Tudta-e?
... hogy a csernobili atomerőmű-baleset radioaktív fertőzése 130 ezer négyzetkilóméterre terjedt ki, és több mint ötvenmillió embert érintett közvetlenül?

Nyelvtudomány

Szavak indokolatlan felcserélése

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A vajdasági magyar beszélők szerb hatásra néha indokolatlanul felcserélnek egymással olyan rokon értelmű, hasonló hangzású vagy ellentétes jelentésű szavakat, amelyeknek ugyanaz a szerb szó a megfelelőjük, és ez a tény megnehezíti a megkülönböztetésüket.Tovább »

Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az -atag, -eteg eleinte főnévképző volt. Erről tanúskodik a görgeteg, a forgatag, a förgeteg, a viszketeg stb. szó. Később melléknévképző lett belőle. A vele alkotott melléknevek közé tartozik az álmatag, a balgatag, a csüggeteg, a hallgatag, a hervatag, az ingatag, a lankatag, a lengeteg, a roskatag stb.Tovább »

Mellékmondatban való tagadás

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A mellékmondatban való tagadás régi sajátsága a magyar nyelvnek. Akkor jut kifejezésre, ha a főmondatban folyamatos cselekvést fejez ki az állítmány, a mellékmondatban pedig mozzanatost, tehát ha tartós cselekvés áll szemben pillanatnyival.Tovább »

Téves alakban állandósult szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Nyelvünkben sok szónak nem olyan az írásképe, mint amilyen eredete alapján várható lenne. A kérdéses jelenségnek többféle oka is lehet. Az egyik az, hogy a beszélők nem tartják érthetőnek a szó elsődleges alakját, és változtatnak rajta. Az íráskép megváltozását az is előidézheti, hogy feledésbe merül a szó eredete…Tovább »

A szóláskeveredés

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A szerkezetvegyítésnek sajátos változata, amikor két szólásból egy harmadikat hoznak létre a beszélők. Tekintve, hogy állandó szókapcsolatokról van szó, nem változtathatjuk meg önkényesen alakjukat. Ezzel értelmi zavart okozunk, olykor pedig nevetségessé is válunk…Tovább »

Köszönést helyettesítő mondatok

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az emberek közötti társas érintkezésnek egyik fontos eleme a köszönés, az udvariassági szabályok része.Tovább »

A nemzetközi szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az egyes nyelvek szókészlete nem zárt rendszer. Más nyelvekből is kerülnek bele elemek, ezek vagy meghonosodnak, és jövevényszóvá válnak, vagy mintául szolgálnak belső keletkezésű szó létrejöttéhez, és tükörszót indukálnak, vagy pedig megmaradnak idegen szónak, és idővel kiszorulnak a nyelvhasználatból. Némelyik szó igen sok nyelvbe eljut, és java részükben gyökeret is ereszt. A világszerte ismert szavakat szokás nemzetközinek nevezni.Tovább »

Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Számos esetben tömörebben fejezünk ki bizonyos fogalmakat, mint más nyelvek, egy szóba sűrítjük azt, amit más nyelv beszélői szókapcsolattal fejeznek ki. Többek között magyar–szerb viszonylatban is előfordul ilyesmi: képernyő – mali ekran, takarmány – stočna hrana, telek – građevinsko zemljište, térkép – geografska karta, lepedő – krevetski čaršavTovább »

A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A sajtónyelv gyakran nem úgy használja a köznyelvi szavakat, ahogyan ez várható lenne jelentésük ismeretében. Olyan jelentésekkel ruházza fel őket, amelyek inkább más szavakra jellemzők. Ezzel és ismételgetésükkel egyhangúvá teszi a publicisztikai szövegeket…Tovább »

Idegen észjárást követő igék

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az utóbbi időben több furcsa ige bukkan fel a magyar szóhasználatban, különösen újságíróink élnek velük. Zömük igekötős ige, de vagy az igekötő jelentése tér el a szokásostól, vagy a használata bizonyul fölöslegesnek.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor