Száraz tények

Az idei nyáron tapasztalt aszály Szerbia számára nem egyszerűen mezőgazdasági probléma lehet, hanem az inflációtól a külkereskedelmi mérlegen át a GDP-növekedésig több területet is érinthet. A hatás nagysága azonban egyelőre nehezen számszerűsíthető, több okból kifolyólag. A kukorica és a napraforgó végleges hozamai még nincsenek meg, de nem csak a mezőgazdaság érintett. A kiinduló helyzet viszont különösen érdekes. Az IMF júniusi előrejelzése szerint Szerbia gazdasága 2026-ban 2,8 százalékkal nőhet, viszont egy jelentősebb mezőgazdasági visszaesés ezt a növekedést is mérsékelheti. A kukorica lehet a legnagyobb vesztes. Szerbia mezőgazdaságában ugyanis a kukorica különösen fontos árucikk. A 2025-ös évben már az időjárás miatt is gyengébb volt a termés. A statisztikai hivatal végső becslése szerint mintegy 4,5 millió tonna kukorica termett, 11,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ha 2026-ban az aszály miatt újabb jelentős terméscsökkenés következik, annak több következménye lehet. Egyrészt emelkedhet a kukorica felvásárlási ára, minek következtében drágulhat a takarmány. Abból eredően nőhet a sertés- és baromfitartók költsége, de a hús, a tojás és a tejtermékek ára is emelkedhet, miközben csökkenhet az exportálható gabonafelesleg. Ez utóbbi Szerbia számára különösen fontos, hiszen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportbevételei jelentős tételeket képeznek. Az aszály „átgyűrűzik” az állattenyésztésbe is. A gazdák vesztesége nem feltétlenül ott jelentkezik, ahol az aszály közvetlenül pusztít. Ha kevesebb a kukorica és más takarmánynövény, drágább lesz az állatok etetése. Ez különösen azoknak a gazdaságoknak jelent problémát, amelyek nem termelnek elegendő takarmányt saját részre. Az állattenyésztők ilyenkor vagy magasabb áron vásárolnak takarmányt, vagy pedig csökkentik az állatállományt. Megfigyelhető ilyenkor, hogy megpróbálják a magasabb költségeket az árakba beépíteni. Élelmiszer-inflációról azonban nem beszélhetünk. 2026 első negyedévében a szerb mezőgazdasági termelői árak átlagosan még 2,7 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az aszály azonban megváltoztathatja, meg is fordíthatja ezt a trendet. Ha ősszel a piac azt érzékeli, hogy lényegesen kevesebb kukorica, szója vagy napraforgó áll rendelkezésre, akkor a termelői árak gyorsan emelkedhetnek. A jól ismert láncolaton keresztül ez hónapok alatt eljuthat a fogyasztóhoz. Vagyis az aszály egyik legnagyobb gazdasági hatása nem feltétlenül a GDP-ben, hanem a háztartások megélhetési költségeiben jelenik meg.

A külkereskedelmi mérlegen is meg fog látszani a hatás. Egy kevésbé látványos, de fontos következménye lehet az aszálynak, hogy országunk külkereskedelmi mérlege romlik. Ha Szerbia kevesebb gabonát és olajos magvat tud exportálni, miközben például takarmányból vagy bizonyos élelmiszer-alapanyagokból behozatalra szorul, akkor a kevesebb exportbevétel és a több importkiadás romló külkereskedelmi egyenleget jelenthet. Ez különösen akkor lehet érzékelhető, ha a régió más országai is aszállyal küzdenek, mert ilyenkor Szerbia nem tudja egyszerűen a környező országokból olcsón pótolni a hiányt. A mezőgazdaság közvetlen súlya a GDP-ben azonban nem olyan nagy, hogy egy rossz termés önmagában jelentősen megviselné a szerb gazdaságot.

A hatás azonban ennél jóval nagyobb lehet a teljes gazdaságban. A mezőgazdaság visszaesése érinti az élelmiszeripart, a takarmánygyártást, a malomipart, a szállítást, a kereskedelmet, a mezőgazdasági gépkereskedelmet, a műtrágya- és vetőmagpiacot, de még a vidéki szolgáltatások szektorait is. Ezért egy komoly terméskiesés a mezőgazdasági hozzáadott értéknél jóval nagyobb gazdasági veszteséget okozhat. A gazdák beruházásai is visszaeshetnek. Ha ugyanis egy gazda több egymást követő évben gyenge termést takarít be, miközben a műtrágya, vetőmag, üzemanyag és gépek ára magas, akkor elhalaszthatja az új traktor vásárlását, gépparkjának fejlesztését, öntözőrendszer kiépítését, raktár vagy szárító építését, valamint az egyéb beruházásokat is. Ez pedig már a következő évek növekedését is fékezheti. A Duna alacsony vízállása is további problémát jelenthet. A mostani, egész Európát érintő aszály azért is különösen érdekes, mert nemcsak a mezőgazdaságot érinti. A Duna vízállásának csökkenése a folyami szállítás költségeit és kapacitását is ronthatja. Európában már most jelentős gazdasági következményekkel számolnak az alacsony vízállás miatt. Szerbia számára ez azért fontos, mert a Duna a gabona- és egyéb áruszállítás egyik fontos útvonala. Összességében az aszály Szerbiában jó eséllyel nem okoz majd recessziót, de egy súlyos terméskiesés könnyen 0,5 százalékpont körüli vagy annál nagyobb növekedési veszteséget is okozhat, miközben újra felfelé nyomhatja az élelmiszer-inflációt. Az időjárás a jövőben is meghatározó lesz majd a gazdasági teljesítménye szempontjából. Ezt a döntéshozóknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk.