- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.
241. szám - 2024. október
Szárazon maradhatunkA klímaváltozás miatt akár aggasztónak is nevezhető a helyzet szűkebb pátriánkban. De az egész Kárpát-medencében érezhetőek a hatások.
|
3
|
Az éghajlatváltozás bolygónkon valójában egy állandó folyamat. Azt is szokták mondani, hogy van a klímaváltozékonyság, ami akkor is jellemezte a bolygót, mikor ember még nem élt rajta. A klímaváltozás pedig az, amit mi idézünk elő a tevékenységünkkel. Nem tudjuk azonban meghatározni, hogy az emberi tevékenységnek ebben milyen szerepe van, ténykedésünk mennyit nyom a latban. Meglepő, de sokan vannak azonban olyanok is, akik a „tetten érhető” folyamatok, a „száraz tények” ellenére tagadják, hogy létezne bármiféle klímaváltozás a Földön. Esetenként azt is mondják, hogy ez manipuláció, kitaláció, valakik így akarnak eladni valamit, ezzel „butítják” a népet. Valóban voltak mindig is melegebb nyarak, enyhébb telek. Nem kell azonban nagy tudásúnak lenni, nem kell sok ismerettel rendelkezni ahhoz, hogy belássuk, amikor a folyamat az egész bolygót érinti, csekély az esélye annak, hogy belátható időn belül minden „visszaálljon”. A klímaváltozás hatásait ugyanis már a bolygó minden pontján érezni lehet. A jelentések szerint a sarkkörökhöz közel is riasztóvá vált a helyzet. Grönlandon 1000 éve nem volt olyan meleg, mint tavaly. A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a hőmérséklet már másfél fokot emelkedett a 20. század átlagához képest. Különféle őshonosnak mondott növény- és állatfajok, gombák, rovarok tűnhetnek el, amelyek valaha jól érezték magukat a térségben, most viszont már nem megfelelő a klíma számukra. Mindközben olyan fajok megjelenésének vagyunk szemtanúi, melyek korábban nem jellemeztek egy-egy térséget. Szűkebb környezetünkben például már a hagyományos szántóföldi kultúrák, vagy a málna is alig terem, ugyanakkor a fügével, kivivel, citrusfélékkel, valamint egyes banánfajtákkal is egyre gyakrabban találkozhatunk a még szabadban is. Sokatmondóak az adatok is. A feljegyzések kezdete óta az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén – közölte a napokban a Copernicus, az uniós klímafigyelő szolgálata. Hozzátették, nagy a valószínűsége, hogy ez az év a valaha mért legmelegebb év lesz. De olyat is közzétettek valahol, hogy az idei nyár volt az elkövetkező évtized leghidegebb nyara, ami azt jelenti, a jövőben még melegebb lesz majd. Az idei nyár azonban nem mindenhol volt aszályos. Európa nyugati és északi részén a szokásosnál több esőt hozott, a kontinens déli és keleti részén ezzel egyidőben aszályokkal járó szárazság alakult ki. Az is olvasható a közleményben, hogy az idei nyár szélsőséges időjárási jelenségei vélhetően a jövőben csak erősödnek, egyre súlyosabb hatást gyakorolva az emberekre és a bolygóra. Változó világban élünk. Minden iparág többé-kevésbé ki van téve a klímaváltozás hatásainak. Leginkább a mezőgazdaság, hiszen annak egyik jelentős szektora, a szántóföldi növénytermesztés még mindig csupán „üzem a szabad ég alatt”. Ebben a gyárban azonban a termelékenység, a termelési eredmények romlása tapasztalható, ami egyértelműen jórészt a klímaváltozásnak tudható be. Jórészt, de nyilván nem csak annak. Vannak olyan vélemények, hogy az utóbbi évtizedekben alkalmazott agrotechnikai eljárások is hozzájárultak a romláshoz. Termőföldjeink átlagos humusztartalma jelentősen csökkent, ezt elemzésekkel támasztották alá. Sok szakember úgy véli, drámai változtatásokra lenne szükség, így például a szántást egyre több esetben el kellene hagyni. Szántással ugyanis olyan károkat okozunk a talajban, annyi nedvességet pazarolunk el, és annyi szerves anyagot égetünk el, amivel hosszú távon elpusztítjuk a termőtalajunkat. Számos gyakorlati példa igazolja, hogy a kívánt talajállapotot ma már korszerűbb technológiákkal (és szemlélettel), szántás nélküli eszközökkel is el lehet érni. A témakör másik buktatója a földekben hasznosuló víz mennyisége. Az adatok azt mutatják, nem a lehulló csapadék mennyisége csökken radikálisan, hanem annak eloszlása vált egyenetlenné, kedvezőtlenné. Emellett az egyre emelkedő hőmérséklet és az általa okozott párolgás miatt jóval kevesebb hasznosul a talajban. Az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az aránya az intenzív csapadékhullásnak, amikor rövid idő alatt esik le nagy mennyiségű csapadék. A megváltozott időjárási feltételekhez kellene igazítanunk, amennyiben 21. század mezőgazdaságáról kívánunk gondolkodni a jövőben. Szűkebb környezetünk klímája sokkal inkább hasonlít az 1950-1960–as évek Dél-Európájára, semmint a korábbi Kárpát-medencére. A növények termesztését és az állattartást is valószínűleg ehhez kellene igazítanunk. Az alkalmazott technológiákon túl azonban nyilván a teljes területhasználatot is újra kell gondolnunk. Nem lehet büntetlenül, következmények nélkül mindent felszántani. A klímaváltozással egyre bizonytalanabbá válik a különféle, vetéstől az aratásig tartó munkafázisok eddig naptárban rögzített optimális időpontja. Az adatok azt jelzik, hogy kukoricából például azoknak termett idén több, akik a szokásosnál korábban, március végén, április elején vetettek. A napraforgó esetében is hasonló a helyzet. A növekvő hőmérsékletek, a kiszámíthatatlan időjárási események megváltoztatják a mezőgazdaság keretfeltételeit. Ez jelentősen csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezetett. Az éghajlatváltozás miatt arra kell számítani és felkészülni, hogy az időjárási szélsőségek, anomáliák gyakorisága nőhet. A változások nemcsak a termények mennyiségét és minőségét befolyásolják, hanem a gazdák jövedelmét is. Megint egy olyan gazdasági ciklust zárnak sokan a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók közül, melyben reális jövedelmet nemigen sikerült megvalósítani. A klímaváltozás nem ismer országhatárokat. Kiváltó okai ellen globálisan lehet a leghatékonyabban harcolni, a hatásai ellen pedig helyben kellene védekezni. Önmagában már ez is ellentmondásokat tükröz. Eretnek gondolatnak tűnhet, de talán mind több helyen érdemes lenne megfontolni a rosszabb adottságú termőföldek természetes állapotának visszaállítását. Ha ezt nem tesszük meg szándékosan, a folyamatok nagy valószínűséggel egyébként is azt eredményezik majd a nem is olyan távoli jövőben. Komoly szakemberek állítják, hogy a klímaváltozásnak kitett termőterületek mikroklímája jelentős mértékben javítható lenne a természetes flóra és fauna biológiai egyensúlyának biztosításával. |
Kapcsolódó cikkek
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Nyílt társadalom tűzijátékkal
- Hogy maradt magára egy egész generáció?
- Tatárok helységneveinkben
- A világmegváltást kezdjük a konyhánál!
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Hőség ellen
- Manipuláció felismerése és hárítása
- Deepfake: Hamisítás gombnyomásra
- Előadás: Magyar találmányok az évszázadok során
- Vírusveszély
- Haladás?
- A gazdasági válságok - hatások és következmények
- A borkészítés technológiája
- A hunok eredete, vándorlása és utóélete
- Előadás: Honnan jöttek ősapáink - a magyarok egykori lakterületei
- Előadás: A bánáti kisvasút története
- Tudományos-ismeretterjesztő előadássorozat Újvidéken
- Klíma: nem a kapitalizmus a hunyó
- Mikroplasztik a salátában
- Nyelvi vitafórum
- Húsz évvel fiatalodni
- Nem szúrja a szemét a szemét?
- Mit ne reméljünk inkább
- Kávé, a doppingszer
- A fejlődéseszmény pusztítása
- Telefon: gyerekmunka, cianid, erdőirtás
- Félrecsúszott vonzatok
- Repülj, vagy kirúgunk!
- Pleonazmus a szóalkotásban
- 21. századi kihívások a gazdaságban és a társadalomban
- Megrögzött késők
- Ön csibe vagy hattyú
- Soha ennyi autó
- Számítógépes igék
- Karikó, a tűzoltó
- 2026: A CO2 szabadság vége
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- 23. Apáczai Nyári Akadémia – Interdiszciplináris képzés
- Párkapcsolat bomlásban
- Kicsinál bennünket az MI
- Az élménypedagógia - felhívás
- A fák menthetik meg az emberiséget
- Öregek a szemétdombon
- Hurrá! Az mindent megold
- Mobilfüggőség
- A sikeres energiarendelet
- Az összevissza alvó szívbeteg lesz
- Szegények gyerekpénze
- Ülésezés - Hoz vagy visz?
- Öregedés és lassítása
- Testszag vagy pszichózis?
- A halálöröm
- Kísérletek, amelyeket látni kell
- Megfizetni a házimunkát?
- Silicon valley-nek annyi
- Genetika a mindennapjainkban
- Nemzeti kisebbségek jogi védelme
- Mindig a gazdagok a klímarombolók?
- Hidratálnak vagy dehidratálnak?
- Repedezik a nyugdíjrendszer
- Betyáros bölcsességek (vagy balga butaságok?)
- Ilyen is van: jó hír!
- Megírja helyetted!
- AZ IDŐPROFESSZOR – K. Geißler kibékülése
- Mindenható milliárdosok
- Egy hagyományos helynévforma
- A FIFA és a one love
- Legyőzni a hétfejű info-sárkányt
- Mi pusztítottuk el a Földet
- L. Klaveness vs FIFA
- Az intelligens emberek boldogabbak
- Minden szentnek maga felé
- Majd a bíró elintézi… (3)
- Nikola Tesla találmánya egy diákversenyen… (2)
- Az ökofalu esete az ördöggel
- Hűtéshez nem kell villany
- Merénylet a Monet-kép ellen
- Minden másképp van
- Elengedem a kutyám...
- Hogyan rombolja az iPhone a kapcsolatot
- Kiskirályok a házban
- Ha használod az eszed, nem megy el
- A világ mentőideákra vár
- A fizikai Nobel-díjas Anton Zeilinger a vallásról
- Kegyes hazugságok
- Cyberbűnözés
- Az optimisták tovább élnek
- Magyarok és európaiak
- Dr. Berényi János megeszi… (1)
- A dél-kaukázusi régió geostratégiai helyzetétől Spanyolország 1981-es puccskísérletéig
- A tantermen kívüli oktatás lehetőségei
- a „Kisebbségvédelem Európában” online nyári egyetemen való részvételre
- Elindult a Dialogue for Regional Security & Science hálózatépítési platform
- XXII. Apáczai Nyári Akadémia
- Tanulmányi pályázati felhívás
- Megvan a láthatatlanná tévő pajzs!
- Publikálási lehetőség
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021
- Publikációs pályázat
- Állásfoglalás
- A fénynél nagyobb sebességgel
- Ismeretterjesztő előadások
- Kutatók Éjszakája - Amit látni kell!
- Kutatók Éjszakája 2021-ben
- Városmárka építés
- A mélység rejtette kaland
- Külügyi Műhely
- Kisebbségvédelem Európában
- Húsvét 2021.
- Kéziratokat vár a Külügyi Műhely 2021/1. száma!
- Ismeretterjesztő előadások az interneten
- Szerkesztőket és rovatvezetőket keres a Külügyi Műhely csapata
- Megjelent a Külügyi Műhely 2020/2. lapszáma!
- Állásfoglalás
- Vészhelyzet - nyakunkon a koronavírus
- Tehetséget, de mindenek előtt jó embert nevelni
- Tanulási technikák és a gondolkodás fejlesztése
- A légköri jelenségek titkai
- Lézerek a porondon
- Mit hoz a Mikulás?
- Magyar találmányok az évszázadok során
- Virgács és ajándék
- Útban hazafelé - felkészülés az idős korra III. rész
- Reneszánsz palota a mocsár közepén - a Bácsi várrom
- Látványos hőtani kísérletek
- Bevezetés a természettudományok világába
- Útban hazafelé 2. rész
- Útban hazafelé
- Légy mindig optimista
- Látványos kísérletek villamosságtanból
- Jönnek a robotok! Végünk van?!
- Merre tartanak a mai fiatalok?
- Holisztikus táplálkozástudomány
- Az elekromágneses sugárzás veszélyei
- A Möbius-metró
- A rejtett város - Újvidék
- A számítógép és az agy
- A láthatatlan ember
- Kempelen Farkas, egy zseniális feltaláló és polihisztor
- Nem varázslat, hanem fizika
- A delfinek hangja
- „Tegyétek a fát jóvá, s a gyümölcse is jó lesz”
- Búvárkodás és veszélyei a keringési rendszerre
- „Lángos csillag állt felettünk"
- Tehetségek bemutatkozása a Vajdaságban
- Építészet és társadalmi korszellem
- Értékeink a vándortarisznyában
- A hangok titkai
- Fizet, mint egy Csekonics
- Villámlás és mennydörgés
- Sugárözönben élünk
- Az elektrotechnika búsképű lovagja
- Vegyületek, melyek megszólalnak
- A kompetencia alapú oktatás
- Természettudományi szekció
- Osztályfőnöki szekció
- Alapvető szimmetriaelvek és az atomreaktorok megépítése
- Az autógyártás legendái
- Radioaktív izotópok a nyomjelzésben
- Kalandtúra a virtuális valóságban
- Ökológia a háztervezésben
- Az egyensúlyszerv fiziológiája
- A hallás mechanizmusa
- Mit üzen a fény?
- Cukorbetegség
- Építészet - szimbiózisban a természettel
- Munkácsy képei a fizikus szemével
- Tehetséggondozás: felismerés, támogatás
- Gimnazistából ügyvéd
- Házi kedvenceink - örömök és veszélyek
- Pufók ovisok, túlsúlyos tinik, elhízott felnőttek
- Gutenberg-galaxis
- A ’48-as szabadságharc leverése és megtorlása
- Fogápolás és szájhigiénia
- Tehetséggondozás egykor és most
- Az újvidéki magyar nyelvű közoktatás egykor és most II. rész
- Az újvidéki magyar nyelvű közoktatás egykor és most
- A valóság tükörképe
- Madárvilág egykor és most
- A növénygenetika rejtelmei
- Képzeletbeli utazás az idő kezdetére
- Evolúció vagy teremtés
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Hatvan éves a világ első atomerőműve
- Az Egyetemes Philologiai Közlöny hetven éve
- Személynevek változatai
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Eszközbemutató és kísérletek
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- WIGNER JENŐ - A fizikai szimmetriaelvek felfedezője
- BÉKÉSY GYÖRGY - A hallásmechanizmus fiziológiájának a tudósa
- Hevesy György - A nukleáris medicina megalkotója
- Dr. Nyáry Ferenc akkumulátora (1887)
- Szent - Györgyi Albert - A C-vitamin feltalálója
- Zsigmondy Richárd - A kolloidkémia megalapozója
- Bárány Róbert - Az egyensúlyszerv fiziológiájának kutatója
- Lénárd Fülöp - Az elektronok kutatója
- Magyar származású Nobel-díjasok
- Olvasóink ajánlata