Tudta-e?
...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.

79. szám - 2010. május 1.

Érdekesség

Mit tegyünk egy zuhanó liftben?

Segít-e, megmenekülhetünk-e, ha egy zuhanó liftben a becsapódás pillanatában felugrunk?

Megint egy olyan népi okosság, amely első hallásra akár hihetőnek is tűnhet, de melyet senki nem próbálna ki szívesen. E két dolog általában elég ahhoz, hogy - kézzelfogható bizonyíték híján - makacs tévhit szülessen.

A How Stuff Works oldal szerzője szerint a módszer akkor sem segítene a becsapódás hatását csökkenteni, ha egy ilyen kiélezett pillanatban, a pontos távolságok ismerete nélkül is a megfelelő pillanatban fel tudnánk ugrani. A felugrás ugyanis csupán a lift aljához képest történik, a lift eközben zuhan tovább a maga sebességével.

Ugrándozásunkkal csupán annyi történik, hogy akaratlanul is hozzáteszünk még néhány centit zuhanásunk hosszához (ami persze egy többemeletes zuhanás esetén nem oszt, nem szoroz), vagy ha nagyon alacsony mennyezetű liftben vagyunk, még a becsapódás előtt beverjük a fejünket.

Az oldal azt tanácsolja, ha valamit mindenáron tenni akarunk, akkor inkább feküdjünk le: ezzel stabilizáljuk magunkat és szétterítjük a testünket becsapódáskor érő erőket. Persze így is fájni fog, teszik hozzá, de a cikkben megnyugtatásunkra azért sorra veszik azokat a biztonsági rendszereket, amelyek segítségével mára elkerülhetővé, illetve - ha a baj mégis megtörténne - jó eséllyel túlélhetővé váltak a liftbalesetek.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2026 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor