Tudta-e?
...hogy Svédországban, Izlandon és Norvégiában teljesen tiltják a mesterséges élelmiszer-színezékeket?

77. szám - 2010. március 1.

Hogy került Földvár Ukrajnába?

Ukrajnában ismerősen hangzó helységnevekre bukkanhatunk, melyek eredeti megfelelőjük zömében ma is megvan a Pannon-alföldön…
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

1
Ukrajnában járva a Dnyeper, a Taszmin, a Szinucha és az Ingulec folyó vidékén ismerősen hangzó helységnevekre bukkanhatunk: Fedvar, Pavlis, Nadlak stb. Csupán véletlen lenne a hasonlóság? Egyáltalán nem az. De miről is van szó?

A dolog hátterének a felderítéséhez történelmi magyarázat segít hozzá bennünket. Az említett (egyébként téglalap alakú) területen jött létre a tizennyolcadik század derekán az úgynevezett Új Szerbia azokból a határőrökből, akik korábban a tiszai és a marosi kerületben teljesítettek szolgálatot. Többségük 1751-ben és 1752-ben települt ki. 1751. július 27-ig 3099 személy költözött a kherzoni kormányzóságba. Az orosz kormány a zaporozseci kozákoktól vette el a szóban forgó területet, amelyet északon a Taszmin és a Bolsaja Visz nevű folyócskák választották el az akkori Lengyelországtól, nyugaton pedig a Szinucha. Délen az a nagy síkság határolta Új Szerbiát, amely a Fekete-tengerig terjedt. A zaporozseci kozákoknak azért kellett elhagyniuk addigi telephelyüket, mert kóbor, rabló életmódot folytattak, és sok kárt okoztak.

A kivándoroltak főleg szerbek voltak, de román, magyar és montenegrói is akadt köztük. A magyarok letelepedésének az volt a feltétele, hogy katolikus vagy református vallásukról át kellett térniük a görögkeleti vallásra.

Új Szerbia katonai központja Jeliszavetgrad volt, ezt a várost a kormány építette. Körülötte huszártelepek létesültek, délebbre pedig a pandúr ezred helyezkedett el. Új Szerbia nem egészen öt évtizedig állott fenn mint közigazgatásilag önálló egység, 1798-ig a bevándorlók utolsó ezredeit is beosztották a rendes orosz hadsereg kötelékébe. 1768-ban a krimi tatárok betörtek az országba, de sikerült visszaverni támadásukat.

Számunkra az az érdekes, hogy a bevándorlók településeik nagy részét otthonról hozott nevekkel látták el. A Taszmin déli partján feküdt többek között Csongrád, Solymos, Versec, az Ingulec mentén Zombor, Varasd, Becse, a pandúr ezred déli határán Verbász, Solt, Kovil, Pécska, Szenttamás, a Dnyeper nyugati partján csupán Világos neve emlékeztet otthoni tájakra. Az Ingulec folyó forrásvidékén egy sor helység visel olyan nevet, amelynek a Kárpát-medencében található a megfelelője: Zenta, Fedvar, Szubotica, Mosorin, Orlovát. Észak felé jött létre Szemun, Pavlis. A Bolsaja Visz folyótól nyugatra helyezkedik el Pécska, Nadlak, Szernlak, ugyanitt a folyótól keletre pedig Martonos, Pancsova, Petrovác, Osztrovo és Kanizsa fekszik.

Azok a helységek, amelyekre ezek a nevek eredetileg vonatkoznak, többségükben ma is megvannak a Pannon-alföldön, és zömüket minden különösebb nehézség nélkül azonosíthatjuk. Némelyikükhöz azonban mégis kell egy kis magyarázat. Solymos Arad környékén van eredetileg; Szombor nem a bácskai Zomborra utal, hanem a Csongrád megyében levő Kiszomborra; Kovil a mai Koviljjal hozható kapcsolatba; Szemunt az időközben Belgrád városrészévé lett Zemunra vonatozik; Pavlis a Lippa közelében levő Paulis megfelelője; Fedvar neve Bácsföldvárral van összefüggésben; Szubotica viszont nem Szabadkával, hanem Krassószombattal (amelynek Banatska Subotica a mai neve); Nadlak voltaképpen Nagylak; Szemlak a Maros partján fekszik; Petrovác a szlovákok lakta Bácspetrőc nevét viseli; Osztrovo pedig annak a helységét, amely a mai Ada helyén helyezkedett el a török hódoltság után.

Új Szerbia lakosai viszonylag nem sokáig tartották meg nemzeti jellegüket, fokozatosan beolvadtak a környező lakosságba.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor