Tudta-e?
A madarak a tájékozódáshoz az égitesteket is felhasználják, szemük időbeli felbontóképessége lekörözi az emberét, számukra egy mozifilm inkább csak állóképek egymásutánjának tűnhet.

49. - 50. szám - 2008. július 28.

Térségfejlesztés

„Zöld Ház – Ludasi Látogatóközpont” tükörprojekt

A tükörprojekt egy határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés, melynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése.

A tükörprojektek elve, hogy az országhatárokat tudomásul veszik, de megpróbálják minél könnyebben átjárhatóvá tenni azokat, és úgy igyekeznek befolyásolni a régió szereplőit, önkormányzatokat, kistérségeket, hogy együttműködjenek egymással, indítsanak el közös programokat. Ezzel az összefogással a térség lakosai pénzforrásokhoz jutnak, és fejleszthetik a környezetüket, ugyanakkor az EU-csatlakozás előkészítése szempontjából is hasznos tevékenységet fejtenek ki.

A projekt lógója











Pályázni kell!

Az Interreg Program tükör-pályázatainak célja a szomszédos országok közötti együttműködés, és egy egységes, de államhatár által kettéválasztott terület harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése. A Kiskunsági Nemzeti Park 2006-ban Mórahalom városával közös pályázatot készített és nyújtott be ennek a szervezetnek a határon átnyúló Köröséri Körzet tájvédelmére, mely egységesen kezeli a Dél-Homokhátság mára erősen feldarabolódott értékes vizes élőhelyeit, a lápréteket, semlyékeket, szikes medreket. E térség geoökológiai egységet képez, és a Pannon-síkság jelentős természeti hagyatéka Szerbiában és Magyarországon egyaránt.

Az ökoturisztikai térképen a Kőrös Tájvédelmi Körzet látható














A pályázatnak külön feltétele volt, hogy egy határon túli szervezet is tag legyen a közös építészeti és természetvédelmi munkatervben. A magyar határ mellett található természetvédelmi területek (Palicsi-tó, Ludasi-tó, Szelevényi Puszták stb.) kezelője a szabadkai székhelyű Palics-Ludas Közvállat, így ez a cég lett a szerbiai kedvezményezett.

A projekt megvalósult

A projekt keretében a Palics-Ludas közvállalat egy új látogató központot alakított ki a Ludas-tó partján Hajdújárás (Hajdukovo) település közelében. A látogató és kutatóközpont ötlettervét Tóth Vilmos magyarkanizsai építészmérnök készítette el.


A szerbiai látogató és kutatóközpont ötletterve

Ez a létesítmény az egyedi természeti adottságokra épülve óvja és mutatja be környezetünket, és egyben kutatóállomásként működik. A bejárati előteremben a természeti értékeket ismertető kiállítás fogadja a látogatót. Az erdei iskola tanulóit 50 férőhelyes, multimédiásan felszerelt tanterem várja. Az épület tetőterében lehetőség nyílik a szakemberek és a kutatók elszállásolása, valamint az ökö-táborozók kényelmes pihenésére.

A magyar oldalon található Zöld Közösségi Ház nemrég még kaszárnya volt



































A magyar oldalon Mórahalom közelében, a Csipak Semlyék szélén omladozó, kihalt határőrlaktanya felújításával jött létre a magyarországi határrégió természetvédelmi központja. Az átalakított kaszárnyából erdei iskolai létesítményt alakítottak ki, amely több mint 800 m² hasznos alapterületen épült meg. A Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola épületének szerves része a kézműves-ház, laboratórium, sportpályák, iroda és egy piknikhely. Az erdei iskola a kistérség, valamint a vajdasági és temesi bánság iskolás csoportjai számára szervez osztálykirándulásokat, illetve három-öt napos iskolai foglalkozásokat.

A csereprogram beindult

A mórahalmi Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola, júliusban megrendezte az első környezeti neveléssel foglalkozó, határokon átívelő pedagógus konferenciáját a Dél-alföldi, vajdasági és romániai oktatási intézmények képviselői számára. Szerbiából Szabadka, Magyarkanizsa és Magyarcsernye pedagógusai vettek részt a környezeti neveléssel foglalkozó szemináriumon. A háromnapos program keretében a 30 résztvevő előadásokat hallgatott a környezeti nevelés helyéről és szerepéről a közoktatásban, valamint ismerkedett a láprétek élővilágával.


A pedagógus szeminárium résztvevői

A konferencia alapgondolatát Lehoczky Jánost idézve fogalmazták meg a szervezők:
„Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.”

Délutáni programként a tanácskozás résztvevői a kiépített tanösvényen sok érdekes, illetve fontos természeti jellegzetességeket láthattak és érthettek meg a magyarázó jelzések segítségével.

Felfedezőút a tanösvényen




















A szálláshelyen kerékpárokat is igénybe lehet venni, így a környék természeti értékeit két keréken fedezték fel a természetbarát pedagógusok.


A kanizsai csapat

A szimpózium végén Dr. Varga B. József, a konferencia projektmenedzsere a következő szavakkal fordult a résztvevőkhöz:
„Számomra csodálatos napokat töltöttünk együtt!

A továbbiakban azon dolgozunk, hogy több területen alakítsunk ki munkalehetőséget azoknak, akik kapcsolódni szeretnének hozzánk. Első feladatunk az iskolai és egyéb közösségi és környezeti nevelés támogatására. Fontos dolgunk a megvalósult mórahalmi Erdei Iskola életének gyors beindítása, életritmusának stabilizálása. Minden más feladat, szakmai munka erre épül…”


A Zöld Ház házigazdája, Dr. Varga B. József értékeli a tanácskozást

Fél kilométer fél nap alatt

A tanácskozás a mórahalmi gyógyüdülőben ért véget, ahol a pezsgőfürdő habjai között megbeszéltük a mögöttünk álló két nap hozadékát. Feltöltődve, felfrissülve nem marad más, mint a hazaút. A Csipak-Semlyei Zöldház még fél kilométerre sincs a Vajdaságban húzódó Szelevényi-pusztától, így kerékpárral talán fél óra alatt érhettünk volna Horgosra, ha országunk az Európai Unió tagja lenne, és nincs az a fránya határ. De határ az van, és nem összeköt, hanem elválaszt. Az átkelőhelynél kialakult torlódás miatt, majdnem fél nap kellett a néhány tíz kilométeres hazaúthoz.


A madárlestől alig fél kilométer a Szerb határ

Bízunk benne, hogy nekünk, vajdaságiaknak ez a természetvédelmi tükörprojekt az első lépés oda, ahová mindig is tartoztunk: Európába.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor