Tudta-e?
...hogy Svédországban, Izlandon és Norvégiában teljesen tiltják a mesterséges élelmiszer-színezékeket?

16. szám - 2007. szeptember 17.

Diszlexia

Olvasási zavarok

A diszlexia, vagyis az olvasási zavar nem vezethető vissza egy meghatározott agyi régió rendellenes működésére
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

1
A diszlexia, vagyis az olvasási zavar nem vezethető vissza egy meghatározott agyi régió rendellenes működésére, nyelvenként és kultúránként más és más területek zavara okozza - állítja egy kínai kutatócsoport, amely kínai gyermekek olvasási zavarainak okát vetette össze nyugati eredményekkel. Ez az új kutatás bebizonyította, hogy a diszlexia kulturális meghatározottságú, vagyis az olvasási zavarokért felelős agyi régiók máshol helyezkednek el a különböző kultúrájú emberek fejében.

A felfedezés azt is megmagyarázza, hogy miért lehet valaki diszlexiás az egyik nyelven, és miért nincsenek hasonló jellegű problémái egy másikon. Előfordulhat, hogy egy kétnyelvű, például angolt és japánt beszélő embernek az egyik nyelven vannak olvasási zavarai, a másikon viszont nincsenek. A kutatócsoport reményei szerint az eltérő okok felismerése nagyban segíthet az adott nyelvre tervezett olvasásterápiák kifejlesztésében.

Az olvasási zavarokkal küszködő emberek gyakran nehezen ismerik fel és értelmezik az olvasott szavak formáját és jelentését, habár a beszélt nyelvben helyesen alkalmazzák a szavakat. Az alfabetikus nyelveket beszélők olvasászavara gyakran abban nyilvánul meg, hogy nem képesek a betűket hangokra váltani. Azokról a nyelvekről van szó, amelyek írásukban betűjeleket használnak, ezeknek olvasói a betűjeleket hanggá kell, hogy átalakítsák, nem pedig szótaggá vagy gondolattá. Ilyen kivétel nélkül az összes európai nyelv. Az alfabetikus nyelven írt szöveget el tudják ugyan olvasni a diszlexiások, de nem képesek kiejteni. Ismeretes, hogy náluk elsősorban a halántékhoz és az ékcsonthoz tartozó bal oldali agykéreg csökkent aktivitása felelős a diszlexia kialakulásáért.

A magyar nyelvben a legtöbb olvasási probléma a rövid távú memória zavaraival hozható összefüggésbe. A kínai nyelvet beszélőknek viszont átlagosan 5000 szót jelentő karakterkészletet kell fejben tartaniuk, így náluk ez jelenthet nehézséget, nem a betűjelnek megfelelő hangalakká való átalakítása. A kínai diszlexiások nem tudják az adott szimbólumnak megfelelő szót azonosítani, vagyis nem képesek a jelből a szót létrehozni. Ennek alapján Li Hai, a Hong Kongi Egyetem neurológusa feltételezte, hogy a kínai diszlexiásoknál más agyi területeknek a rendellenes működése lehet felelős a diszlexiáért.

Hipotézisének tesztelése végett a kínai tudós mágneses rezonancián alapuló funkcionális képalkotó eljárás segítségével vizsgált kínai gyermekeket. Eközben nyelvi teszteket is meg kellett oldaniuk. A kutatás eredményeit a Nature című folyóirat hasábjain tette közzé. Az első feladat során a gyermekeknek meg kellett állapítaniuk, hogy melyik két kínai karakternek van azonos kiejtése. A második feladatban egy valós és egy kitalált jelről kellett megmondaniuk, hogy melyiknek mi a jelentése.

A diszlexiás gyermekek rosszabb teljesítményt nyújtottak, azonban az egészséges és a diszlexiás gyermekek halántéki agykérgének tevékenysége nem volt eltérő. Ehelyett az olvasási zavarokkal szenvedők a bal homloklebeny középső területén mutattak elégtelen aktivitást. Ezt a területet tartják felelősnek az alakzatok felismeréséért, a kiejtésnek és részben a jelentéstartalom felismerésének a funkcióiért.

A kutatás rámutat arra, hogy az olvasás idegi alapjai kultúránként mennyire eltérőek lehetnek, valamint hogy a nyelv természete, írásképe meghatározza a felelős agyi területek elhelyezkedését, vagy éppen fordítva. Mindenesetre a diszlexia olyan egyéni eltéréseket mutató olvasási zavar, amelynek alapjait az adott nyelv és kultúra nagymértékben befolyásolja.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor