Veszély vagy új lehetőség, avagy: a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot

A változás nem csupán a gyárakban vagy az informatikai ágazatban érezhető: az adminisztráció, a pénzügy, az ügyfélszolgálat, a média és az oktatás területén is átalakul a munkavégzés. Szakértői előrejelzések szerint a következő évek legnagyobb kihívása nem feltétlenül a munkahelyek tömeges megszűnése, hanem az lesz, hogy a dolgozók képesek lesznek-e alkalmazkodni az új követelményekhez. Szerbia számára mindez egyszerre jelent gazdasági lehetőséget és komoly feladatot.

A mesterséges intelligencia néhány év alatt a technológiai fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Ami korábban elsősorban a tudományos kutatás és a nagy technológiai vállalatok területe volt, ma már a mindennapi munkavégzés része. Szövegek készítése, adatok elemzése, fordítás, ügyfélszolgálati válaszok megfogalmazása, programozás vagy akár összetett üzleti folyamatok támogatása – mindezekben egyre nagyobb szerepet kapnak a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek. A változás természetesen felveti a kérdést: ha egy gép néhány másodperc alatt elvégez olyan feladatokat, amelyekhez korábban egy vagy több alkalmazottra volt szükség, mi történik az érintett munkahelyekkel? A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2025-ben közzétett, a generatív mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait vizsgáló elemzése szerint világszerte minden negyedik munkavállaló olyan foglalkozásban dolgozik, amely valamilyen mértékben érintett lehet az új technológia által. A tanulmány ugyanakkor arra jutott, hogy a teljes munkakörök megszűnése helyett sokkal valószínűbb azok átalakulása.

Mely szakmák vannak a legnagyobb veszélyben?

A mesterséges intelligencia elsősorban azokat a munkaköröket alakítja át, amelyekben a feladatok jelentős része ismétlődő, szabályok alapján végezhető vagy digitális adatok feldolgozására épül. A leginkább érintett területek közé tartoznak az adminisztráció és irodai ügyintézés: adatbevitel, dokumentumok feldolgozása, jelentések készítése. Könyvelés és pénzügy: számlák kezelése, pénzügyi kimutatások, egyszerűbb elemzések. Ügyfélszolgálat: automatikus válaszadás, telefonos és internetes ügyintézés. Média és kommunikáció: szövegek előállítása, fordítás, tartalomgyártás. Informatika: programkódok írása, hibakeresés, szoftverfejlesztés egyes részfeladatai.

Az ILO elemzése szerint a legnagyobb kitettség továbbra is az irodai, adminisztratív munkakörökben figyelhető meg, ugyanakkor a technológia fejlődésével a pénzügyi, informatikai és más magasan képzett szakmák is egyre érintettebbé válnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a könyvelők, újságírók vagy programozók rövid időn belül eltűnnek a munkaerőpiacról. Sokkal inkább arról van szó, hogy a korábban időigényes feladatok egy részét a mesterséges intelligencia végzi el, miközben az emberi munkavégzés súlypontja az ellenőrzésre, a döntéshozatalra, a kreativitásra és a személyes kapcsolatokra helyeződik át.

Új munkahelyeket is teremthet

A technológiai fejlődés történetében nem először fordul elő, hogy egy újítás megszüntet bizonyos munkaköröket, miközben másokat létrehoz. Az ipari forradalom, a számítógépek elterjedése és az internet megjelenése is alapvetően átalakította a foglalkoztatást.

A mesterséges intelligencia esetében is új szakmák iránt növekszik az igény. Ilyenek például a mesterséges intelligencia-rendszerek fejlesztői, az adatelemzők, az automatizálási szakemberek, az AI-rendszerek biztonságával foglalkozó szakértők, valamint azok a munkatársak, akik a technológia vállalati bevezetését és működtetését irányítják.

A változás ugyanakkor nem kizárólag az informatikusok számára kínál lehetőséget. Egy mezőgazdasági szakember, egy mérnök, egy marketinges vagy akár egy kisvállalkozó is jelentősen növelheti munkája hatékonyságát, ha megfelelően használja az új eszközöket. Az OECD elemzése szerint a mesterséges intelligencia különösen azokban a térségekben jelenthet lehetőséget, ahol munkaerőhiány vagy alacsony termelékenység nehezíti a gazdasági fejlődést.