- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a világ első napvédő kenőcsét egy floridai gyógyszerész készítette 1944-ben? Benjamin Green kakaóvajat és gránitkávét főzött össze, majd a saját fején tesztelte. A keveréket Coppertone Suntan Cream néven forgalmazta.
167. szám - 2018. augusztus
Váltsunk negyedikbe!Az ipari forradalom gyors ütemben zajló negyedik szakasza jó nagy adag optimizmusra adhat okot a jövőt illetően. Ugyanakkor számos aggodalom is felmerülhet a fejleményekkel kapcsolatban.
|
7
|
Megválaszolatlan kérdés ezen belül, hogy milyen gyorsan hidalható át az egyes országok között tátongó globális fejlettségi szakadék, a negyedik ipari forradalom technológiai vívmányai segítségével? Viszonylagosan elmaradottnak számító országunk szempontjából nagyon fontos kérdés ez. De ha régiókban gondolkodunk, akkor is nagyon fontos, hogy a nyugat-balkáni térség elmaradott országai a technika vívmányainak köszönhetően gyorsan felzárkózhatnak-e, vagy éppen ellenkezőleg: tovább mélyül a szakadék közöttünk és a világ fejlettebb része között. A legtöbb esetben azonban egy adott országon, nemzetgazdaságon belül a térségek sem tekinthetőek homogén csoportnak. A nemzetállamokon belül az egyes régiók is jelentősen eltérő történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális háttérrel rendelkezhetnek. A szédületes tempóban zajló negyedik ipari forradalom – akárcsak az előzőek - alapjaiban változtatja meg az emberiség természethez fűződő viszonyát, a termelés módját, ezekből fakadóan a mindennapi életet is. Mintegy 250 évvel ezelőtt a gőzgéppel kezdődött minden. Annak idején az eredeti tőkefelhalmozás és a polgárosodás hatására először a Brit-szigeteken indult el a folyamat, melynek különböző szakaszain esett át máig civilizációnk. A szakirodalom három korszakot különböztet: az első ipari forradalom a 1760-as évektől az 1840-es évekig tartott. Legmeghatározóbb találmánya a gőzgép volt, mely az állati erőt válthatta ki a mezőgazdaságban, az iparban pedig lehetővé tette a gépesített termelést. A második szakasz az 1870-es évektől az első világháborúig tartott. Első számú technológiai vívmánya az elektromos áram használatának széleskörű elterjedése, ehhez kötődően pedig a tömegtermelés beindulása volt. A harmadik szakasz 20. század második felében zajlott. Az elektronika, az információs technológia és a termelés automatizálása fémjelzi ezt a szintén már mögöttünk álló korszakot. Ma pedig már az ipari forradalom negyedik szakaszánál tartunk. Ez az összes eddigi felhalmozott tudásra, valamint a harmadik szakasz digitális forradalmára szervesen ráépül. Összességében azonban egy merőben új korszakot jelent a technológiai fejlődés sebessége, kiterjedtsége és a rendszerére gyakorolt hatása miatt. A negyedik szakaszt a különböző technológiák fúziója jellemzi, mely már-már elmossa a határvonalat a fizikai, digitális és biológiai szférák között. A különböző tudományágak, a gazdaság és az ipar átalakítása mellett még az embernek a jövőbeni mibenlétének a kérdését is felveti. Az ipari forradalom velejárójaként tekinthetünk arra a tényre, hogy a munkaerő a mezőgazdaságból az iparba áramlott. Ezt követően az ipar fokozatosan veszíteni kezd súlyából az által, hiszen az automatizációnak köszönhetően csökken a foglalkoztatottak részaránya. A folyamat a fejlődő, elmaradott országokban is megkezdődött, de a különböző térségek eltérő pályát futottak be, a gazdasági lehetőségeik is sokban eltérőek. A technológiai fejlődésnek a gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban az ipari forradalom kezdetétől, mint az egyik leggyakrabban emlegetett veszélyforrásra tekintenek. Sokan tartanak attól, hogy az emberi munkaerő robotokkal történő széles körű helyettesítése növekvő, végül kezelhetetlen munkanélküliséghez vezethet. A feldolgozóipar súlya azonban nagyon eltérő a világ fejlődő országaiban. A világ legnépesebb országait tekintve Kína és India számára a negyedik ipari forradalom kevésbé járhat negatív következményekkel, de őket is biztosan érzékenyen érinti. Csak Indiában például minden hónapban újabb egymillió ember jelenik meg a munkaerőpiacon. A negyedik ipari forradalom által generált folyamatok a fejlődő országok számára a veszélyek mellett gazdasági lehetőségeket is jelentenek. Pozitívumként tekinthetünk rá, hogy a találmányoknak, valamint a világhálónak köszönhetően egyre versenyképesebbé válik a kisipari termelés. A technológiai innovációk kedvező helyzetbe hozhatják a kisvállalkozásokat azáltal, hogy egyre több ember számára teszik lehetővé a nagyvállalatokkal szemben is versenyképes, rugalmas, kisüzemi termelés beindítását. Kína és India is nagyon gyorsan fejlődik. Belátható időn belül akár vezető szerepet is betölthetnek majd egyes szektorokban. De az olyan országok számára is komoly távlatok nyílnak meg, mint a miénk. Ahhoz azonban, hogy élni tudjunk az ipari forradalom legújabb szakasza által nyújtott lehetőségekkel, megfelelő képzettségű munkaerőre és megfelelő infrastrukturális háttérre lenne szükség. Az oktatás szintjének folyamatos emelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek alkalmazni az ipari forradalom vívmányait. A gazdaság lehetőségeinek érvényesüléséhez másik fontos feltétel a megfelelő infrastrukturális háttér. Az ipari forradalom legújabb szakaszában kiemelkedő jelentősége van az internetnek, tágabb értelemben pedig az infokommunikációs technológiáknak. Az új technológiák segítségével lehetőség nyílik az infrastrukturális elmaradottság kiküszöbölésére, az ebből fakadó hátrányok áthidalására, azok számára, akik ezt felismerik és élni tudnak a vissza nem térő alkalommal. |
Kapcsolódó cikkek
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata