Tudta-e?
Bölcs mint a bagoly - szokták mondani, pedig a bagoly a madarak világában bizony butácskának számít mert a legokosabb madarak a hollók és a varjúk. Feltehetően a bagolyról azért gondolták, hogy bölcs, mert a madarak közül az ő szemük állása hasonlít legjobban az emberéhez – vélekednek a zoológusok.

Nyelvtudomány

A szórend és az érthetőség

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Ahhoz, hogy beszélőtársaink megértsék mondanivalónkat, nemcsak arra van szükség, hogy a megfelelő jelentésű szavakkal fogalmazzuk meg közlésünket, hanem arra is, hogy a megfelelő sorrendbe tegyük őket. Ha nem így járunk el, félreértésre kerülhet sor.Tovább »

Addig utalószavas közmondások

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Szerkezetük szerint a közmondások sokfélék lehetnek, egyszerű mondatok és összetettek is vannak köztük. Az alárendelő összetett mondat szerkezetűeknek egyik jellegzetes csoportjába sorolhatók azok, amelyek főmondatában az addig utalószó szerepelTovább »

Fővárosok elnevezése

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A fővárosokat gyakran funkciójukról vagy arról a természeti környezetről nevezik el, amelyben találhatók. Építményre vonatkozó, illetve misztikus jellegű elnevezések is vannak, sőt még csillagászati vonatkozású név is akad…Tovább »

Hagyományos hosszmértékek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A méterrendszer bevezetésére némely országban csupán a közelmúltban került sor. A hagyományos hosszmértékek sokáig tartják magukat, még ott is, ahol már régebb óta a méter a hivatalos mértékegység. Spanyol és portugál nyelvterületen a vara, angol nyelvterületen a yard napjainkban is használatos a méter helyett…Tovább »

A multikulturáltság és a multikultúra

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A tartományunkban levő egyetemista központok működésének módjával foglalkozó képviselőházi anyagban bukkant fel egy alkalommal a multikulturáltság főnévTovább »

A hadarás és a tempóváltás

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A hadarás a beszédritmus zavara, rendellenes és torz hangképzésse1 is együtt szokott járni. Általában fokozottan érzékeny, nyugtalan gyermekek hibája, és ha nem korrigálják, felnőtt korra is megmarad. A hadaró beszédűek képtelenek a tempóváltásra, arra, hogy alkalmazkodjanak a beszédtempó gyorsasági ingadozásaihoz.Tovább »

Az anyanyelv

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Gyakran emlegetjük az anyanyelv szót, és általában nemigen töprengünk el azon, hogy voltaképpen milyen fogalmat is jelöl. Magától értetődő dolognak tartjuk, olyasminek, mint azt, hogy levegő vesz körül bennünket, hogy vízzel mosunk kezet, hogy minden nap kenyér kerül az asztalra...Tovább »

A nyelvérzék

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az emberek közt van, aki nehezebben tanul idegen nyelveket, más viszont aránylag könnyen. Az utóbbiakról szokták mondani, hogy jó a nyelvérzékük. Azonban nemcsak az idegen nyelvek elsajátításának a készségét jelölheti a nyelvérzék, hanem az anyanyelv helyes használatának a készségét is...Tovább »

A nyelv és a közösség

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A nyelv az embert szolgálja, abban van a jelentősége, értéke, alapvető szerepe, hogy lehetővé teszi az emberek közt a gondolatok, az érzelmek, a vágyak cseréjét, továbbítását. Mivel csak az emberi társadalomban fordul elő, nyilván társadalmi jelenségnek számít...Tovább »

A magázás eredete

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A régi világban, a középkorban a magyar nyelven beszélők mindig tegezték egymást, a magázás nem volt szokásban. A tiszteletadás bizonyos szavak használatával jutott kifejezésre: kegyelmed, nagyságod, maga. Idővel a második személyű igealakokat fokozatosan felváltották a harmadik személyűek...Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor