- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A madarak a tájékozódáshoz az égitesteket is felhasználják, szemük időbeli felbontóképessége lekörözi az emberét, számukra egy mozifilm inkább csak állóképek egymásutánjának tűnhet.
Nyelvtudomány
Idegen eredetű tájszavak
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Szabó József szegedi nyelvészprofesszor hívta fel egy alkalommal a figyelmemet a zsulázik igére és a zsula főnévre. Mindkét szó nyelvjárási, a Bács-Kiskun megyei Mélykút nevű helységben fordul elő. A zsulázik vagy zsujázik igét 'sarabol' (azaz gyomot irt, füvet kikapar) jelentésben használják, a zsula vagy zsuja pedig nem más, mint 'szőlőművelő szerszám, saraboló, horoló'. Ezeket a szavakat sem Szinnyei József Tájszótára, sem az Új Magyar Tájszótár nem tartalmazza. Valószínűleg nem is magyar eredetűek.Tovább »
Köznevesült keresztnevek
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Nem ritka jelensége a nyelvhasználatnak, hogy tulajdonnevet köznévi jelentéssel ruházunk fel. A szendvics például egy angol gróf neve volt eredetileg, a 'zsinórozott férfikabát', illetve 'aranysujtásos, díszes zubbony' jelentésű atilla az Atilla névre vezethető vissza (az Atilla-mentéből egyszerűsítették), a ruhaanyagot jelölő damaszt névadója Damaszkusz városa stb. A keresztnevek közt számos olyan akad, amely köznévvé vált.Tovább »
A nyelv és a kultúra elsajátítása
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Más nyelvek elsajátítása során a nyelvnek és a kultúrának a viszonya attól függően változik, hogy második nyelvként vagy idegen nyelvként tanuljuk-e. Az első esetben a kultúra ismeretére is szükség van.Tovább »
Gyermeketimológia
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A magyar nyelvtudomány a szóalkotás ritkább módjai közt tartja számon a népetimológiát. Ez a neve annak a jelenségnek, amikor az ismeretlen elemekből álló szót vagy egy részét a beszélő hasonló alakú, ismertebb szóval, illetve szóelemmel cseréli fel.Tovább »
A Bács- előtagú helységnevek
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A helységnevek elé illesztett jelzőknek az a legfőbb szerepük, hogy egyénítsék, a többi hasonló nevű településtől elkülönítsék őket. A jelző számos esetben lokalizálja is a helységet. Külön problémát okoz az a tény, hogy egy bizonyos differenciáló elem más indoklással kerül az egyik névbe, mint a másikba, tehát nem feltétlenül azonos minden névben a szerepe.Tovább »
A Devecser földrajzi név
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Devecseri Gábor költő és műfordító csiszolt technikájú, míves verseivel szerzett magának hírnevet a magyar irodalomban. Főként klasszikus, görög és római költőket fordított magyarra. Az Iliász és az Odüsszea mesterien való lefordításáért Kossuth-díjat kapott.Tovább »
A hód helynevekben
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Nagytestű rágcsáló víziállat a hód. Hátsó lábai úszóhártyával vannak ellátva, a farka hosszú és pikkelyes, színe általában sötétszürke. Ez az emlősállat régebben igen elterjedt volt vidékünkön. Értékes prémje miatt vadásztak rá a hódászok. A hódok fogdosására és búvóhelyük kifürkészésére külön hódász ebeket alkalmaztak. Elejtésük erős hódháló segítségével történt.Tovább »
A Bodrog földrajzi név
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Ha a Bodrog nevet hallja az ember, akkor a Tisza egyik mellékfolyójára gondol. Ennek a folyónak a partján, valamint abban a háromszögben, amelyet a Bodrog a Tiszával alkot, több Bodrog névelemű helység fekszik, mégpedig: Bodrogkeresztúr, Bodrogszegi, Bodrogolaszi, Bodroghalom, Bodrogszerdahely (ez az utóbbi Streda nad Bodrogom néven ma Szlovákiához tartozik).Tovább »
A helyesírás és a beszédszünet
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A helyesírásnak az élőbeszéddel való kapcsolata nem merül ki abban, hogy az írás jelöli (vagy pedig nem jelöli) az egyes hangoknak a sajátságait (például a hosszúságukat). A beszédfolyamatnak olyan tényezői is vannak, amelyek nem egyes hangokhoz, hanem hangcsoportokhoz kötődnek. Ilyen tényező a hangsúly, a hanglejtés, a szünet stb. Ezek is általában összefüggésben vannak a helyesírással.Tovább »
Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A latin betűs magyar írásnak egyik jellegzetessége a többjegyű betűk használata. Bizonyos mássalhangzókat egy helyett kettő, esetleg három betűvel jelölünk. Közéjük tartozik a cs, a dz, a dzs, a gy, a ly, a ny, a sz, a ty és a zs.Tovább »
- Olvasóink ajánlata
.jpg)
- Támogató
