Tudta-e?
...hogy a világ első napvédő kenőcsét egy floridai gyógyszerész készítette 1944-ben? Benjamin Green kakaóvajat és gránitkávét főzött össze, majd a saját fején tesztelte. A keveréket Coppertone Suntan Cream néven forgalmazta.

30. szám - 2007. december 24.

Elismerés a kiváló munkáért

A 2007 évi Kisebbségekért Díj vajdasági kitüntetettjei

Az idén a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és Muhi Béla részesültek ebben a rangos elismerésben

A magyar Kormány 116/1995. (IX.28.) rendeletében december 18-át - az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját - a Kisebbségek Napjává nyilvánította. A Kisebbségek Napjáról történő megemlékezés egyik kiemelt eseményeként kerül évente átadásra a „Kisebbségekért Díj”, amelyet a kisebbségek érdekében, a kisebbségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződés területén kiemelkedő tevékenységet végző hazai és külföldi személyek és szervezetek kaphatnak meg.

E láng melegít is

Közösség-összetartó szerepe van a Kisebbségekért Díjjal kitüntetett Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség tevékenységének fontosságát két térképpel lehetne a legszemléletesebben érzékeltetni: az egyik egy etnikai térkép, tele fehér mezővel. Ezek az óriási üres felületek jelölik azokat a községeket, ahol a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 5000 alatt van a magyarság lélekszáma. A másik térkép a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség egyik kiadványában jelent meg, s apró fekete pontok jelzik, hogy hol vannak a VMMSZ-nek tagszervezetei. E térképen alig van üres hely. E pontok magyar művelődési egyesületet, tehát magyar közösséget jelentenek Szerémségben, Dél-Bánátban...

Most, hogy az anyaország Kisebbségekért Díjban részesítette a VMMSZ-t, felmerül, mennyivel lenne szegényebb a Délvidék e művelődési ernyőszervezet nélkül. Legrangosabb rendezvényük a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok, amellyel elődszervezetük, a Kultúrszövetség által 1952-ben Palicson szervezett rendezvénysorozatot folytatják. Ám már évek óta nem a tömbmagyarság körében, hanem hol Aracson, hol Bácson, hol Versecen, Titelen, Szilágyin szervezik meg a megnyitót, ahol a közösségnek, a léleknek is nem csak világító-, hanem melegítő láng is egy-egy ilyen nagyszabású rendezvény.
- Némelyek becsmérlően olyasmit mondanak, hogy a művelődési egyesületekben csak „tánci-tánci”, „cini-cini muzsikálás” folyik, ám elfeledkeznek arról, hogy a néptánccal, népzenével való foglalkozás mekkora közösségszervező, közösségmegtartó erő. Nem az a lényeg, hogy hibátlan produkció legyen, sokkal fontosabb, hogy összejönnek, együtt vannak, s számtalan példa bizonyítja, hogy az ilyen összetartó közösségeknek nagyobb az itthon tartó ereje is - hangsúlyozta Dudás Károly, a VMMSZ elnöke. A hagyományőrzés mellett a huszonegyedik század kihívásainak is igyekeznek eleget tenni, például azzal, hogy a szakemberképzést évek óta nagyon fontosnak érzik, így szakavatott munkatársak tudnak foglalkozni a művelődési egyesületekben a szakcsoportokkal.

- Nagyszerű munkatársaink vannak, lehetetlen mindannyiukat felsorolni, ezért csak két nevet említenék, dr. Szöllősy Vágó László főtitkárunkét és Hajnal Jenőét. Ő egyúttal a művelődési szövetség által is támogatott Vajdasági Magyar Művelődési Intézet vezetője. Ez a Kárpát-medence egyik legrangosabb intézetévé vált, nagyon jó az együttműködésünk. Fiatal munkatársaink, Gondi Martina és Sutus Áron járják a terepet, feltérképezik a művelődési egyesületek igényeit, a szükségleteket, a művelődési házak állapotát.

A VMMSZ, a hatvanéves Kultúrszövetség utódszervezete, a kilencvenes években alakult, mostoha körülmények között folyt a munka. Tíz évig anyaországi támogatásból és saját erőfeszítések révén tartották fenn a művelődési szövetséget. Most, hogy a VMSZ képviselői erőteljesebben jelen vannak a tartományi parlamentben s a tartományi kormányban is, tartományi támogatásban részesülnek, és a VMMSZ a köztársaságtól is kap bizonyos összeget. Sajnos ez nem elegendő, mert a legfontosabb az állandó, biztonságos, erőteljesebb támogatás lenne. Az anyaországban legutóbb meghatározták a nemzetileg fontos intézményeket, amelyek folyamatos, kiemelt támogatásban részesülnek, ezt megkapták a testvér-ernyőszervezetek (a CSEMADOK Felvidéken és az EMKE Erdélyben), ám sem a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, sem a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nem került a kiemelt támogatású intézmények közé. Valószínűleg az itteni illetékesek nem tartották méltónak erre e két szervezetünket, hogy folyamatos, kiemelt támogatásban részesüljön, s nem terjesztették fel.

Forrás: Magyar Szó, 2007. dec. 22. – 23. A teljes cikk itt: http://www.magyar-szo.co.yu/

Fejlődni, ne csak megmaradni!


A létéért keményen harcoló vajdasági magyarság megmaradása és megerősödése a jól képzett, művelt emberekben rejlik, vallja Muhi Béla, a Kisebbségekért Díj egyik idei kitüntetettje

Példamutató elhivatottsága, kreativitása, szakmai tudása és embersége elismeréseként vette át a héten a Kisebbségekért Díjat Budapesten a magyar miniszterelnöktől a zentai születésű, újvidéki Muhi Béla.

A díjátadón elhangzott méltatás szerint: „nagyszerűen képzett, kiváló szakember, dinamikus egyéniség, remek tanár, aki évtizedek óta a vajdasági magyar nyelvű oktatásért és a tudomány népszerűsítéséért dolgozik. 1974 óta tanít Újvidéken fizikát magyar és szerb nyelven. Több száz cikke, írása hangzott el a rádióban, illetve jelent meg a Magyar Szóban és más vajdasági lapokban. Oktatási jellegű kiadványok szerzője és szerkesztőjeként, fordítóként, tanulmányi versenyek, tanári továbbképzések és ismeretterjesztő előadások szervezőjeként ismert. A vajdasági magyar tehetséggondozás meghatározó egyénisége. Számos szakmai testület alapítója és vezetője, a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács és a GENIUS - a tehetséges diákokért mozgalom elnöke, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének alelnöke. Hitvallása, hogy a Vajdaságban egyre inkább fogyatkozó, de létéért keményen harcoló magyarság megmaradása és megerősödése a jól képzett, művelt emberekben rejlik.”

Tudjuk, nem a díjért teszi az ember a dolgát, mégis mit jelent a tanár úr számára ez a díj, és milyen irányba tereli további munkásságát?


- A díj megtisztelő, elismerése annak a hosszan tartó tevékenységnek, amit a vajdasági közösségnek ösztönösen nyújtani tudtam. Lehet, külföldön ezt jobban észreveszik, értékelik, mert itthon ilyen magas rangú elismerésben nem részesítettek. Ez nem jelenti azt, hogy itthon nem tudnak rólunk, de itt természetesnek veszik, hogy vannak egyének, szervezetek melyek folyamatosan felmutatnak valamit, anélkül, hogy belelátnának, mekkora munka van emögött. A díj mindenesetre tudatosította bennem, hogy folytatni kell a munkát, mert az összmagyar közösség - tehát nem csak a vajdasági -, számára fontos, és ugyanakkor bátorít is a magasabb szintű folytatásra.

Sokéves, nagy munka van a díj mögött...


- Ezt a díjat annak ítélik oda, aki valami jelentőset tudott tenni a kisebbségekért, esetleg nemcsak egyszer, hanem folyamatosan, mintegy életművet tudhat maga mögött. Hangsúlyozom, hogy a díj nemcsak nekem szól, hanem mindazon munkatársaknak, akik mögöttem álltak. Köszönetet mondok a munkatársaknak, a támogatóknak, a tankönyvpótló kiadványok szerzőinek, és mindazoknak, akik befogadták, hasznosították mindazt, amit nyújtottunk. Ez a díj sok mindent magába foglal: hivatkozhatok az ismeretterjesztő előadásokra, melyeket a hetvenes évektől szervezek vagy tartok magam is Újvidéken, hét éve immár Zentán is. Hivatkozhatok az ismeretterjesztő füzetekre is, melyek kiadását 1993-ban Ribár Béla tanár úrral indítottuk el, s immár 200 jelent meg. Hatalmas hiányt pótolunk elsősorban a szakközépiskolai oktatásban, ahol az állam nemigen lép, viszont alapítványi támogatással némileg pótolható az anyanyelvi szakkönyvhiány, de pl. a kisegítő tagozatos gyerekek számára is elkészítettünk hat kiadványt. A díjhoz tartoznak nyilván a tanári továbbképzések, az Apáczai Nyári Akadémia, a Géniusz-tehetséges diákokért mozgalom (Ribár Béla fizika-emlékverseny, Kovács Sztrikó Zoltán általános iskolai fizika-kémia diákvetélkedő, stb.)...

Hitvallása szerint a vajdasági magyarok megmaradása és megerősödése a jól képzett, művelt emberekben rejlik. Ilyen tekintetben milyennek ítéli meg a mai állapotokat a Vajdaságban?

- Nem mondhatjuk rózsásnak a helyzetet a hosszan tartó politikai, gazdasági és egyéb bizonytalanság miatt. Mindennek az eredménye, hogy igen alacsony a tűrési küszöb, jellemző a sértődékenység, az apátia, a kiábrándultság, a stressz. Pedig a diákversenyeken megállapíthattuk, hogy igenis vannak kiváló tehetségeink. Feladatunk lenne az itt tartásuk, ehhez azonban nyugodt politikai légkörre, fejlett gazdaságra, pozitív kisugárzásra lenne szükség…

Forrás: Magyar Szó, 2007. dec. 22. – 23. A teljes cikk itt: http://www.magyar-szo.co.yu/

A kormányfő, az államfő és más magas rangú állami tisztségviselők jelenétében zajlott a díjátadó ünnepség


















Dudás Károly és Muhi Béla a díjátadó ünnepségen
(Országház, 2007. dec. 18.)



















Muhi Béla, Siflis Zoltán és Predrag Čudić, Szerbia magyarországi nagykövete


















Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor