%-át teszi ki, és a belélegzett oxigén 25%-át használja fel. A vesék az oxigén 12%át, míg a szív csupán 7%-át használja el.

12. szám - 2007. augusztus 20.

Az V. GENIUS verseny néhány díjnyertes diákjának élménydús vakációja

Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor – Setétpatak

2. rész - Az idei GENIUS diákverseny legjobbjai jutalmul nemcsak oklevelet és könyvcsomagot, hanem nyári táborokba részvételi felajánlást is kaptak. Négy diákot vitt el Tóth Béla szaktanár, mentor a setétpataki anyanyelvi táborba.
TÓTH Béla

Július 11. - Szerda
9.30 óra – Erődtemplomok, műemlék-templomok.
Erődtemplomok – Hlavathy Izabella vetített képes előadása

A hosszú évszázadok során fontos katonai szerepet betöltő székely népcsoport feladata Erdély védelme volt a keletről érkező vándornépek, majd a török és tatár betörésekkel szemben. Az önálló autonómiával rendelkező, így központi támogatást nem élvező székely székek lakosságának védelmét – a szász székekhez hasonlóan – saját anyagi és fizikai erejükből kellett megoldaniuk. A „magok oltalmára épített” erősségek központját a templom épület jelentette. A templom erődítésének előnye abban állt, hogy részben már készen állt, másrészt a lakott terület központjában, vagy annak kiemelkedőbb pontján álló épület hathatósabb védelmet nyújthatott rászorulóknak, mint a településen kívül épült várak. A vidék főbb kereskedelmi útvonalai mentén fekvő városokban, vagy a hegyek aljában meghúzódó, a patakok forrásánál őrködő kis falvakban ma is ott állnak, jobb-rosszabb állapotban, több mint háromszázan, a hajdan családot, hitet, életet őrző templomvárak.

Hlavathy Izabella építész, a művelődési felügyelőség munkatársa előadásában megállapítja, a ránk hagyott örökségről elszámolással tartozunk magunknak és az elkövetkező nemzedéknek egyaránt, felelősek vagyunk azért, hogy a leltár ne szoruljon olyan kiegészítésre, miszerint az objektumot „lebontották, átépítették vagy összedőlt”

Az előadó férje Hlavathy Károly fotóművész. Honlapján szebbnél-szebb képeket találhatunk erdélyi műemlékekről. Sajnos, sok objektum leltári lapjára hamarosan ráírható: „lebontották, átépítették vagy összedőlt”

 http://www.hlavathy.ro/muemlek.php

Az előadás után a gyerekekkel a Duna TV készített interjút (a tábor végén megkaptuk az mpg változatot!).

Néhány diák véleménye a táborról

Juhász Tamás: Ez a tábor óriási lehetőség arra, hogy megismerjük egymást, és egymás tájszólását, hiszen régiók szerint változik anyanyelvünk, de mindannyian magyarok vagyunk. A végeredmény az, hogy mindenki máshogy beszéli az anyanyelvet. Az erdélyiek és felvidékiek is másként beszélnek, mint mi. Nekem nagyon tetszik, hogy az erdélyiek nem és-t mondanak, hanem csak s-t.

A felvidéki Klaudia rendkívül meghatóan fogalmazta meg, miért is akart eljönni Erdélybe: „Főként azért jöttem, mert vannak nekünk is erdélyi ismerőseink, és nekem nagyon tetszett, hogy az anyukájukat, apukájukat úgy szólítják, hogy édesanyám, édesapám. Kíváncsi voltam, hogy ez a szokás megmaradt-e itt, és meg akartam ismerni jobban azokat az embereket, akik ennyire tudják tisztelni a szüleiket”.

Este a felvidékiek bemutatkozása zárta a napot.

Július 12. - Csütörtök

8.30 – Kirándulás: Kézdivásárhely – Céhtörténeti Múzeum, városnézés

 

Céhtörténeti Múzeum

 

A Gábor Áron téren található a Céhtörténeti Múzeum. Az épület egykor városháza volt. Helytörténeti alapkiállítása van, a hagyományos mesterségek – fazekas, csizmadia, cipész, tímár, lakatos, mézeskalácsos, kalapos, szabó – szerszámait, műhelyberendezéseit néztük meg. A bejáratnál található Gábor Áron ágyújának másolata, melyet kézdivásárhelyi mesterek készítettek 1971-ben. Az egyetlen fennmaradt eredeti ágyút Bukarestben őrzik.



Lassan hazajárok ide. Harmadik év, harmadik képem az ágyúval.

A múzeum külön érdekessége a zömében erdélyi és magyar népviseletbe öltöztetett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény, amely Erdély és Csángóföld valamennyi tájegységének népviseletét bemutatja.



Kézdivásárhely jellegzetességei a főtérről nyíló udvarházak. A képen a 43-as számú.



Gábor Áron (1814–1849) főtéri szobra.

Gábor Áron az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője (a legtöbb forrás szerint 93 ágyút öntött) és tüzértisztje volt, a csatamezőn vesztette életét.



Márton Áron (1896–1980), az erdélyi katolikus egyház püspökének szobra egy gyönyörű téren.

Márton Áron a névadója az 1991-ben alapított budapesti Szakkollégiumnak, amely elhelyezést biztosít a Budapesten tanuló határon túli magyar hallgatóknak. Ez nem egyházi intézmény, és aki egy kicsit is ismeri a püspök életművét, tudja, hogy Márton Áron jóval több volt, mint egyházi vezető. Fiatal pap korától mindenütt részt vett a nevelésben és az iskolai életben. Már Kolozsváron, ahol egyetemi lelkész, majd plébános volt, egyenesen a nevelés és az iskolakérdés szellemi irányítójává nőtte ki magát. Alig lett püspök, már tisztában volt a nevelés és az iskolák teljes problematikájával. Tudta, hogy Trianon óta Erdélyben a templom és az iskola nem csupán pedagógiai vagy vallási kérdés, hanem az erdélyi magyarság megmaradásának is kulcskérdése.
Honlap: http://www.martonaron.hu/index.php?dat=1

Kézdivásárhely szülötte Markó Béla politikus is.

10.00–12.15 – Csernáton: Haszmann Pál Múzeum,
Az 1974-ben alakult tájmúzeum helytörténeti múzeum és kiállítás is, de legfőképpen Erdély leggazdagabb technikatörténeti, mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjteményének őrzője.
Értékes törzsanyagát az alapító, id. Haszmann Pál (1902-1977) helytörténész, tanár magángyűjteménye képezte. A múzeum 1999-ben ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját, és akkor vette fel a Haszmann Pál Néprajzi Múzeum nevet. Imádom ezt a helyet!



Lefényképezkedtünk Pali bácsival

12.30–15.00 – Sepsiszentgyörgy: Székely Nemzeti Múzeum



Az anyanyelvi tábor résztvevői a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnál

A Székely Nemzeti Múzeum honlapja:

A múzeum Kós Károly tervei alapján épült 1911-12-ben. A Sepsiszentgyörgy jelképévé vált épület előtt a tervező szobrát láthatjuk. Budapest után Szentgyörgyön épült fel a legtöbb Kós Károly által tervezett épület. Két évvel ezelőtt abban a szerencsében volt részem, hogy a múzeum nyugalmazott igazgatója, Kónya Ádám (1990-2000 között volt az intézet vezetője) vezetett bennünket körül a városban, és mutatta be az összes Kós Károly tervezte épületet.

Este a dévaiak bemutatkozó estjét néztük meg. A dévai Téglás Gábor iskolát 2005 szeptemberében adták át, a magyarországi Oktatási Minisztérium támogatásával épülhetett meg ez a tisztán magyar tannyelvű óvoda, iskola és kollégium. Kasler Izabella dévai tanárnővel készült egy interjú a táborban, itt olvashatunk erről részletesen: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=1936

Július 13. - Péntek

10.00 óra – Nyelvi tájak Erdélyben, regionalitás, nyelvjárások – Péntek János előadása.
Péntek János, az AESZ elnökének előadása igencsak érdekfeszítőnek bizonyult, sok új szóval, egymás tájnyelvi kincseivel ismerkedhettek meg a diákok.

15.00 óra – Zsigmond Győző: szabadtéri nyelvi játékok



Játszunk!

„Játszunk bolondot, bölcset és némát,
Játszunk mindegy, akárki szól rád,
Addig jó, amíg csak játszunk, játszunk, játszunk, játszunk.”
LGT

A veszprémiek esti bemutatkozása a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozására épült. Volt gyertya, zászló, néptánc, himnusz. A gyerekekre hatott, másnap mindenki kokárda-csíkokkal díszítette magát.

Július 14. - Szombat
9.00 óra – Kirándulás: Bálványos – Szent Anna-tó

A várba a meredek részen érdemes felmenni, …





































… mert akkor van csúszás-mászás, izgalom, adrenalin.



A várból már nem sok áll. Egy csoportkép 1040 méteren.

A vár építését a XI-XII. századra teszik. A XIV. században már az Apor család birtokolta, valószínűleg királyi adományként kapta. A belső-tornyos, szabálytalan alaprajzú várak közé tartozik. A hegy legmagasabb pontján (1041 m) található öregtorony épült legrégebben, ezt követte a belső, majd a külső várfal. Feltételezések szerint a belső fal 1235 körül, míg a külső 1272-1290 között épült.
Egyetlen négyszögű tornyának romjairól káprázatos kilátás nyílik az alatta elhelyezkedő fürdőhelyre.

Benedek Elek apó meséje a várról: http://erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3358&pageIdx=2
Jókai Mór: Bálványosvár:
http://mek.oszk.hu/00700/00772/

A Szent Anna-tó vulkáni krátertó, a Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban.
A majdnem szabályos kör alakú tó 1737 méter kerületű (jó fél óra alatt körülsétálható), és átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik.

Tavalyelőtt egy óriási vihar után voltunk itt, tavaly szemerkélő esőben. Idén végre sikerült megfürödnöm a tóban!!!

































Térdig fürdés. Mi értelme?

Július 15., vasárnap
10.00 óra. Erdélyi irodalom a két világháború között, transzszilvanizmus – Tapodi Zsuzsa előadása
A tábor utolsó előadását tartotta Tapodi Zsuzsa. A Sapientia egyetem előadó tanára a transzilvanizmusról és annak követőiről beszélt a gyerekeknek. Délután egy nyelvi vetélkedőn mérték össze tudásukat a diákok, Domokos Judit táborvezető az előadásokon elhangzottakból állított össze feladatlapot számukra.

20.00 – Folker együttes, táncház



Folker

A Folker együttes változó felállásban, különböző néven 1991 óta működik Sepsiszentgyörgyön. Az együttes első lemezét (Kecsketánc) a 2007-ben a Szent György Napokon mutatták be.



Az együttes már tavaly is megpróbált néptáncra tanítani bennünket. Idén még nekem is ment egy kicsit.


Július 16. - Hétfő
10.00 óra – Uzonkafürdői kirándulás



Séta Uzonkafürdőre

A kis üdülőfalu (55 lakosa van) 3 km-re található a Setétpatak fogadótól. Kényelmes, egyórás séta után jöhetett a fürdőzés egy nem túl nagy, érdekes alakú medencében.

20.00 óra – Záróműsor, díjkiosztás, tábortűz, búcsú
Mind a tanárok, mind a diákok körültekintően készítették elő a búcsúfellépést, hogy az mindenkinek meglepetés legyen. A búcsúelőadáson mindenki fellépett: színvonalas előadást mutattak be a diákok, mi felnőttek pedig humoros népdalocskát adtunk elő.
Ekkor a táborvezetők (Domokos Judit, Kozma Csaba, Nagy Zsuzsanna) számos oklevelet osztottak ki, elsősorban a nyelvi vetélkedőkön elért eredményekért, de a derültséget kiváltó elismerések is gazdára találtak. Többek között én az Önbizalom-díjat kaptam meg.

Július 17. – Kedd. Hazautazás.
Ennek is vége lett. Szép volt.
Hazafelé megkerültük a fogarasi útépítést, elmentünk Segesvárra.



Állítólag ezen a helyen látták utoljára élve az Alföld nagy szerelmesét, Petőfi Sándort.

Segesvár óvárosa gyönyörű. Több mint egy óra séta után indultunk tovább.
































Hazafelé Déva után Lugos felé, a rövidebb úton jöttünk. Ezt az utat tavaly szenvedtük meg, akkor ezt javították. Azóta elkészült, nagyon széles út, rendkívül jó ütemben lehet rajta haladni.
Pokoli meleg volt. Déván 40°C-t, Temesvárott 42°C-t mutatott a városi hőmérő.

Megtettünk Romániába oda-vissza 1200 km-t. Rendőrök voltak az utakon, többször láttuk, amint a gyorshajtókat leállítják, ám velünk nem törődtek. Idehaza viszont a határ és Kikinda közötti 30 km-en kétszer állított meg bennünket rendőr, csak úgy. Hazaértünk!
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor